Az Északi-sarkkörön már most 31 fokot mértek

május 20., csütörtök 19:57

Bár még be sem köszöntött a nyár, Kanadában, Oroszországban és Kelet-Skandináviában több helyen máris 30°C fölötti hőmérsékletet mértek. A bolygó legészakibb területein az éghajlat háromszor gyorsabban melegszik, mint bárhol máshol a világon.

Oroszországban múlt hét óta szokatlan hőség van. Csütörtökön Narjan-Marban, a Jeges-tenger közelében 31°C-ot mértek, számos nyugat-oroszországi helyen egymás után dőltek meg a legmelegebb májusi nap rekordjai. De Moszkvában is több mint 100 éves rekordok dőltek meg, hétfőn 30,2 fok, kedden 29,2 fok volt. Az ilyenkor szokásos hőmérsékletnél ez jóval több, a hatóságok még figyelmeztetést is kiadtak a hőség miatt. Az orosz határhoz közeli finn faluban, Ilomantsiban is 30,7 fok volt. Ez a második alkalom, amikor az évnek ebben a szakában ilyen magas hőmérsékletet mérnek.

Eközben Kanadában is szokatlanul meleg és száraz idő van: Saskatchewan, Manitoba és Ontario államban erdő- és bozóttüzek csaptak fel, ami miatt számos helyen evakuálni kellett az embereket. Hétfőn csak Saskatchewanban 20 helyszínen dőlt meg a melegrekord.

Hudson-öböl az Északi-sarkkör mellett. Fotó: PAUL SOUDERS/Biosphoto via AFP

Az ezeken a szélességi fokokon ebben a hónapban tapasztalt hőség egybevág azzal, amit a klímakutatók előrejeleznek, és ez egyre nagyobb gyakorisággal fordul majd elő. Alig egy éve Szibériában a hőmérséklet elérte a 38°C-t, ami az Északi-sarkkörön valaha mért legmagasabb érték volt. A meleg miatt a bozóttüzek is erősebbek voltak.

Szibériában, Alaszkában és Kanadában pedig egyre gyakoribbak az úgynevezett „zombitüzek”, vagyis áttelelő tüzek. Ez azt jelenti, hogy a tűz nem alszik ki, hanem télen a talajban parázslik, majd tavasszal újra lángra lobban.

Holland és alaszkai kutatók a Nature című folyóiratban publikált tanulmánya szerint 2002 és 2018 között az Alaszkát és a kanadai északnyugati területeket sújtó lángok átlagosan nagyjából 1 százalékáért a zombitüzek voltak a felelősek. Volt viszont egy év, amikor a régiót perzselő lángok 38 százalékának hátterében ilyen tüzek álltak.

A tanulmány egyik szerzője, Sander Veraverbeke, az amszterdami Vrije Universiteit ökológusa azt mondta, ahogy az éghajlatváltozás hatására kiszáradnak a tájak, és egyre vadabbá válnak a nyári tüzek, ezek a zombitüzek valószínűleg egyre rendszeresebbé válnak. A szakemberek szerint ha a vizsgált régiókban megszaporodnak a bozóttüzek, akkor jóval nagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe. (MTI, Washington Post)