„Május elejétől számított egy hét, tíz nap alatt beadunk egymilliót, akkor leszünk ötmilliónál, és aztán május közepére elérjük a hatmilliót, és aztán május harmadik hetére a hétmilliót” – vázolta a tervet Orbán Viktor április 9-én a Kossuth Rádióban.

Május harmadik hetének a végére nem a hét-, hanem csak az ötmillió beoltott lett meg (beoltott alatt azt értjük, aki legalább az első vakcináját megkapta). Szakértők szerint a hat-, de inkább a hétmillió beoltott lehet az a szint, amit el kellene érni a társadalmi védettséghez a fertőzőbb mutációk esetében.

Korábban Orbán is feljebb tolta volna ezt a számot. Április 16-án azt mondta: „Valahogy kialakult egy olyan képzet, találkoztam ilyen véleményekkel, azt hiszem, a nyájimmunitás számomra rendkívül ellenszenves kifejezésének a következtében – mégsem vagyunk állatok –, hogy azt hiszik emberek, hogy lesz egy olyan helyzet, amikor a társadalomnak a 60-70 százalékát már beoltották, ő nem kapta el, és neki már nem kell beoltatnia magát, mert megúszta. De ez egy félrevezető gondolat. Senki sem ússza meg. Csak két lehetőség van, vagy beoltatja magát, vagy meg fog fertőződni.”

Orbán oltási terve négymillióig működött tökéletesen, az meg is lett április 30-ra. Aztán lelassult a program. A vakcinák jöttek bőséggel az EU-s beszerzésből és a kormány keleti vásárlásaiból is, de az oltások száma nem nőtt olyan tempóban.

Magyarok vagyunk, kivárunk

A program lassulása már akkor nyilvánvalóvá vált, amikor meglett a négymillió, és jött a nagy nyitás. Orbán aznap, április 30-án már jelezte a Kossuth Rádióban, hogy ellanyhult az oltási kedv, amit részben azzal magyarázott, hogy magyarok vagyunk, kivárunk a végsőkig.

Kérdés: „Ha most meglesz a négymillió beoltott, akkor a következő lépcsőfok az a négy és fél millió lesz, vagy az ötmillió lesz?”

Orbán: „Nem tudjuk még, megmondom őszintén, aminek az az oka, hogy magyarok vagyunk, és, ugye, az adóbevallásnál is azt látom, hogy ha van egy határidő, akkor mindig a végén rohamozzák meg az emberek az adóhivatalt. Úgy látom, az oltásoknál is valami olyasmi van, ráadásul ez nemcsak magyarországi jelenség, mert mintha lenne hasonló tünet más országokban is, hogy amikor eléri a beoltottaknak az aránya a nagykorúaknak a felét, akkor valahogy úgy ellanyhul. Tehát mindenki rohan az elején, mert érzi, hogy baj van, hiszen valóban a járvány harmadik hulláma megtizedelt bennünket, mindannyian vesztettünk el hozzátartozót, rokont, barátot, de ez valahogy hamar kiesik az emlékezetből, és amikor úgy érzik, hogy most már jobb a helyzet, javulnak az adatok, mint ahogy minden nap javulnak az adatok, akkor ez az oltásért való roham lelassul. Aztán most már oda jutottunk, hogy több a vakcinánk és több az oltási képességünk, mint amennyien föl akarják venni az oltást.”

Annyira látványosan lassult be az oltások száma, hogy Orbán május 14-én a Kossuth Rádióban már magának is feltette a kérdést, lesz-e hatmillió beoltott. „Most mit tudok mondani Önnek? Azt tudom mondani, hogy a regisztráltak számát figyelembe véve nem lehetetlen, hogy hatmilliót is elérhet a beoltottak száma, de ez most már tényleg csak az embereken múlik, tehát az ő egyéni döntésük és felelősségük, hogy felvegyék az oltást”.

Vagyis amikor bejelentették az ötmillió beoltottat a hosszú hétvége első napján, ott már a hétmilliót kellett volna ünnepelni, de hirtelen már a hatmillió is elérhetetlennek tűnik.

Ha nem megy: korrigáld a célt!

Gulyás Gergely a múlt csütörtöki kormányinfón már korrigálta is a célt. Azt mondta, hogy láthatóan az oltási program ötmillió fölött lelassul. „Talán öt és fél, ha nagyon optimisták vagyunk hatmillió oltásig el tudunk jutni” – mondta a miniszter.

Ráadásul a 16 milliárd forintos reklámkampány ellenére a miniszter nem is annyira azoknak a meggyőzésében bízik, akik még nem regisztráltak, hanem azokra számít, akik már regisztráltak, de még nem kapták meg az oltást.

Gulyás úgy számolt, hogy a ma még oltásra váró regisztráltak felének-harmadának van védettségi igazolványa, mert igazolt fertőzöttek voltak. „Ők vélhetően be fogják magukat oltatni, de nem sietik ezt el láthatóan” – mondta. Miután félmilliós különbség van a regisztráltak (plusz a regisztráció nélkül beoltott 260 ezer egészségügyi és rendvédelmi dolgozó, idősotthonlakó) és az első oltást megkapottak száma között, Gulyás 250-167 ezer főre teszi azok számát, akik még biztosan beoltatják magukat valamikor.

Viszont a társadalmi védettség szempontjából nem jó hír, hogy a védettek száma nem fog jelentősen emelkedni. Nem adódik majd hozzá az oltottak számához a korábban fertőzöttek száma, hanem egybeolvad. Annyi történik majd, hogy akik már átestek a betegségen, megerősítik az immunrendszerüket egy újabb oltással.

Arról nincs szó, hogy eltörölnék a regisztrációt, pedig korábbi cikkünk alapján olyanok is lehetnek, akik erre várnak.

Nagyon kevesen regisztrálnak már

A regisztráltak számát csak időnként hozza nyilvánosságra az operatív törzs. A kormányzati kommunikációs technikákat látva jó eséllyel már nem is fogják rendszeresen bejelenteni, hogy mennyien akarnak oltást. Legalábbis ha abból indulunk ki, amit Orbán Viktor mondott pénteken: „Én a regisztrációkat nézem, hogy hányan regisztrálnak az oltás érdekében, és korábban tömeges, nagy roham volt, ez most lelassult, inkább azt mondanám, hogy csordogál, naponta olyan 5-10 ezer ember regisztrál, ez sokkal kevesebb, mint korábban volt.”

Azt Orbán is látja, hogy a 3 millió be nem oltott még kockázatot jelent. „Hiába vagyunk boldogok most az ötmillió miatt, van három körülmény, ami óvatosságra int bennünket: az első, hogy ha ötmilliót értünk el, és nyolcmillió a 18 év fölötti magyaroknak a száma, akkor hárommillió ember nincs beoltva, és ott bizony pusztítani fog, fertőz a vírus. Tehát mindenkit arra kérek, ezt a hárommillió embert különösképpen, hogy vegyék komolyan a dolgot, és ha egy mód van rá, ha le tudják győzni a bennük lévő ellenállást, mert nyilván van bennük valamilyen ellenállás, vagy éppen az oltásellenes baloldalra hallgattak, ezt most tegyék félre, most menjenek el, és még oltsák be magukat. Mert kétségkívül hárommillió be nem oltott ember azért mégiscsak egy járványhelyzetben kockázatot jelent.”

Ha már úgy alakult, hogy nem lesz meg a hatmillió, gyorsan közölte is Gulyás a kormányinfón, hogy az eddig megrendelteken kívül nem veszünk több nyugati vakcinát, a tagországok közül egyedüliként kiszállunk az újabb EU-s beszerzésből. Merthogy van elég már beérkezett vagy eddig megrendelt vakcina, ezért nem rendelünk még – Gulyás szavai szerint – 19 millió adag Pfizert 120 milliárd forintért.

A miniszter szerint ha ősszel szükség lenne harmadik vakcinára, azt meg tudjuk oldani a felhalmozott készletekből, akár Pfizerrel és Modernával is végig lehet újra oltani mindenkit, a jövő év második felében pedig beindul a magyar vakcinagyártás.

Tényleg sok van, de

A számok körül azért van némi bizonytalanság. Orbán például, amikor pénteken összeadta a még érkező vakcinákat, azt mondta, hogy „az eddig már beadott oltásokon felül van nekünk vagy a raktárban vagy megrendelés alatt Pfizerből 7 millió 300 ezer adag, Modernából van 1 millió 200 ezer adag, a Janssenből, ahol egy oltás is elegendő, abból van 4 millió, és van még 4 millió 700 ezer AstraZeneca, aminek a sorsa még bizonytalan, hogy a gyár szállít vagy nem”. Ez így szerinte nemcsak a harmadik, de a negyedik oltásra is elég lenne.

link Forrás

Gulyás ugyanakkor a kormányinfón már nem számolt további AstraZeneca-vakcina érkezésével. Arra az operatív törzs is utalt, hogy annyi van az AstraZenecából, amennyivel a második körös oltásokat biztosítani lehet, de aztán nem oltanak vele többet. Az oltási programból való kivezetést még nem jelentették be.

Vagyis az tényleg igaz, hogy az ötmillió beoltott harmadik oltását meg lehetne oldani a nyolcmillió még érkező Pfizerrel és Modernával. De a látszólagos bőséget azért pár dolog csökkenti.

Orbán korábban beszélt arról, hogy fontolgatják a 16-17 évesekhez hasonlóan a 12-15 évesek beoltását is. A Pfizer és a Moderna végez ígéretes vizsgálatokat ezzel a korosztállyal. Amennyiben jóváhagyást kapnak a vakcinák, iskolakezdés előtt érdemes lenne végigoltani a fiatalabbakat. Magyarországon összesen 400 ezer 12-15 éves van, két körben az 800 ezer oltás. Ha a még fiatalabbakat is oltanák addigra, az még egymillió gyerek, és a nekik járó 2 millió adag. Vagyis 2,8 millió adag kellene a legfiatalabbaknak.

És miközben ötmillióan kapták meg az első oltásukat, a másodikat még csak 3 millióan. Vagyis kétmillió második köröst még be kell adni. Az oroszból erre félre van téve, de harmadikra például nincs. A kínaiból rettenetesen sok van, ott nem lehet gond a második, de a harmadik vagy akár a negyedik kör sem.

A Pfizert és a Modernát eddig viszont eloltották, és a később érkezőkből oltották a másodikat. Vagyis a még érkezők egy része erre megy el.

Hogy típusonként pontosan milyen arányban van a kétmillió még be nem adott második körös oltás, arról a magyar koronavírus-oldalon semmi nem derül ki. Az európai járványügyi központ számaiból lehet erre következtetni.

Meddig áll el?

A Pfizernél eredetileg azt mondták, hogy fél évig tárolható mínusz 70 fokon a vakcina. Ha csak jövő év második felében indul a magyar oltóanyaggyártás (ami a kínaihoz hasonló technológiájú, elölt vírust tartalmaz, nem mRNS-típusú oltóanyag lesz), akkor a készletek nagy része nem áll el addig. Hacsak nem hosszabbítják meg a felhasználhatósági időt.

Az is nagy kérdés, hogy mi lesz, ha megjelenik egy olyan mutáció, ami ellen kevésbé hatékonyak a jelenlegi vakcinák, és új fejlesztésre lesz szükség, de abból mi már nem kérünk.