• Hárommillió körül lehet azoknak a száma, akik nem regisztráltak még védőoltásra.
• Közülük nem mindenki a vakcinában lévő chipektől fél.
• Van, aki kivárja, hogy regisztráció nélkül kapja meg az oltást.
• Mások a vakcinák hosszú távú hatásaitól félnek, és bár ismerik a covid kockázatait, saját magukat nem érzik veszélyben.
• Sokszor a várandósok is bizonytalanok.
• Kieshet a kistelepüléseken egyedül élő idősek jó része is.

„A 88 éves nagybátyám kiskorában kapott egy oltást, ami után 40 fokos lázzal feküdt napokig. Egyszerűen retteg attól, hogy mit csinál az oltás a szervezetével. Mérnökember, tehát azt gondolná az ember, lehetne az eszére hatni, de védendő az igazát, megtalál mindenféle oltásellenes humbugot, főleg a Facebookon. Heteken keresztül próbáltuk meggyőzni, sajnos sikertelenül” - írta egy olvasónk arra a kérdésünkre, hogy ki miért nem regisztrál védőoltásra.

Nem a kótyagos összeesküvés-elméleteket akartuk összeszedni, hanem akár a fenti példához hasonlókat. Aligha a beültett chiptől retteg az ország majdnem egyharmada. Bár persze vannak ilyenek is.

„Ismerősök közt amúgy van egy, aki fullba nyomja a kretént: szerinte az oltásokban csip van, impotenciát okoz, gonosz gyógyszergyártó cégek, megváltoztatja a DNS-t, szóval ilyen szinten van. Slusszpoén hogy amúgy meg nem veti meg a szintetikus kábítószereket, ergo a dílere bármit a kezébe nyom, azt simán elfogyasztja kérdés nélkül” - mutatta be egy ismerősét egy másik olvasónk.

Hányan vannak, akik egyelőre nem regisztráltak?

Átlépte az 5 milliót a koronavírus elleni oltásra regisztráltak száma. Hogy pontosan mennyi, azt nem tudni, mert a kormányzati koronavírus-oldalon erről sincs adat. Nagyjából még 3 millióan lehetnek azok, akik nem jelentkeztek be a rendszerbe.

Így számoltunk: a KSH statisztikája szerint 8,34 millió 16 év feletti él Magyarországon. Ebből lejön 260 ezer ember. Ők azok, akiknek nem kellett bejelentkezniük a központi rendszerbe az oltáshoz (egészségügyi dolgozók, idősotthonokban élők, rendvédelmisek).

Vagyis nagyjából a 16 év felettiek 63 százaléka regisztrált már vagy kapott oltást. Egyelőre ez a szám nő, egy hónapja még 4,11 millió volt, május 7-én 4,81 millió, most valahol 5 millió felett van.

Az biztos, hogy sokan kivártak, amíg van esélyük a nekik leginkább megfelelő vakcinára, akár egészségügyi okok, akár pusztán szimpátia alapján. A vakcinabőség ugyanis eleinte azt jelentette, hogy a legkevésbé népszerű oltóanyagból volt jócskán.

„Idegenvezető vagyok. Megyek (mennék) jobbra-balra, a legkülönbözőbb hátterű országokba (értsd: Izlandtól Kubáig, hogy két végletet említsek), a légitársaságoktól függő átszállásokkal, amik még bonyolítják a helyzetet, szóval én kivárom a Pfizert, mert annál univerzálisabb nincsen. Ha nem lennének szakmai indokaim, akkor is várnék, mert én a svédasztalnál is mindig kibekkelem, amíg a kezdeti tolongás után tisztul a helyzet, szóval ez a kivárás nálam alkati dolog is” - színesíti a várakozók érveit egy másik, türelmes olvasónk.

Szintén a türelmesek közé tartozott egy másik olvasónk, mígnem elkapta a vírust.

„Nekem egyszerű megközelítésem volt:

• nincs elég vakcina mindenkinek
• bízom benne, hogy tudok várni arra, hogy legyen, mert igyekszem vigyázni magamra
• ha elkapnám, túlélném, vagyis kapják azok, akik veszélyeztetettebbek
• szerettem volna időt adni, hogy lássam melyik vakcináaval mi a tapasztalat, és akkor oltatnám magam a megbízhatóbbak közül az egyikkel.

Ez volt az eredeti terv. Aztán átment a családon októberben, és én nemhogy beteg nem lettem, de el se kaptam. Heti kétszer tesztelünk a munkahelyen. Ezzel felkerült még egy szempont: úgy tűnik, nekem sokat talán nem árt. Aztán márciusban majdnem belehaltam. Két hét pokol, láz, fejfájás, tüdőgyulladás, ájulások, mentő, éjszakai covid sürgősségi és utána még 3-4 hét lábadozás. Azóta meg javasolt, hogy ne oltassak még. Az ellenanyagtesztem alapján a védettségem az egekben.”

Az biztos, hogy a járvány enyhülése miatt sokan, akik azt érzik, hogy meg sem karcolhatja őket a vírus, az ő immunrendszerük mindent legyőz, nem érzik majd a nyomást, hogy oltassanak. Az ő esetükben a védettségi kártya előnyei kerülhetnek előtérbe.

Mostantól a bizonytalanokat kell meggyőzni

Hogy mennyi lehet a regisztráltak számának a teteje, azt nehéz megmondani. Egy plafont megközelítettünk, legalábbis a KSH által hetente publikált közvélemény-kutatások alapján. A legutóbbi felmérés szerint a 15 év felettiek 64,2 százaléka már vagy már beoltatta magát, vagy biztosan beoltatja majd. A regisztráltak és oltást kapottak száma most majdnem ennyi.

De van 14,6 százalék, aki talánnal válaszolt arra a kérdésre, hogy beoltatja-e magát. Az ő meggyőzésük fontos lesz, de nem könnyű. Mindenesetre az, hogy pár héten belül tényleg mindegyik vakcinából bőségesen lesz, sokat segíthet a döntésben. És vannak olyanok is bőven, akiket csak most lesz idő megkeresni.

Egy szabolcsi háziorvos azt mondta nekünk, hogy az ő praxisában a páciensek nagyjából fele van beoltva. Valamivel 10 százalék fölött van azoknak a száma, akik regisztráltak (az ő praxisában vannak gyerekek is, akik eleve nem regisztrálhattak). Mostanra már áttekinthető lett a lista, így van ideje arra is, hogy alkalomszerűen rákérdezzen azokra, akik nem regisztráltak. A zöme egyáltalán nem akar oltást, de vannak olyanok is, akikhez a mai napig nem jutottak el az információk a regisztrációról. Aki a praxist megkeresi, annak igyekeznek segíteni, ahogyan az önkormányzat családsegítői is.

Egy olvasónk egy 1 800 fős kistelepülést mutatott be. „Idősek kérik a háziorvost, hogy regisztrálja őket, de erre az orvosoknak alig volt idejük most. Sokaknak intézte a gyerek/unoka/szomszéd/ismerős, de van, akinek senki. Nagyon sok fiatal emigrált erről a településről is, idősödő szülők egyedül éldegélnek. Két szociális gondozó van, akik már nem önkormányzati hatáskör alatt dolgoznak, hanem alapítványi szervezésben. „Ők sem Fittipaldik, idősebbek, feladatuk többnyire a bevásárlás és hasonló ügyek intézése. Ócska a szociális ellátás, minimum tablettel kéne küldeni őket. Ja, és ők csak oda járnak, ahová megigényeltek a szolgáltatást. Hányan vannak, akik kiesnek a látómezőből?”

Életkor szerint és települések nagysága alapján próbáltunk adatokat kérni az operatív törzstől. Nem kaptunk.

Nem kell vidéki kistelepülésig menni, ha a rendszerből kimaradó embereket keresünk. Egy fővárosi történet:

„A szomszédunk alkesz, elmúlt 50, nincs beoltva, nem is regisztrált. Egy kórházban kertészkedik. Nincs internete, így nem tudott regisztrálni. Felhívta a háziorvosát, aki viszont elhajtotta, hogy nem tud vele mit kezdeni, regisztráljon valahogy. Levélben viszont csak a nyugdíjasoknak lehet. Mondta, hogy ő a maga részéről ennyit volt hajlandó megtenni, aztán inkább ivott egyet. Felajánlottam, hogy beregisztrálom, de mondta, hogy ő nem kér szívességet”.

A KSH kutatása szerint a megkérdezetteknek 16,6 százaléka egyértéleműen elutasító a vakcinával szemben. Az ő meggyőzésük nem lesz könnyű.

„Rálátásom van egy kisebb létszámú vidéki idősotthonra, itt a 70+-os korosztály negyede nincs beoltva, pedig a Pfizer-oltás lehetősége január óta rendelkezésükre áll. Ezek a lakók vállalják, hogy továbbra sem találkozhatnak a szeretteikkel személyesen, sőt, gyakorlatilag nem hagyhatják el a szobájukat, hónapok óta. Ennek ellenére elutasítják az oltást, mert tartanak tőle. A masszív felvilágosítást gondolom az egyetlen megoldásnak” - mutat be egy nehéz helyzetet olvasónk. Az otthonban dolgozók egy része sem akart oltást, ők inkább felmondtak, most 20 százalékos létszámhiánnyal küzdenek. Korábban sem volt vonzó ez az állás, most még kevesebben vannak.

Egy másik történet: „Apukám a mellékhatásoktól fél, valójában bármilyen oltás mellékhatásától, mert az egyik haverja nagyon belázasodott egyszer az influenzaoltástól, és nem hajlandó kitenni magát ennek a kockázatnak. Ezenkívül azt mondja, hogy hagyják meg neki a személyes szabadságát, ne szúrják meg tűvel, de ne is vegyenek mintát az orrából (nem engedi magát teszteltetni sem), inkább nem is megy sehova, csak hogy ne kelljen teszteltetnie. Mondjuk nyugdíjasként ezt megteheti, valószínűleg ha nagyon rá lenne szorítva, teszteltetne is és felvenné az oltást is.”

Nem oltást nem akarnak, hanem regisztrálni Rogánnak

Van ugyanakkor egy olyan csoport is, aki nem oltás-, hanem regisztrációellenes.

„Én sokáig nem regisztráltam, mert nem volt egyértelmű, hogy ki és mire használja az adataimat. Egyáltalán: mihez kell a regisztráció? Nyilvánvaló volt, hogy idővel több lesz a vakcina, mint az oltást beadni hajlandó ember, és akkor majd boldog-boldogtalant be fognak oltani, akár regisztrál, akár nem. Úgy voltam vele, hogy ha egy évig kibírtam, azt a pár hetet már kivárom, amíg regisztráció nélkül, tömeg nélkül, az általam elfogadott anyaggal megkapom az oltást. Más kérdés, hogy végül egy OKJ-s tanfolyam kötelező és halaszthatatlan 2 napos gyakorlati foglalkozása miatt kénytelen voltam feladni az elveimet” - osztotta meg egy olvasónk. A rokona IT-biztonságban utazik, nagyon kényes a személyes adataira, Facebookja sincs emiatt. „Ő azt mondja, hogy a Rogánnak nem adja az adatait, és kész. Inkább otthon ül még 2 hónapot, és megvárja, amíg a munkahelyén beoltják, de »ezeknek« nem regisztrál sehova”.

Több olyan véleményt is találtunk, hogy politikai alapon nem regisztráltak, de oltást szeretnének.

„Amíg a kormánynak fontosabb a bizniszelés a túlárazott kínai vakcinákkal, minthogy az emberek beoltassák magukat, nem fogok nekik segíteni. Előbb-utóbb úgyis muszáj lesz ezt befejezniük, ha szeretnének magas átoltottságot” -írta egy fiatalabb olvasónk.

Egy másik az apja példáját mesélte el:

„Apám végül beoltatta magát de nagyon sokat várt a regisztrációval, amivel főleg az adatkezelés módja volt a problémája - és ezzel kapcsolatban az egész családban nagy ellenállás volt, végül a Pfizer és Moderna elérhetősége miatt adta be a derekát. Azt gondolom, hogy ő valószínűleg egy kis csoportba esik, ami erősen kormányellenes és szkeptikus, de nem oltásellenes. Szerintem ez egy kis, néhány ezres része a 3 milliónak.”

Van még egy nagyobb csoport. Akik az elmúlt három hónapban kapták el a vírust. Eddig az volt a szabály, hogy ők nem kaphatnak oltást. Ezt a korlátozást mostanra megszüntették, bár erről tapasztalataink szerint kevesen hallottak. Müller Cecília szerint van annyi vakcina, hogy ők is sorra kerüljenek. Erről azért érdemes egyeztetni orvossal is.

Ők eddig ráértek a regisztrációval, kártyát jó esetben így is kaptak, most jöhetnek egyéb szempontok is.

„Mint igazoltan átesettnek egész július végéig van védettségi igazolványom, így abban a kényelmes helyzetben vagyok, hogy még tudom a dolgot halogatni, anélkül, hogy magamat, vagy mást veszélyeztetnék, illetve mérlegelhetek egyéb szempontokat. Az »egyéb« itt kifejezetten szubjektív, utazáshoz kötött: ősszel jó eséllyel EU-n belül, januárban pedig az USA-ba kell utaznom szakmai okok miatt, ezért szeretnék olyan oltást kapni, amit az európai és amerikai gyógyszerfelügyelet már jóváhagyott, és a legkisebb az esélye annak, hogy valahol emiatt fognak szívatni. Ez eléggé leszűkíti a dolgokat és pl. az egyéni risk assesmentben nálam az Astra is neccesebb. (De, ha pár héten belül még mindig csak ez a választék lesz, akkor valószínűleg beadom a derekam.) És még egyszer, ezt csak azért merem/tudom mérlegelni, mert biztos vagyok benne, hogy védett vagyok, és egyébként mindenkinek, aki hozzám fordul tanácsért, azt ajánlom, hogy éljen bátran ASAP az EESZT-ben felkínált dolgokkal, különösen a Szputnyikkal, ami a Sinopharmnál és az Astránál jobb hatásprofillal rendelkezik, mert biztos, hogy az a legjobb út a védettséghez” - vázolta fel a helyzetét egy betegségen átesett.

Már nem merem elmondani, hogy nem oltattam be magam

„Nem vagyok gyógyszerellenes, de csak a legvégső esetben szedek. Így lettem nevelve, mindig próbáltunk alternatívát találni” - mondta Tamás, aki Budapesten dolgozik jogászként. Az alapvető idegenkedésen túl leginkább az zavarja, hogy nem tud eleget az oltások hosszú távú hatásairól. Szeretne legalább addig várni, hogy már ne jelenjenek meg egymásnak ellentmondó információk, például arról, hogy adhatók-e a vakcinák kismamáknak, vagy biztonságosak-e adott betegségek mellett.

Zavarja az is, hogy ilyen sok különböző oltóanyagot fejlesztettek, nehezen tesz köztük különbséget, és szerinte a média sem magyarázza el megfelelően, hogy melyik hogyan működik. „Most mindenki a Pfizert akarja, senki se a kínait, de ezek csak laikus berögződések. Miért van hétféle vakcina egy dologra?”

Tamás nem tagadja a vírus létezését és veszélyességét, de saját magát biztonságban érzi. Így amikor azt mérlegeli, a fertőzés vagy az oltás jelent nagyobb kockázatot, az utóbbit látja rizikósabbnak.

„Abból indulok ki, hogy odafigyelek magamra, az étkezésre, a testmozgásra. Néhány havonta felmegyek a koronavírus-oldalra, és csak kis százalékban látok olyan áldozatokat, akik 28-30 évesen, betegség nélkül haltak meg egyik napról a másikra. Tudom, hogy van ilyen, de nagyon elenyésző. Akkor már arra is látok ennyi esélyt, hogy tíz év múlva kiderüljön, valamelyik oltóanyag problémát okoz bizonyos csoportoknál, mondjuk az allergiásoknál.”

Az elmúlt egy évben nem zárkózott be: amikor hívták, találkozott a barátaival, de nem kereste ész nélkül a tömeget.

„Felmértem, és úgy éreztem, rám nézve nem kell ezt olyan komolyan venni, amennyire a média propagálja. Lett egy ilyen meggyőződésem.” A nagymamájával, aki szintén nem oltatta be magát, most is csak maszkban találkozik, tartják a távolságot.

A munkáját otthonról is el tudja végezni, jó ideje csak heti egy-két alkalommal megy be az irodába. A munkahelyén tesztelnek is, így derült ki múlt héten, hogy tünetmentes pozitív. A saját környezetében nem találkozott súlyos covidossal, szerinte ez is befolyásolta a véleményét.

A baráti társaságában mindenki kérte a vakcinát, és a tágabb környezetében érzi is a kimondatlan elvárást. „A barátaimmal tudok tudok erről beszélgetni, de másoknak már nem merem elmondani, hogy nem oltattam be magam. Kényelmetlenül érzem magam. Pedig nem értem, miért kellene rosszul éreznem magam azért, mert nem teszek meg egy dolgot, ami nem kötelező.”

Ha saját magát biztonságban is érzi, tudja, hogy az oltás társadalmi kérdés is: ha beadatná, azzal segítene visszaszorítani a járványt, és másokat is jobban védene. „Gondolkoztam ezen, hogy az ember mikor vállal felelősséget a társadalomért. Akikkel érintkezek, mind be vannak oltva, így őket nem kell féltenem. Az benne van, hogy bemegyek a Lidlbe vagy a plázába, és átadom valakinek, aki aztán ki tudja, hová viszi. De ilyenkor mindig arra jutok, hogy először a saját egészségemmel kell foglalkoznom, csak utána másokéval.”

El tudja képzelni, hogy az igazolvánnyal járó előnyök rábírják az oltásra azokat a bizonytalanokat, akiknek kevésbé erősek a meggyőződéseik. De úgy gondolja, lelkileg sem tenne jót neki, ha beoltanák. „Nem érezném jól magam a testemben, izgulnék rajta. Ha bajom lenne, folyton azt hinném, emiatt. Ha valaki attól nyugszik meg, hogy beadatja, adassa be. De fontos, hogy én is kimehessek úgy az utcára, hogy ne érezzem rosszul magam.”

Ami választható volt, azt köszönöm szépen, nem kértem

Bizonytalan a várandósok és a kismamák egy része is. Számukra az mRNS-vakcinákat ajánlják, ettől a héttől már a második adagot is.

„Mikor felröppent a hír, hogy megvannak a védőoltások, már akkor tudtam, hogy ezt nem akarom” - írta Bettina, aki egy megyeszékhelyen neveli kilenc hónapos kisfiát.

Először nem javasolták az oltást terhesség és szoptatás alatt, aztán a kutatási eredmények alapján mégis engedélyezték. Szerinte még mindig nincs elég bizonyíték a hosszú távú hatásokra. „Honnan tudjuk, 15-20 év múlva mi lesz ennek a következménye? Nyilván ezt senki sem tudja még. Ezért is olyan félelmetes.”

Elsősorban a gyereke miatt nem kéri az oltást, de amúgy sem látja szükségesnek. Patikában dolgozik, de igyekszik elkerülni a gyógyszereket: fejfájásra nem vesz be semmit, lázra is 39 fok felett. Kisfiának csak a kötelező oltásokat adatta be. „Ami választható volt, azt köszönöm szépen, nem kértem.”

Ez nem jelent azt, hogy Bettina ne látná, milyen súlyos betegséget tud okozni a vírus. Van olyan ismerőse, aki kórházba került, és olyan is, aki belehalt a fertőzésbe. Bízik az immunrendszerében, de tudja, hogy a fiatal kor és az egészséges életmód sem teljes garancia.

„Megijedtem kicsit, főleg, amikor a halálesetről hallottam, de nem magam miatt. Teljesen egészséges, fiatal, 28 éves nő vagyok, aktív sporttal a hátam mögött. Abban reménykedem, hogy ha el is kapom, enyhe lefolyású lesz. Persze ezt nem lehet előre tudni.”

„Sokkal jobban félek a bizonytalanságtól, hogy mi lesz 10 év múlva, mint magától a betegségtől. A betegséget valószínűleg nem tudjuk elkerülni, és jobb esetben átesünk rajta, mint mondjuk egy influenzán. De az oltást el tudom kerülni. És amíg eldönthetem, hogy akarom-e, vagy sem, addig biztosan nem kérem.”Közvetlen rokonai közül többen enyhe tünetekkel estek át a betegségen. A szüleinek azt mondta, talán érdemes lenne beadatniuk, de ők sem akarják. A családban csak a nagymamája és a párja oltatták be magukat, mindketten közelítenek a 80-hoz.

„Ez most ellentmondásosan hangzik, hogy magamnak nem szeretném az oltást, a szüleimnek meg igen, de még mindig úgy gondolom, hogy egy fiatal, egészséges szervezet könnyebben megbirkózik a coviddal, mint egy idősebb.” Felvetettük, hogy az oltással esetleg a környezetét is védhetné, de hiányolja a végleges eredményeket arról, hogy az oltások megakadályozzák-e a terjedést.

Arra pedig, hogy a népesség nagy arányú beoltásával a járványt is könnyebb visszaszorítani, azt mondta, ő már elfogadta, hogy a vírus velünk marad.

Ha kötelezővé tennék az oltást, akkor beadatná, de az igazolvánnyal járó jogosultságokkal nem foglalkozik. „Amíg el tudok menni a boltba kenyérért, kiszolgálnak a gyógyszertárban vagy ellátnak a kórházban, engem hidegen hagy, hogy nem tudok elmenni moziba, vagy beülni az étterembe. Nem fogom feladni az elveimet egy konditermes edzésért! Nem tudom, ezt meddig lehet így csinálni, szerintem enyhülni fog, mert így megosztják a társadalmunkat. Az egyik tábor a másikra fúj, és fordítva. Szomorú.”

Azt többen is írták nekünk, hogy ismerőseik akkor oltatnánk magukat, ha kötelező lenne, addig nem. Sőt, akkor hinnék el azt, hogy a vakcina biztonságos. Hogy itt milyen szempontok érvényesülnének, az állam vagy a munkaadó írhatná-e elő, arról ebben a cikkben írtunk.

„A döntésképtelenek. Ők azok, akik valószínűleg boldogan beoltatnak magukat, ha kötelező lenne. De így, hogy a döntés az ő vállukat nyomja, idegileg sok lesz nekik, és a lehetséges negatívumokat aránytalanul felnagyítják. A pszichológiában erről kötetnyi irodalom van, lásd kilátáselmélet” - írta olvasónk, aki saját bevallása szerint az egészségesnél több időt töltött el oltástagadó Facebook-oldalakon, próbálva megérteni őket. Ez alapján állította fel a saját csoportjait, amik a döntésképtelenek mellett ezek:

• Vírustagadók, konteóhívők. Ők azok, akiknek sok érzelmileg a valódi világ kiszámíthatatlansága, ezert bármit elhisznek, ami kiszámíthatóságot és rendezettséget állít szembe a természet bizonytalanságával. Érzelmileg beláthatóbb a gonosz háttérhatalom, amit a nép egyszerű ludas matyijai lelepleznek, és ezzel máris egy gyerekmese szintjén kezelik azt az érzelmi sokkot, amit a vírus valósága jelentene.
• Depriváltak, akik fel sem fogják, hogy mi történik.
• Fiatalok, akik a környezetükben azt látják, hogy rájuk nem veszélyes a vírus, és hát statisztikailag valóban kevésbé.

Végül a legfiatalabbakról, akiket csütörtöktől kezdtek oltani, soron kívül. 16-17 évesek, számukra vonzó lehet, hogy a védettségi kártyához lesznek kötve nyáron a koncertek, fesztiválok, bár a döntésüket nyilván jelentősen befolyásolják a szüleik, akár az oltás mellett, akár ellene. 193 ezres korosztály, nem volt sok idejük az eddigi várakozókat beelőző regisztrációra, ami múlt pénteken zárult le. Erről sokan lemaradtak, határidőre csak 84 ezren jelentkeztek be. Aki a határidő után, de hétvégén próbálkozott, azt még engedték, így lett 90 ezer a számuk Müller Cecília keddi bejelentése szerint. Gulyás Gergely miniszter ma már 96 ezer regisztrált fiatalról beszélt. Tudunk olyanról, aki egyszerűen elfelejtett regisztrálni, most jelentkezett volna be időpontra, de már későn. Akik így jártak, azoknak a regisztrációja él, de ugyanúgy beállnak a sorba, mint a 18 felettiek. A különbség annyi, hogy a 18 év alattiakat csak Pfizerrel lehet oltani egyelőre.