Május 3-án úgy látszott, hogy ha sikerül a magyar oltási terv tempóját tartani, 12 nappal később az ország lakosságának 50 százaléka megkapja legalább az első koronavírus elleni oltását. Az egy héttel későbbi, május 10-i adatok szerint most vagyunk 15 napra ettől az 50 százalékos céltól.

Az egyre távolodó célvonalat – ami persze nem is az igazi célvonal, inkább csak egy mérföldkő – annak köszönhetjük, hogy május elején nagyon lelassult a magyar oltási program. Május 3-án még 67 ezer volt az első oltást megkapók egyhetes átlagának száma, egy héttel később ennek valamivel kevesebb, mint a fele.

Az oltási terv éppen akkor fékezett be, amikor a több mint négy hónapja kezdődő egészségügyi kampány során először olyan vakcinabőség van az országban, hogy gyakorlatilag étlapról választhat az, aki beoltatná magát. Május eleje óta a központi rendszeren keresztül lehet kérni Sinopharmot, Szputnyikot és AstraZenecát is.

Hogy mégis lassul az oltási terv, annak részben az az oka, hogy éppen a két legnépszerűbb, mRNS-alapú vakcina nem foglalható mindenki számára: a Moderna és a Pfizer. Amikor a múlt heti cikkünkben végigvettük, hogy hol lehetnek még tartalékok a magyar oltási programban, ezeket a társadalmi csoportokat tudtuk feltérképezni.

• 16-18 évesek.
• A gyógyultak, akiknek már nem kell három hónapot várniuk, amíg megkaphatják az oltást.
• Magyarországon élő külföldiek.
• Azok a kistelepülésen élők, akiket e héttől kezdve oltóbuszokkal és egyadagos Janssen-vakcinával próbálnak elérni.

Továbbra is van körülbelül félmillió olyan felnőtt, aki már regisztrált, de még nem kapott oltást, és abban is lehet bízni, hogy a KSH felmérése szerint már csak a teljes lakosság 16-17 százaléka utasítja el határozottan a koronavírus elleni oltást. De, akárcsak a választáson biztos részvételüket ígérők száma, az oltásra fogékonyak 83-84 százalékos aránya sem jelenti azt, hogy ők mind be is fogják oltatni magukat.

Az oltási program belassulása nem magyar különlegesség, a világ szinte valamennyi országában ezt látjuk, ahol hozzánk hasonlóan már a lakosság legalább 40 százaléka megkapta az első dózist. Az alábbi grafikon ezt mutatja:

Az egyre laposodó görbéken világosan látszik, hogy Izraelben, Chilében, a Seychelle- és a Maldív-szigeteken, Nagy Britanniában és a jól startoló, majd gyorsan lelassuló Szerbiában is ugyanazzal a problémával küzdenek, mint nálunk: egy idő után elfogynak a könnyen beoltható felnőttek. Bár minden országnak más a korfája, a felnőtt, tehát már oltható lakosság aránya 75-80 százalék között van. Mivel a jelenlegi szakértői becslések szerint a koronavírus elleni nyájimmunitás eléréséhez a lakosság 70-90 százalékát kell beoltani, ehhez vagy szinte minden felnőttet be kell oltani, vagy ki kell terjeszteni az oltásokat a gyerekekre is, és az ő túlnyomó többségüket is beoltani.

Van olyan ország, például Kanada, ahol már megkezdték a 12-15 éves korosztály oltását is Pfizerrel, máshol, például Izraelben, ha nem is tömegesen, de már kísérleteznek ennek a korosztálynak a beoltásával, és hamarosan Amerikában is megkezdik oltani ezt a korosztályt. A Pfizer vakcináját kifejlesztő BionTech cég vezérigazgatója szerint őszre lesz annyi teszteredményük, hogy kisgyerekeket, akár féléves csecsemőket is beolthassanak. Addig viszont nincs más megoldás, mint minél több felnőttet meggyőzni arról, hogy igenis oltassák be magukat.

Az ellaposodó oltási görbe olyan általános jelenség, hogy a lapos részének angolul már neve is van: vaccine plateau, azaz vakcinafennsík. Amerikában különösen sok szó esik róla, mert bár az oltási adatokon még kevésbé látszik, a közvélemény-kutatási adatok már egyértelműen mutatják, hogy az ország, ahol a legtöbb áldozatot szedte eddig a járvány, vészesen közeledik ehhez a fennsíkhoz.

Egy május eleji felmérés szerint már csak a felnőtt amerikaiak 9 százaléka mondja, hogy még nem kapott oltást, de szeretne kapni. Ugyanezen felmérés szerint az amerikai szülők nagyjából olyan arányban oltanák be a gyerekeiket, mint amennyire magukat. Ha megkezdődne a 12-15 éves gyerekek oltása, a szülők 30 százalék oltatná be őket azonnal, 23 százalék elutasítja az oltást, a maradék pedig ilyen-olyan okból még várna egy kicsit.

Ha egy ország felnőttjeinek 70 százaléka fogadja el az oltást, és a gyermekeiket is ilyen arányban oltatják be, nagyon nehéz elérni a nyájimmunitást. A New York Times már április végén arról írt, hogy a Biden-kormány egészségügyi szakemberei készülnek a vakcinafennsík elérésére, és keresik a megoldásokat arra, hogy azokat is meggyőzzék az oltás szükségességéről, akik ma még valamiért ellenállnak.

Azért is kell megoldásokról és nem megoldásról beszélni, mert az amerikaiak gyorsan rájöttek, hogy ez nem az a helyzet, amiben létezne egyetlen, minden helyzetre alkalmazható megoldás. (Esetleg az oltás kötelezővé tétele lenne ilyen, de ettől jelenleg minden ország ódzkodik, és vannak szakértők, akik szerint ez egyébként is kontraproduktív lenne.)

A Timesnak nyilatkozó egészségügyi szakemberek arról beszéltek, hogy ez már a betegség elleni háborúnak az a fázisa, amikor gyakorlatilag házról házra járva, kvázi közelharcot vívva lehet csak eredményeket elérni. Akit a tömeges oltási kampánnyal el lehetett érni, azt már el is érték, most a valamilyen okból kimaradók meggyőzése van soron.

A Fehér Ház egyik egészségügyi tisztségviselője szerint olyan ez, mint egy választási kampány, amikor a még meggyőzhetőket kell elcsábítani szavazni. Mindenkit máshogy kell elérni, és más üzenettel lehet meggyőzni arról, hogy álljon fel a kanapéról, és menjen el a szavazóhelyiségig vagy az oltópontig. Más üzenettel lehet meggyőzni a gazdag kaliforniai fehéreket és a szegény texasi latinókat. Jelenleg Amerikában a gazdag Vermontban közel kétszer annyian kaptak már oltást, mint a szegény Louisianában, ami elég világosan mutatja, hogy az amerikai társadalom különböző csoportjait egységes oltási kampánnyal nem lehet hatékonyan a nyájimmunitásig terelgetni.

A Times több kreatív amerikai oltási megoldást is felsorol. Oltanak hajléktalanszállón, kamionos pihenőhelyen, buddhista templomban, és még kikötőkben is, hogy a halászok is jelentkezzenek. Van olyan cégvezető, aki minden alkalmazottjának ad 100 dollárt, ha beoltatja magát. Nagy hír volt néhány napja, amikor New Jersey-ben ingyen sört kínáltak az oltásra érkezőknek.

A világon máshol még az amerikainál is változatosabb okokból nem oltatják be magukat az emberek. Az oltást ellenzőket vagy legalábbis oltásügyben bizonytalanokat így hasonlóan kreatív módszerekkel kell elérni. Az oltási programjukkal megtorpanó szerbek például 25 eurót adnak az oltás mellé, Romániában ingyenes egészségügyi szűrőprogrammal próbálnak minél több embert az oltópontokra csalogatni.

E mézesmadzagok magyar verziója a védettségi igazolvány. Nálunk egy csavarral nem az oltóponthoz csalogatnak, hanem a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek adnak olyan pluszjogokat, amik talán a még hezitálókat is az oltóponthoz terelik. A módszer mögötti gondolat valami olyasmi lehet, hogy ha a focimeccstől a fesztiválokon át a kocsmába járásig mindent védettségi igazolványhoz kötnek, azzal annyi hobbit fednek le, hogy valamelyik hiányát mindenki a bőrén érzi, és hajlandó lesz elfogadni a vakcinát. Hogy ez a módszer mennyire hatékony, az heteken belül ki fog derülni.

Az viszont biztos, hogy Magyarországon is máshogy kellene meggyőzni az oltás elfogadásáról a budapesti fiatal férfit és az idős vidéki nénit. Ennek a differenciált megközelítésnek még nem látni nyomát itthon azon kívül, hogy az oltóbuszokkal igyekeznek eljutni az ország olyan szegleteibe is, ahol nemhogy kórház, de orvos sem nagyon van a közelben.

A sokmilliárdos kommunikációs hadjárat arra elég, hogy kék plakátokkal teleszórja az országot, de finomabb és lokálisan hatékonyabb üzenetek célba juttatására nem alkalmas. A központosított magyar járványvédelem hátrányai közt most már azt is említhetjük, hogy az oltás népszerűsítését nem delegálja azoknak, akik tudhatnák, hogy egy kisebb közösségben mivel lehet meggyőzni a még hezitálókat a vakcina elfogadásáról.

Izraelben és Nagy-Britanniában már látjuk, hogy a járvány szinte nullára szorításához elég beoltani a felnőtt lakosság 50-60 százalékát. Hamarosan ez a siker megismétlődhet sok nyugati országban és Magyarországon is. 2021 nyarára az oltásoknak köszönhetően visszatérhet a sokak által óhajtott normalitás. Hogy ősztől, vagy egy esetleges új mutáns felbukkanásától mi lesz a koronavírus további sorsa, az továbbra is kétséges. És elsősorban attól függ, hogy milyen gyorsan és hatékonyan sikerül meggyőzni azokat az embereket az oltás beadatásáról, akik ma még valamiért nem kapták meg a vakcinát