Szerda este a parlament katonákat érintő törvényeket is tárgyalt, így az ülésen jelen volt, és fel is szólalt Benkő Tibor honvédelmi miniszter. A honvédelmi témák voltak az utolsók az ülésnapon, este kilenc után kerültek napirendre. Benkő azonban egyetlen szóval sem említette, hogy Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka távozik a posztjáról. A hír a Magyar Közlönyből derült ki, ami a késő estig tartó parlamenti ülés után nem sokkal jelent meg, valamivel éjfél előtt.

Utólag csak egy körülmény lehetett volna gyanús a képviselőknek: Benkő utalt rá a parlamentben, hogy a honvédelmi bizottság tagjaival hamarosan találkozik, és egy olyan ülés dátumát említette, amelyet addig még nem is hívtak össze, és nem is volt szó korábban arról, hogy a miniszter napokon belül a bizottság elé készül. Benkő viszont már tudhatta, hogy a parancsnok távozása és az utódlása miatt lesz egy ilyen ülés hétfőn.

Korom távozása tehát meglepetést okozott a politikusoknak, de a honvédséggel kapcsolatban lévő más forrásainknak is. Senki sem számított rá, hogy váltás jön a hadsereg élén.

Leginkább a felmentés gyorsasága lepett meg mindenkit: május 26-i keltezésű a döntés, és június 1-től már hatályos is. Ilyen magas pozícióban az ilyen tempójú váltás teljesen szokatlan, figyelmeztette lapunkat több katonai szakértő is. A sietségre utal, hogy Korom utódját sem nevezték meg egyelőre.

A lehetséges utódot hétfőn hallgatják meg a parlament honvédelmi bizottságában. A honvédség felől érkező találgatás szerint Ruszin Romulusz a fő esélyes, aki 2019 tavasza óta helyettes államtitkár a honvédelmi minisztériumban, addig viszont katona volt, és az iraki és afganisztáni magyar missziókban is részt vett.

A felmentés azért is tűnik sokaknak különösnek, mert a honvédség óriási léptékű fejlesztése zajlik éppen, a szovjet megszállás óta óta nem látott mennyiségű és minőségű felszerelést vásárol Magyarország, az átállás közepén tartunk, nem lehet azt mondani, hogy egy korszak éppen lezárult volna.

Korom megbízatása 2023. május 15-ig szólt volna, így mandátumának éppen csak a felét töltötte ki. A Közlönyben a köztársasági elnök nem indokolta meg, hogy miért menti fel a parancsnokot.

Maga kérte

Csütörtök délelőtt a Honvédelmi Minisztérium adott végül indoklást, aminek legfontosabb magyarázata így hangzik: Korom Ferenc maga kérte a felmentését, mert "a Magyar Honvédség előtt álló új feladatok más típusú vezetőt kívánnak". Hogy milyen új feladatokra gondolt, és ő miért nem az a típus, aki alkalmas lenne elvégzésükre, arról nincs szó, csak az eddigi munkájának az összegzéséről.

A közleményben még idézik Koromot, aki emlékeztetett, hogy a rábízott feladatokat jó eredménnyel, maradéktalanul és sikeresen elvégezte. Az is kiderül, hogy a "tudását ezentúl külföldön kamatoztatja", továbbra is Magyarország szolgálatában - tehát valamilyen diplomáciai posztot kaphat nemsokára. Ez arra utal, hogy nem egészségügyi, vagy más, munkaképességét akadályozó ok áll gyors távozásának hátterében.

A miniszter bizalmasának tartották

Korom Ferenc töltötte be elsőként a 2019 elején létrehozott parancsnoki posztot, miután összevonták a Honvéd Vezérkart és az Összhaderőnemi Parancsnokságot, és ezzel párhuzamosan teljesen szétválasztották a civil (minisztériumi) és a katonai vezetést.

Korom 2018-ban Benkő Tibort váltotta a vezérkari főnöki poszton, amikor utóbbi az új kormány honvédelmi minisztere lett. Azóta is a miniszter embereként tartották számon, a kettejük közti bizalom megtörésére semmi sem utalt.

Találgatások

Korom távozásának körülményei - a gyorsaság, a külföldi tervei, a "más típusú vezetőről" szóló hivatalos magyarázat - alapján a 444-nek nyilatkozó szakértők úgy tartják, hogy valakivel összekülönbözhetett, és ezért távozott.

Egyes spekulációk szerint például Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztossal lehetett feloldhatatlan konfliktusa, aki a magyar szinten óriási léptékű fegyverbeszerzéseket intézi. Van, aki tudni véli, hogy egy konkrét fegyverbeszerzésről folyt vita köztük, amit Korom nem támogatott.