Mivel múlt pénteken Orbán Viktor arról beszélt a rádióban, hogy mint bérből és fizetésből élőt, őt is megviselte a járvány és a gazdasági válság, a DK-s Arató Gergely hétfőn a parlamentben felszólította, hogy mesélje el, pontosan milyen nehézségei voltak:

„Megszűnt az állása, és a harmadik hónap után már egy fillér állami juttatást sem kapott? Csökkent a jövedelme, mint 2,5 millió magyarnak? Elvesztette az állását, nem tudta fizetni az albérletét, és utcára került? Megszűnt a munkája, és pizzafutárként kellett dolgoznia? Szociális munkásként éjjel-nappal gondozta a járvány beteg áldozatait és az idős embereket, és kihagyták az 500 ezer forintos juttatásból? Pedagógusként elkapta a járványt az iskolában, és a kormány ígérete ellenére sem kapta meg a 100 százalékos táppénzt? Egészségügyi dolgozóként mentette önfeláldozó módon a saját élete és egészsége kockáztatásával mások egészségét, és utána a járvány tetején az orra alá dugtak egy olyan munkaszerződést, amelyik megfosztja minden jogaitól? Kérjük miniszterelnök úr, meséljen nekünk!”

Orbán Viktor azzal válaszolt, hogy a válság alatt az ellenzék valóban azért dolgozott, hogy ő elveszítse az állását, amiért ugyan nem neheztel, „de az az igazság, hogy semmifajta nemzeti összefogásban nem voltak hajlandóak részt venni. Egyetlen dolog érdekelte önöket, hogy hogyan gyengítsék, buktassák meg a kormányt”. Majd elmondta, hogy mindenki bérből és fizetésből élőnek számít, aki nem tőkejövedelemből él. Hozzátette, hogy Gyurcsány ezzel szemben tőkejövedelemből él. Erre Arató azt mondta Orbánnak, nem aggódik érte, hiszen mindig fordulhat családi segítségért az apjához, aminek a cégéből 1,1 milliárdos osztalékot vettek ki.

Végül Orbán azzal zárt, hogy fizetésből él, nem is akar átmenni a tőkések táborába, köszöni szépen, és a tervei szerint még egy ideig marad a parlamentben:

„Nem fognak tőlem megszabadulni akkor sem egyébként, ha a terveik teljesülnének, mert parlamenti képviselőként itt fogok maradni mint bérből és fizetésből élő még sokáig az önök nyakán. Ne reménykedjenek. Számíthatnak az együttműködésemre a következő 20 évben is.”