Koronavírus-számok Magyarországon 07.28.
Elhunytak + 4 Σ 30 025
Kórházban - 3 Σ 70
Fertőzöttek + 74 Σ 809 362
Tesztek + 8 338 Σ 6 316 629
Oltottak + 4 754 Σ 5 605 713
A legújabb trendek

Hiába mondta az ellenkezőjét Gulyás Gergely, természetesen nem számít a koronavírus áldozatának az, aki fertőzöttként közlekedési balesetben halt meg

június 2., szerda 15:47

Több mint egy év kellett hozzá, de lassan kiderül, hogy kik kerülnek be a koronavírus hivatalos áldozatai közé Magyarországon.

Ennek azért van jelentősége, mert a kirívóan magas magyar halálozási adatokat a kormány azzal magyarázza, hogy a különböző országok eltérően vezetik a statisztikákat. Nálunk lényegében mindenkit az áldozatok közé sorolnak hivatalosan, máshol pedig csak azokat, akiknek a halálát kifejezetten a vírus okozta.

Most egy lépéssel közelebb kerültünk a megoldáshoz, miután Müller Cecília országos tisztifőorvos végre érdemi választ adott Szél Bernadett országgyűlési képviselő sokadik kérdésére.

A válaszból az derül ki, hogy sok országhoz hasonlóan nálunk is az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait követik a halálozási statisztika vezetésében.

Ebben vannak ilyen egyértelmű esetek: „igazolt COVID-fertőzöttnél a fertőzéstől függetlenül történt baleseti halál ne szerepeljen az adatok között”.

Ami tényleg teljesen logikus, ennek ellenére április 8-án Gulyás Gergely a kormányinfón arra hivatkozott, hogy azért is magasabbak a magyar halálozási adatok, mert a közlekedési balesetben elhunyt fertőzötteket is ide sorolják.

„Beolvasott kérdés: Mire alapozva állítja Gulyás Gergely miniszter úr, hogy Magyarországon azért magasabbak a halálozási adatok, mert olyanokat is ideszámolnak, akiket máshol nem?

Gulyás: Hát tények alapján. Magyarországon a statisztikának volt része olyan elhunyt is, aki közlekedési balesetben halt meg, és ezt követően koronavírus-pozitívnak találták.”

Vagyis egyszerűen nem igaz Gulyás példája.

Ezt korábban már - a Müller Cecíliától nagy nehezen kicsikart válasz előtt - feltételeztük mi is, amikor hiába kérdeztünk, nem kaptunk választ, viszont megnéztük a WHO-ajánlását. Ebből a cikkből derült ki az is, hogy más országok is hozzánk hasonlóan, sőt, vannak akik még szigorúbban vezetik a statisztikát, mert beleszámolják a valószínűsített, de teszttel nem kimutatott eseteket is.

Abban tényleg vannak eltérések, hogy a közúti balesetnél nehezebben megítélő esetekben mikor számít haláloknak a koronavírus. Orbán Viktor január 8-án például ezt mondta a közrádióban:

„Valaki csak azokat veszi föl, akik közvetlenül a COVID miatt haltak meg, van, aki – mint például Magyarország – mindenkit bekönyvel, aki egyébként fertőzött volt, még ha nem is a COVID-tól halt meg, ezért nehéz összevetéseket csinálni”.

És első körben ezt az idézetet küldte el Müller Cecília is Szél Bernadettnek.

Amikor a válasszal elégedetlen képviselő visszakérdezett, az országos tisztifőorvos már belement egy kicsit a részletekbe. Az egyértelmű eseteket kizárják (baleset vagy öngyilkosság), de a betegségben elhunytaknál már bonyolultabb a helyzet, a nemzetközi szervezetek ajánlásainak követése a gyakorlatban nem mindig egyértelmű. Müller Cecília szerint a COVID-19 fertőzéssel összefüggésbe hozható halálozás nem azonos a COVID-19 fertőzés okozta halálesetekkel. Egyes esetekben a klinikus és a pathológus szakorvos véleménye dönt.

Így aztán az sem igaz, amit Müller Cecília még októberben mondott, hogy mindenkit a járvány áldozatának számítanak, „aki elhalálozik, és pozitívnak bizonyult valamikor is”. Április 19-én már azt mondta, mindenki bekerül a statisztikába, aki halálakor koronavírusos, függetlenül attól, hogy a fertőzés vagy más betegsége miatt halt meg.

A WHO szerint mindenkit be kell venni a statisztikába, aki bizonyítottan vagy feltehetően a fertőzés által okozott betegségben halt meg. Ez meghagyja annak lehetőségét, hogy olyanok is bekerüljenek, akiken nem végeztek pozitív tesztet. A WHO összegzése két csoportra osztja az országokat attól függően, hogy milyen rendszerben rögzítik a halottakat (46. oldal). A csoportokon belül is vannak eltérések, de a tesztalapú megközelítés - amit Magyarország is használ - szerintük hajlamosabb az alulbecsülésre, mint a diagnózisalapú.

Szél Bernadett összegzése szerint

  1. A WHO egyrészt kimondja, hogy a COVID-tól független halálozásokat (pl. közlekedési baleset) ne számítsák bele a statisztikába, de a COVID-dal összefüggésbe hozható halálozásokat igen. A legtöbb ország így is tesz, ahogy Magyarország is: beszámítja azokat az eseteket is, ahol a COVID hozzájárult az alapbetegség súlyosbodásához, a beteg halálához.
  2. Másrészt a WHO javasolja a teszttel megerősített és a valószínűsített esetek beszámítását is, ami alapján az országok két csoportba sorolhatók: a tesztalapú és a diagnózisalapú módszert alkalmazók közé. Magyarország itt sem lóg ki a sorból, pozitívteszt-alapú besorolást alkalmaz. Így jár el Csehország, Ausztria, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Dánia, Hollandia, Norvégia, Izland. Vannak, akik mindkét besorolást alkalmazzák, és a valószínűsített eseteket is letesztelik, mint Ciprus, Málta, Görögország, Románia, Szerbia, Lettország, Bulgária, Horvátország, és vannak, akik a megerősített és a valószínűsített eseteket is beszámolják, mint Németország, Belgium, Franciaország, Írország, Észtország, Litvánia, Kanada.

A képviselő szerint Müller levéléből egyértelműen kiderül, hogy Magyarország nem számítja be a vírustól függetlenül elhunytakat a halálozási statisztikába, csak azokat, akiknek a halála összefüggésben volt a COVID-dal. Vannak különbségek az országok között, de Magyarország nem lóg ki a fősodorból, és a WHO ajánlásait követi — bár a valószínűsített eseteket nem számítja be.

„A magyar kormány végig megtévesztően kommunikált, bagatellizálva a járvány mértékét Magyarországon, és visszatartva minden releváns adatot. Magyarországot világszinten kiemelten súlyosan érintette a járvány, közel 30 ezer áldozatot szedve, és ebben a magyar kormánynak súlyos felelőssége van” - írja Szél Bernadett.