Elutasította az Európai Bíróság a magyar kormány keresetét, amelyben a Sargentini-jelentés elfogadásának körülményeit támadta meg, és azt kérte, a testület semmisítse meg az EP állásfoglalását, írja az EUrologus. A csütörtökön hozott ítélet szerint
„az Európai Parlament az állásfoglalás elfogadásakor leadott szavazatok számlálása során jogosan hagyta figyelmen kívül a tartózkodásokat”.
Az Európai Parlament 2018. szeptember 12-én fogadta el a Sargentini-jelentést és indította el a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben, hogy megvizsgálják, fenyegeti-e rendszerszintű veszély a jogállamiságot.
A jelentést kétharmados többséggel kellett elfogadni, ami az EP szerint teljesült: 693 EP-képviselőből 448-an igennel, 197-en nemmel szavaztak, 48-an pedig tartózkodtak. A magyar kormány azzal érvelt, hogy a tartózkodásokkal együtt 462 igenre – vagyis 14-gyel több támogató voksra – lett volna szükség ahhoz, hogy a hetes cikkely szerinti eljárást el lehessen indítani, ezért az Európai Unió Bíróságához fordultak.
Decemberben Michal Bobek, a luxemburgi testület főtanácsnoka azt javasolta, utasítsák el Magyarország keresetét.
Jelenleg a magyar és a lengyel demokrácia védelmében zajlik a hetes cikkely szerinti, vagyis az uniós alapértékeket súlyosan megsértő tagállamokkal szembeni eljárás. Lengyelország esetében csak az igazságszolgáltatás függetlenségének különböző vetületeit vizsgálják, Magyarországnál viszont 12 témában merültek fel aggályok: az alkotmányos és választójogi rendszer működése, az igazságszolgáltatás függetlensége, korrupció, adatvédelem, szólásszabadság, akadémiai szabadság, vallásszabadság, gyülekezéshez való jog, egyenlő elbánáshoz való jog, kisebbségek.