A társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának előmozdításáról állapodtak meg Londonban tartott szombati értekezletükön a világ hét vezető ipari hatalmának (G7) pénzügyminiszterei. A „történelmi jelentőségű egyezség” alapján az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kanada, Japán, Németország, Franciaország és Olaszország pénzügyminiszterei támogatják azt az alapelvet, amely 15 százalékos szinten határozná meg az országok számára célként kitűzött társaságiadó-kulcs minimumát.

Ez nyomást helyez a világ összes fejlett gazdaságára, hogy ők is adóztassák meg jobban a multikat.

Add ide az adót!

A brit pénzügyminiszter kiemelte: a G7 fő célja, hogy a vállalatok „a megfelelő helyen fizessék a megfelelő adókat”, vagyis hogy a globális cégek ott adózzanak, ahol áruikat vagy szolgáltatásaikat forgalmazzák. A lépés leginkább az olyan óriáscégeket érintheti, mint az Amazon és a Google, és azt remélik tőle a kormányok, hogy dollármilliárdok folynak be a koronavírus okozta válság miatt megcsappant központi költségvetésekbe.

Délelőtti cikkünkben azt a két friss példát hoztuk fel, hogy

• bár tavaly közel 315 milliárd dolláros profitja volt a Microsoft ír leányvállalatának, de a cég nem fizetett ezután egy fillérnyi társasági adót sem, mivel adózási szempontból Bermuda szigetére van bejegyezve;
• az Amazonnak pedig 2020-ban 44 milliárd eurós bevétele volt Európában, de egy cent társasági adót sem fizetett.

A cél, amitől egyelőre még messze vagyunk, az lenne, hogy a multik ne tudjanak elbújni az adófizetési kötelezettségeik elől, vagyis hogy ne adóparadicsomokba legyenek bejelentve, hogy adózzanak azokban az országokban, amelyekben eladják a szolgáltatásaikat, és amelyek így természetesen a bevételeiket is biztosítják.

A G7 ezért akar globális minimumadót.

Délelőtt még nem volt egyértelmű, hogy a végleges megállapodásba a „minimum 15 százalék” formula kerül bele, de végül ennyire lőtték be a társasági adó mértékét.

A minimumadó globális elterjesztése azt a célt szolgálná, hogy az országok ne kezdjenek ráígérni egymásra az egyre kisebb adókulcsokkal, amivel multikat lehet csábítani, és amivel így egy-egy ország jól járna, de mindenki más rosszul.

Magyarország nem kér belőle?

A magyar kormány nem fogadja el a globális minimumadó bevezetését, miután az Magyarországon adóemeléshez vezetne – mondta Szijjártó Péter május közepén, miután találkozott az OECD megválasztott főtitkárával. A külügyminiszter szerint az elmúlt évtizedben bebizonyosodott, hogy az adóemelések útja zsákutca, az adócsökkentések jelentik a legjobb ösztönzőt a munkahelyek létrehozására, és a gazdaság növekedéshez.

Ez régi konfliktus. Ahogy a témát alaposan körül járó cikkében Csurgó Dénes emlékeztetett: „az Európai Bizottság még Manuel Barroso vezetése alatt (amikor még Kovács László volt az adóügyi biztos) kidolgozott egy tervet az uniós államok adóalapjainak harmonizációjára, amit Jean-Claude Juncker vezetése alatt beterjesztett. Erről viszont Írország, Ciprus és Magyarország hallani sem akart. Az adóügyek továbbra is tagállami hatáskörben vannak, ez a három ország pedig alapvetően a lefelé tartó adóversenyben látja a nemzetközi sikerét és versenyképességét. Írországot már sokat emlegettük, ami nem véletlen, az ország legnagyobb vállalatai mind amerikai techcégek és gyógyszergyártók leányvállalatai, amelyek alapvetően adóoptimalizáció miatt választották Dublint, de munkahelyeket is hoztak az országba. Magyarország is profinak számít az adóversenyben, a multicégeket a kormány bőkezűen támogatja pénzzel és adókedvezményekkel, 2017 óta pedig nálunk a legalacsonyabb a társasági adó kulcsa, 9 százalék, amire az Orbán-kormány kifejezetten büszke.”

(via BBC, MTI)