Olyan tüntetés, mint a kínai kommunista egyetem elleni szombati, még sosem volt Magyarországon
Több mint hét hónap után szombaton újra tömegtüntetés lesz Budapesten, ráadásul olyan, ami több szempontból is unikumnak számít.
Egyrészt nem nagyon volt még olyan, hogy baloldaliak szerveztek volna egyszerre antikommunista és a Fidesz-kormány elleni demonstrációt. Most azonban ez a helyzet. A tüntetést az a Jámbor András baloldali aktivista, a Mérce híroldal egykori főszerkesztője hirdette meg, aki korábban volt LMP-s és párbeszédes aktivista is, jelenleg pedig a Karácsony-féle Városházán dolgozik, illetve előválasztási képviselőjelölt a Szikra Mozgalom színeiben a budapesti 6. választókerületben.
A demonstrációt a Kvassay-zsilip közelébe tervezett Diákvárosért, az annak helyére építendő, a kínai kommunista állampárt ideológiájához hű Fudan egyetem, illetve általában a Fidesz ellen hirdették meg.
Az eseményre hamar rácsatlakozott szinte a teljes ellenzék. Fel fog szólalni
- Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere,
- Bereczki Áron, a Hallgatói Szakszervezettől,
- Gede Márton és Őze Sándor aktivisták lakhatási szervezetek nevében,
- maga Jámbor András
- és Karácsony Gergely főpolgármester,
de jelen lesznek az összes ellenzéki párt képviselői is és a szervezők tudomásunk szerint zenészeket is megkerestek.
A tüntetés a hatályos járványügyi kormányrendelet miatt formailag egészen biztosan olyan lesz, amilyen Magyarországon még nem volt.
Ezért nem volt olyan régen legális tüntetés
A gyülekezési jogot a koronavírus-járvány tavaly tavaszi kitörése óta folyamatosan korlátozta a kormány, de a járvány egymás után következő hullámainál más-más módon. Az első, 2020-as kormányrendelet például megtiltotta ugyan a köztéri demonstrálást, de a nagy sietségben elfelejtettek szankciókat beleírni. Ennek az lett a következménye, hogy az ennek ellenére demonstrálókat változatos ürügyekkel büntették meg a rendőrök - idézte fel a 444-nek Farkas Erika, a Magyar Helsinki Bizottságtól, aki jó pár ilyen ügyet vitt.
Ezért volt az, hogy az autós-dudálós demonstrációk résztvevőit például jellemzően a KRESZ különböző előírásainak megszegése miatt büntették meg, de olyan is volt, akit a kijárási korlátozásra hivatkozva. A kormány jogalkotási bénázása az ő szempontjukból mindenképp visszaütött: a Helsinki 7 ügyben képviselt olyan ügyfeleket, akiket a járvány első hulláma alatt bírságoltak meg demonstrálásért, és a bíróság végül mind a 7 esetben elengedte a bírságot.
A második hullám érkezése után, 2020. novemberében meghozott kormányrendeletben már szerepeltek szankciók, nem is akármilyenek. A tüntetések résztvevőit 500 ezer forintig terjedő, a szervezőket maximum 1 milliós büntetéssel sújthatták. A rendőrség néha élt is a lehetőséggel: amikor a vírus- és oltástagadó Gődény György 2021. március 20-án illegális demonstrációt tartott a korlátozások ellen, a rendőrök jogellenes gyűlésen való részvétel miatt 98, tiltott csoportosulás miatt 216, a maszkhasználat szabályainak megsértése miatt 22, igazolás megtagadása miatt 6, több szabálysértés egyidejű elkövetése miatt pedig 19 emberrel szemben tettek szabálysértési feljelentést. A szervezők sem maradtak ki, jogellenes gyűlés szervezése, illetve tartása miatt 3 emberrel szemben indult közigazgatási eljárás.
A kormány jogi "trükkje" ekkor az volt, hogy - bár azt nem sokan vették észre - a tüntetések szervezőire nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírságot rendeltek el kiszabni. Ez óriási különbség, a közigazgatási bírság ugyanis úgynevezett "objektív szankció", ami azt jelenti, hogy sokkal kevesebb a mérlegelési lehetőség, ezt ráadásul akkor is be kell fizetni mindenképp 15 napon belül, ha az ember bíróságra viszi az ügyet - magyarázta Farkas Erika.
A 444 tudomása szerint a 2021. elején a Hősök terén a Le az Adók 75%-ával nevű libertárius törpepárt által összehívott két demonstráció szervezőire, az Ecsenyi-ikrekre például 3 millió forintnál is magasabb bírságot szabtak ki.
Rettentő bonyolult lesz a logisztika
A legutóbbi, a nyitás szabályait lefektető, május 21-i kormányendelet értelmében 500 résztvevőig mindenféle szabadtéri rendezvény, így tüntetés is korlátozás nélkül tartható, afölötti létszámnál viszont csak a védettségi igazolványosok gyűlhetnek. Aki ezt megszegi, arra a tavaly novemberben meghatározott büntetések érvényesek.
Emiatt érdekes logisztikai feladat 500 fősnél nagyobb tüntetést szervezni és ez a szombati lesz az első kísérlet erre a gyakorlatban. A Mi Hazánk pár napja tartott ugyan egy nagy nyilvános eseményt, de ott nem vonultak, hanem egyhelyben majálisoztak a Hajógyári szigeten.
Ezt a problémát a Jámbor-féle tüntetés szervezői hasonlóan oldják meg, mint a Mi Hazánk tette: egyszerre több, konkrétan húsz, 500 főnél kisebb létszámú tüntetést jelentettek be, így lesz elől egy egyben vonuló, védettekből álló, tetszés szerinti létszámú tömeg, illetve a nem oltott résztvevőknek több, elvileg akár 20, egyenként maximum 500 fős a fő tömeg mögött kis közökkel vonuló “fióktüntetés”.
Jámbor András a 444-nek azt mondta, hogy 100 és 200 közötti önkéntes rendezőjük van. A demonstráció az Andrássy út Hősök teréhez közeli végéből indul. A védettek és a velük érkező 18 alattiak a Kodály Körönd felől, illetve a Rippl-Rónai utcánál tudnak a rendezvény területére belépni 15 órától, a szervezők itt mindenkinek ellenőrzik a védettségi kártyáját vagy appját. A nem védettek az Andrássy út Rippl-Rónai utca és Hősök tere kisföldalatti kijárat közötti szakaszán csatlakozhatnak a 450 fős csoportjaikhoz, hogy a menet 16 órakor induljon el a Kossuth tér, a beszédek helyszíne felé, ahová 17:30 táján érnek a tervek szerint. A szervezők azt kérték, hogy az emberek lehetőleg vagy háromra menjenek a Hősök teréhez vagy fél hatra a Kossuth térre, de azért útközben is lehet csatlakozni, igaz csak a 450 fős nem védett csoportokhoz.
A Kossuth téren se lesz egyszerűbb a helyzet, mert ide a menettel érkező védetteket egyből beengedik, de akik ide érkeznek, azoknak a helyszínen kell ellenőrizniük az igazolványát.
Farkas Erika szerint egy ekkora tüntetés megszervezésének olyan komoly követelményei vannak, amiket nehéz kontroll alatt tartani, és minél többen mennek el, a dolog annál kockázatosabb, így Jámbor szerinte bátor, hogy ezt felvállalta.