Orbán: A magyar családok számára a katonai kapacitás, a bevethető katonai erő mindig szükséges lesz

június 14., hétfő 15:20

Az előttünk álló évtized a járványok és a tömeges migráció korszaka lesz, fel kell készíteni a tagállamokat és a NATO-t is arra, hogy ezekre a kihívásokra választ tudjon adni – mondta Orbán Viktor Brüsszelben, a NATO-tagországok egynapos csúcstalálkozójára érkezve.

A miniszterelnök szerint az, hogy a tanácskozás fordulóponttá válik-e, csak a csúcstalálkozó végén dől el, de a szövetségesek kísérletet tesznek erre egy új, 2030-ig szóló stratégiai terv elfogadásával, ennek a tartalmával Magyarország egyetért.

Azt mondta, a stratégia fő pontja a nemzeti ellenálló képességek megerősítése, ebben a tekintetben Magyarország aktív, legyen szó a világjárvány elleni küzdelemről vagy a migrációval szembeni fellépésről. „Nekünk van mit mondanunk, és tudunk mit beletenni a közösbe” – mondta.

Azzal a 2024-ig megvalósítani kívánt vállalással összefüggésben, ami szerint a NATO-tagországok a GDP-jük 2 százalékát a védelmi kiadásokra fordítják, kérdésre válaszolva azt mondta: „akkor állunk jól, ha teljesítjük a vállalásainkat”.

Szerinte „jobb lenne”, ha Magyarország már most képes lenne arra, hogy a nemzeti össztermékének 2 százalékát minden évben a saját biztonságára költse el. Szerinte Magyarország 2022-2023-ra fogja elérni ezt, de vannak olyan NATO-tagállamok, amik rosszabbul állnak ebben a tekintetben.

Arról a vállalásról, ami szerint a tagállamok a védelmi kiadásokra fordított összegen belül 20 százalékot fejlesztésre fordítanak, Orbán azt mondta: Magyarország ezt már most eléri. Magyarország az egyik vállalását már most teljesítette, a másikat 2023-2024-re teljesíteni fogja, ezzel az élbolyban lesz – mondta.

„Mi egy olyan pontján élünk a világnak, ahol hadsereg nélkül nem lehet meglenni, hadsereg nélkül nincs biztonság” – mondta.

A magyar családok és a magyar nemzet számára a katonai kapacitás, a bevethető katonai erő mindig szükséges lesz, ennek az építése jó ütemben halad

– mondta Orbán, aki szerint „20-30 évig ezt elhanyagoltuk”, de most úgy érzi, „e tekintetben is visszatesszük Magyarországot a térképre”.

Orbán és az akkori honvédelmi miniszter, Hende Csaba a Közös fellépés 2014 hadgyakorlaton a Kőröshegyi lőtéren 2014. október 2-án.

A Kína jelentette kihívásokra irányuló kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország mindenfajta hidegháborút ellenez, ő az életéből 26 évet hidegháborús körülmények között töltött. „Higgye el, ez rossz dolog, ne tegyünk ilyet!” – mondta Orbán.

Az észak-atlanti szövetség egynapos csúcstalálkozóján a tagállamok vezetői között részt vesz Joe Biden amerikai elnök is. A tanácskozáson a fő témák között Oroszország, Kína, a kibertámadások és a klímaváltozás szerepelnek.

A NATO-csúcs célja többek között a 2030-ig megvalósítani kívánt célok és feladatok meghatározása, amik hozzájárulnak a szövetség felkészítéséhez a jövő kihívásaira. A csúcstalálkozó lehetőséget biztosít a transzatlanti kapcsolatok és a kollektív biztonság megerősítésére. (MTI)