„Most mit mondjak? Hogy a pofám leszakad? Az már évek óta le van szakadva” - mondta a magyar örökségvédelemben dolgozó forrásunk arról, hogy a kormány kezdeményezte a római birodalom határvonala, azaz a Limes világörökségi jelölésének visszavonását. „A legrosszabb az egészben, hogy ezzel nemcsak mi bukjuk a világörökségi címet, hanem a velünk együtt jelölő három partnerország, Németország, Ausztria és Szlovákia is.
Nem lehet ezt szebben mondani, odaszartunk az asztalra.”
Hogy a fenti idézet értelmét és jelentőségét megértsük, két dolgot érdemes még a cikk elején tisztázni:
Az Egyesült Nemzetek Oktatási Tudományos és Kulturális Szervezete, azaz az UNESCO 1972-ben fogadta el az úgynevezett Világörökség-egyezményt, amelynek célja a világ kulturális és természeti örökségének megóvása. Az UNESCO alatt működő Világörökség-bizottság és a Világörökség Központ listát vezet azokról a helyszínekről, melyek az emberiség egészének örökségét képezik, és folyamatosan figyelik is ezeket a helyszíneket, ajánlásokat tesznek a védelmük érdekében az állami hatóságoknak. A világörökségi cím turisztikai reklámot is jelent, éppen ezért a legtöbb ország hajlandó vállalni a címért a helyszínek fokozott védelmét is.
Magyarországon jelenleg 8 világörökségi helyszín van, a legutolsó, ami elnyerte a címet, a tokaji borvidék volt 2002-ben. Vannak világörökségi várományos helyszínek is, amiket Magyarország a saját javaslati listáján szerepeltet, azaz elvileg dolgozik azon, hogy ezeket is hivatalosan jelölni tudja, majd megkapják a világörökségi címet.
A Limes, azaz a Római Birodalom határa 2009 óta Magyarország legfontosabb világörökségi várományos helyszíne. Tulajdonképpen egy őrtornyokból, erődökből és katonai táborokból álló védelmi rendszer volt a birodalom határán, ahol a katonai építményeket árkok, sáncok, cölöp- és kőfalak kötötték össze. Magyarországon értelemszerűen ez Pannónia provincia határát, azaz a Dunát jelentette, a folyó partján több helyen láthatók a római kori erődítések maradványai, ezek ma fontos régészeti lelőhelyek.
A Limes több szakasza szerepel már az UNESCO világörökségi listáján, a magyar szakaszt végül kb. 18 éves szakmai előkészítőmunka után Németországgal, Ausztriával és Szlovákiával együtt jelöltük a listára. A jelölési dokumentációt 2018 elején nyújtotta be együtt a négy állam. A jelöléseket ezután véleményezi a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága, azaz az ICOMOS, majd az ő véleményük alapján dönt a világörökség-cím odaítéléséről a Világörökség Bizottság.
Információink szerint a magyar kormány június 8-án levélben fordult a német, az osztrák és a szlovák kormányhoz, és
kezdeményezték a teljes pályázat visszavonását.
Mindezt úgy, hogy erről még a hazai örökségvédelmi szakmával, a jelölésen dolgozókkal sem egyeztettek. Márpedig, ha a 4 jelölő ország közül az egyik kormánya nem támogatja tovább a jelölést,
az egész jelölés bukik, azaz a projektbe tett munka nagy része nemcsak itthon, de Németországban, Ausztriában és Szlovákiában is elvész.
Mindezt úgy, hogy Visy Zsolt régészprofesszor, a jelölés kezdeményezője és korábbi koordinátora szerint rendes ügymenetben néhány héten belül megszülethetett volna az UNESCO pozitív döntése a Limes német, osztrák, szlovák és magyar szakaszainak világörökségi helyszínné minősítéséről.
A magyar kormány egyébként már 2019-ben húzni kezdte a száját a jelölésen: az év májusában hirtelen úgy döntöttek, kiveszik a Hajógyári-szigeten lévő helytartói palotát a jelölésből. A kormány erről a lépésről sem egyeztetett sem nemzetközi partnereivel, sem a magyar örökségvédelmi szakmával, és komoly felháborodáshoz is vezetett a dolog, hiszen a jelöléssel egyébként minden rendben volt, ha Orbánék nem nyúlnak bele, már 2019 júliusában, a Világörökség Bizottság bakui ülésén megkaphatták volna a pályázatban szereplő helyszínek a világörökségi címet.
Visy Zsolt a jelölés nemzetközi koordinátora, a Limes világörökségi jelölésének miniszteri biztosa a maga nevében bocsánatot is kért a július 6-án tartott bakui ülésen a másik három jelölő tagállamtól és a Világörökség Bizottságtól a történtekért. Nem sokkal később, július 12-én megjelent egy miniszteri utasítás, amiben Gulyás Gergely visszamenőlegesen, július 5-től visszavonta Visy Zsolt miniszteri biztosi megbízatását.
A kormány egyébként érdemben meg sem indokolta lépését, csak néhány hónapja, idén derült ki, hogy a Hajógyári déli részét (benne a helytartói palotával) a kormány átadja a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, hogy ott Demeter Szilárd miniszteri biztos vezetésével egy 23 milliárd forintos beruházás keretében „könnyűzenei és popkulturális központot” létesítsenek.
Az azóta eltelt 2 évben elkészültek az új szakvélemények a módosított helyszínekkel, így idén nyáron ismét célegyenesbe ért a jelölés - csak aztán a magyar kormány megint keresztbe feküdt a pályán.
„A szakma erről nem tudott, én is egy osztrák kollégától értesültem” - mondta egy másik, korábban a jelölésen dolgozó forrásunk, aki szerint kollégái még arról is csak találgatni tudnak, mi húzódhat a kormány visszalépésének hátterében. „A világörökség számos lehetőséget (pályázatok, turizmus) és kötelezettséget (művelés alól kivonás, műemlékvédelem) jelent, esélyes hogy ez utóbbit kívánták a felelősök lepasszolni. Ez már csak az én gondolatom, semmi tényszerű tudás nincs mögötte: jövőre választás, dübörög a vidékfejlesztés, könnyű politikai tőke, hogy ezeket a kötelezettségeket a pályázat visszavonásával elhárították” - tippelt a szakember.
Természetesen mi is kérdeztük a kormányt a visszalépés okairól, megkeresésünket elküldtük több minisztériumnak és a Kormányzati Tájékoztatási Központnak is, de érdemi válasz egyelőre sehonnan sem érkezett.
A jelölésen évtizedek óta dolgozó Visy Zsolt régészprofesszort arról kérdeztük, legalább vele egyeztetett-e a kormány a pályázat visszavonása előtt. Ezt válaszolta:
„Nem, de mivel most nincs közöm a magyarországi Limes-nevezéshez (csak az én vezetésemmel és munkámmal készült el), erre jogszerűen nem is kerülhetett sor. Más kérdés, hogy szakmailag, tudományosan mind hazai, mind nemzetközi szinten foglalkozom a Római Birodalom határvédelmével, ennek részeként a világörökségi nevezéssel is, hiszen az én 1999-ben az UNESCO Világörökségi Bizottságban tett javaslatomra született meg a ma is alkalmazott elv és módszer a Római Birodalom teljes limesének egységes világörökségi helyszínbe való rendezésére.
Lehetséges, hogy ezt más országban értékelnék?”
Visy azt írta, ő maga is csak egy osztrák kollégájától értesült a magyar kormány döntéséről, arra a kérdésre, hogy szerinte milyen üzenete van a jelölés visszavonásának a magyar, a szlovák, a német és az osztrák örökségvédelmi szakma felé, csak ennyit válaszolt:
„Nem különösebben pozitív üzenet.”