Ettől a héttől fogva szövetségi szinten is ünnepnapnak számít az Egyesült Államokban június 19-e. 1865-ben ezen a napon szabadították fel a texasi rabszolgákat, két évvel azután, hogy Abraham Lincoln aláírta az Emancipációs Kiáltványt.

Mindez Galveston városában történt, ahol most közel 500 négyzetméteres falfestményt avattak az esemény emlékére.

Legutóbb majdnem 40 éve fordult elő, hogy új ünnepnapot iktattak be, Martin Luther King születésnapját.

A szenátus kedden, a képviselőház szerdán szavazta meg a nemzeti ünnepről szóló törvényt, amit csütörtökön írt alá Joe Biden elnök. Texasban és néhány más államban régóta ünneplik június 19-ét, ami így össztársadalmi szinten is nagyobb hangsúlyt kaphat. Szombaton országszerte tartottak megemlékezéseket. Koncertek, beszédek, vonulások és művészeti performanszok váltották egymást.

Atlantában, ahol annak idején Martin Luther King mondott beszédet egyenlő jogokat követelve a feketék számára, most nagy tömegben gyülekeztek az emberek, „Black Lives Matter” feliratú autókkal érkeztek a baptista templom elé. A Reuters beszámolója szerint a résztvevők örültek ugyan a gesztusnak, de többen attól féltek, ezzel csak pacifikálni akarják a tiltakozókat ahelyett, hogy valódi esélyegyenlőséget biztosítanának például az oktatásban vagy a lakhatásban.

A New York Times riportjában is hasonló észrevételek bukkannak fel. Amellett, hogy sokan fontosnak tartják a felszabadítás ünnepét, szeretnék, ha sikerülne bővíteni a kisebbségeknek járó szabadságjogokat, és kilépni a rabszolgatartó múlt árnyékából. Brooklynban szobrot emeltek George Floydnak, aki tavaly május 25-én halt meg Minneapolisban, miután egy rendőr, Derek Chauvin több mint 8 percig térdelt a nyakán.

Chauvint egy évvel később állították bíróság elé, a rendőrt mindhárom vádpontban bűnösnek találták. George Floyd a Black Lives Matter mozgalom szimbólumává vált, halálát Minneapolisban és Amerika-szerte tüntetések, zavargások követték.