Hiába van vakcinájuk, rárobbant a járvány Oroszországra, válaszul elkezdték kötelezővé tenni az oltást

Miközben Európa nagy részében az oltási kampányoknak hála leginkább lazítanak a kormányok, Oroszországban napról napra súlyosabb a járványhelyzet: vasárnap 17611 új fertőzöttet és 450 halálesetet regisztráltak. A megtalált új fertőzöttek jelentős része Moszkvában él, itt 8305 koronavírusos személyt regisztráltak. Az orosz fővárosban a megelőző két nap 9-9 ezer új fertőzött volt, ami abszolút rekordnak számít a járvány kezdete óta.

A járvány felfutásának elég egyértelmű oka van: Oroszországban rendkívül alacsony az átoltottság. A legfrissebb elérhető adatok alapján mindössze a lakosság 11 százaléka kapta már meg mindkét oltását, és nem sokkal magasabb az egy oltást már megkapók aránya sem. Persze az alacsony átoltottság a világ számos fejlődő országában gondot okoz most, a jóval fertőzőbb delta variáns megjelenése után Indonéziától Ugandáig súlyos a helyzet. Csakhogy míg ezekben az országokban a kevés vakcina jelent gondot, Oroszországra ez nem igaz: az oroszok saját fejlesztésű vakcinái már hónapok óta rendelkezésre állnak, csak a jelek szerint az emberek többsége nem kért belőlük.

Arról, hogy rendkívül lassan halad az orosz oltási program, hónapok óta lehetett hallani, de a helyzetet igazán a delta variáns megjelenése tette súlyossá: az elsőnek Indiában észlelt mutáció jóval hatékonyabban fertőz, és a Moszkvában észlelt új esetek közel 90 százalékát már ez a variáns okozta.

Válaszul az orosz hatóságok nem tehettek mást, mint elkezdték visszavezetni a korlátozásokat: péntekig bezárólag 17 régióban léptettek újra életbe szigorításokat, Moszkvában pedig bezárták az Eb miatt megnyitott szurkolói zónákat is.

Kötelező nem kötelező oltás

Az orosz állam másik reakciója az oltási program felpörgetése lenne. Ez azonban nem könnyű feladat: az országban december óta áll rendelkezésre saját gyártású vakcina, és kezdetben ugyan akadtak még tömeggyártási nehézségek, de egy ideje már bőven lenne miből oltani. Csakhogy a 146 millió oltandó állampolgárból eddig mindössze 19 millióan kaptak legalább egy oltást. És egy nemrég közzétett közvélemény-kutatás szerint az oroszok 60 százaléka nem tervezi, hogy beoltatja magát.

Ez már a Kremlnek is sok lehetett: Vlagyimir Putyin szóvivője múlt héten az orosz társadalom teljes nihilizmusát okolta az alacsony átoltottsági arányért. A helyzetre reagálva országszerte elkezdték bevezetni a kvázi kötelező oltást. De mivel ezt nem a kormány, hanem a regionális vezetők rendelték el, a Kreml még mindig hangoztathatja, hogy Oroszországban nincs kötelező védőoltás.

De egyre több régióban közben előírták, hogy kiket muszáj beoltani. A leningrádi régióban például a szolgáltatószektorban dolgozók 80 százalékát kell beoltani, míg a tulai régióban a kockázatosabb demográfiai csoportba tartozó embereket. Elrendelték a szolgáltatószektorban dolgozók oltását Szentpéterváron, ahol szintén súlyosbodott a járványhelyzet, és ahol jelenleg is Eb-meccsek zajlanak. A tervek szerint július 2-án egy negyeddöntőt is rendeznének itt, és több ezer szurkolót várnának a városba.

Ehhez képest hétfőn a szentpétervári kórházból olyan felvétel került ki az internetre, melyen a folyósokon a földön fekvő betegeket látni. Helyi beszámolók szerint napi 800 új beteg érkezik a kórházakba, és a kapacitások 90 százaléka már megtelt.

Moszkvában a polgármester rendelte el, hogy a szolgáltatószektorokban dolgozók 60 százalékát teljesen be kell oltani augusztus közepéig, és a munkaadók felelőssége lesz, hogy ez teljesüljön. A moszkvai polgármesteri hivatal azóta jelezte már azt is, hogy a vállalatok fizetés nélküli szabadságra küldhetik azokat, akik nem oltatják be magukat.

A napokban számos régióban születtek hasonló előírások, és egyelőre az sem világos, hogy ez az egész jogszerű-e: az orosz törvények alapján ugyanis a legtöbb foglalkozási szektorban dolgozók esetében elvben nem lehetne előírni a kötelező oltást, a kivételt az egészségügyi dolgozók vagy például a tanárok jelentik. A Meduzának nyilatkozó jogi szakértők is hangsúlyozták, hogy az oltás a leghatékonyabb védekezés a járvány ellen, és mindenkinek érdemes beoltatnia magát, ugyanakkor aláhúzták azt is, hogy nem nagyon látni a jogi megalapozottságát annak, amit most országszerte egyre több helyen elrendelnek.

A szigorításokat és a kötelező oltásokat ugyan helyben rendelték el, de a hétvégén már a kormány részéről is jóváhagyták ezeket: Anton Kotyakov munkaügyi miniszter üzente meg, hogy jogszerű fizetés nélküli szabadságra küldeni azokat a munkavállalókat, akik nem kérnek az oltásból. „Ha a regionális egészségügyi hatóságok kötelezővé teszik az oltást egyes foglalkozási csoportoknak, akkor a nem beoltott dolgozókat fel lehet függeszteni” – üzente meg Kotyakov vasárnap a közösségi médiában. És ez a felfüggesztés addig tarthat, amíg a kötelező oltásról szóló helyi rendelet hatályban marad.

Moszkvában emellett más eszközökkel is próbálják oltásra ösztönözni az embereket: a kórházakban többé csak vészhelyzet vagy rendkívül súlyos betegség (például rák) miatt elrendelt kezelésre fogadják a nem beoltott embereket, sima kivizsgálásra vagy kisebb panaszokkal nem mehetnek be az intézményekbe.

Áttolva a felelősség

Ugyan az oltás elvileg továbbra sem kötelező országos szinten Oroszországban, de annyira sok tartományban rendeltek el hasonló intézkedéseket, hogy mostanra ez lett a világ legnagyobb szabású kötelező koronavírus-oltási programja a járvány kitörése óta.

Mindezt egy olyan társadalomban, ami a különféle felmérések szerint alapvetően szkeptikus az oltásokkal kapcsolatban. A Moscow Times helyszíni riportjában egy kávézó 23 éves pultosa beszélt arról, hogy nem örül annak, hogy a munkaadója önkormányzati nyomásra elküldte oltásra, jobban szerette volna, ha ez az ő döntése maradt volna. Ugyanakkor a közelmúltban több barátja is megbetegedett, ezért el fog menni, és beoltatja magát.

A lapnak nyilatkozó szakértők szerint a társadalmi szkepszis mellett az is súlyosbította a helyzetet, hogy az orosz hatóságok a legutóbbi lazítás után nem akartak új korlátozásokat bevezetni, pedig egy ideje már lehetett látni, hogy futnak fel az esetszámok.

Az oltási program felpörgetésével megbízott munkaadók a lap cikke szerint alapvetően támogatják a kötelező vakcinákat, ami persze érthető is: egy újabb teljes lezárás súlyos csapás lenne a szolgáltatószektornak. A Teremok nevű gyorséttermi lánc vezetője, Mihail Goncsarov például arról beszélt a lapnak, hogy a 2000 moszkvai alkalmazottjuknak eddig mindössze 15 százaléka oltatta be magát, és a többieknek is csak a harmada tervezi a jövőben. Most a cégvezetésen múlik, hogy még legalább 200 embert meggyőzzenek.

A gazdasági szereplők ezért persze érdekeltek a magas átoltottsági arányban, de vannak elemzők, akik szerint gyakorlatilag annyi történt, hogy mivel a kormánynak nem volt igazi stratégiája a járvány ellen, egyszerűen áttolták a felelősséget a vállalkozásokra. Vlagyimir Putyin még május végén is arról beszélt, hogy a kötelező oltás ötlete kivitelezhetetlen, és nincs is sok értelme, szóvivője, Peszkov pedig múlt csütörtökön üzente meg, hogy az oltási program sikeréért a regionális kormányzók a felelősek. A regionális önkormányzatok pedig jellemzően továbbtolták az egészet az üzleti szektorra.

És az üzletek és vállalkozások vezetői jellemzően egyetértenek abban, hogy a társadalom átoltottsága mindannyiuk közös érdeke, de a Moscow Times riportjában többen elégedetlenségüket fejezték ki, amiért nekik kell ezzel foglalkozniuk, miközben a járvány kezdete óta nem kaptak érdemi segítséget a kormánytól, ami főleg csak az állami kézben lévő óriásvállalatokat támogatta eddig.

Vállalkozók csoportja ezért például anyagi ösztönzőket is szeretne a kötelező oltás mellé, például ingyen tömegközlekedési bérteleket, vagy akár pénzjutalmat is az oltani hajlandó munkavállalóknak. Moszkvában ugyanis jelenleg csak szankciók vannak belengetve: amelyik vállalkozás nem teljesíti augusztus közepéig a 60 százalékos kvótát, annak az üzletét be is zárhatják, és akár egymillió rubeles, azaz mintegy négymillió forintos bírságot is kaphat.

Az Orosz Vállalkozók Mozgalmának vezetője, Andrej Kovalev szerint a kormánynak aktívabban kéne beszállnia az oltás népszerűsítésébe, mert jelenleg vesztésre állnak: az orosz internet tele van álhírekkel a mikrocsipekről, Bill Gatesről és az oltásba belehalt emberekről, és ezt a vállalkozók nehezen tudják ellensúlyozni. A lapnak nyilatkozott például egy 34 éves pénztárosnő, aki nem akar oltást, mivel ő is osztja azt az internet szerte elterjedt elméletet, hogy a Szputnyik V vakcina árthat a nők termékenységének.

Oroszországban szeptemberben parlamenti választásokat tartanak, és a Putyin-féle Egységes Oroszország párt a megszokottnál gyengébben szerepel a közvélemény-kutatásokban. Elemzők szerint ezért is lehet az, hogy a kormánypárt nem akar beállni a kötelező oltások mögé, mert tartanak attól, hogy ezzel eltántorítják a vakcinaszkeptikus szavazókat. Számíthat az is, hogy Putyin és több vezető kormányzati szereplő a közelmúltban többször győzelmet hirdetett már a járvánnyal szemben, és ezek után nem venné ki jól magát, ha hirtelen ők beszélnének a kötelező oltás elrendeléséről.