40 jet-skivel kavarnák fel a Velencei-tó vizét, mert az oxigénhiány miatt pusztulnak a halak

Múlt héten tömeges halpusztulás kezdődött a Velencei-tóban. Eddig három tonna haltetemet húztak ki a vízből. A helyiek megijedtek, és miután nemcsak haltetemeket, hanem elhullott madarakat is láttak, azt feltételezték, hogy valamilyen mérgező anyag kerülhetett a tóba.

A Magyar Országos Horgász Szövetség közleménye szerint az Állatorvostudományi Egyetem halegészségügyi laborjával is együttműködtek, és a beérkezett laboreredmények is megerősítették, hogy „a halakkal a relatív oxigénhiány végzett, a mérgezés, valamint emberre veszélyes kórokozó jelenléte kizárható”.

Az Infórádiónak nyilatkozó Mohosz-illetékes, Dérer Istvánis azt mondta, hogy a laborvizsgálatok nem mutattak ki semmilyen emberre veszélyes fertőzést, vírust vagy egyéb behatást, kémiai alapú mérgezést.

A szövetség szerint az oxigénhiány kialakulásában döntő szerepet játszott „a rohamos felmelegedés és az annak hatására berobbanó algaállomány éjszakai oxigénfogyasztása”, valamint a szélcsendes időjárás is. Azt írják, hogy a Velencei-tó vízminősége fürdési, vízisport és egyéb rekreációs szempontból jelenleg jónak mondható.

A Mohosz szerint a hétvégén már kevesebb haltetemet jelentettek, de megismétlődhet a halpusztulás. „Látva a jelenlegi meteorológiai előrejelzéseket is, rögzítenünk kell, hogy egy tartósan aszályos, hőhullámos nyári időszak esetén akár további halpusztulásra is számítani lehet. Ennek teljes megelőzése egy ilyen kiterjedésű vízterület esetében a jelen szakmai ismereteink és lehetőségeink szerint nem lehetséges, ugyanakkor a most kialakult együttműködések legalább a kárenyhítésben sokat segíthetnek. A készenlét, a monitoring a jövőben is folyamatos lesz, érdemi változás esetén haladéktalanul újra tájékoztatjuk a közvéleményt”.

Felhívják arra is a figyelmet, hogy „a tó tartósan és tendenciózusan alacsony vízállása és az elmúlt évtizedekben gyarapodó lágyiszapréteg mennyisége a jövőben egy tartós vízpótlási beavatkozás kidolgozása és kivitelezése, párhuzamosan egy átgondolt nádművelés irányába mutat, mert ezek hiányában szélsőséges esetben újra előfordulhat akár a tó – a történelemben már ismert – újabb, átmeneti kiszáradása is. Mindez a halállományon messze túlmutatva a turizmus biztonsága, az itt élők életminősége érdekében is kiemelten fontos kormányzati feladat lehet”.

Az Állatvédőrség jet-skiseket próbált beszervezni, hogy hajnalban felkavarják a tó vizét, de nem kaptak erre engedélyt. Ugyanakkor L. Simon László, a térség országgyűlési képviselője azt írja Facebookon, hogy sok megkeresést kapott a halpusztulás miatt, vasárnap ő is szembesült az alacsony vízállással és a rettenetes, tömeges halpusztulással.

Felvette a kapcsolatot a Magyar Jet-Ski Szövetség - Hungarian Jet Sports Federation vezetőségének tagjaival, akik készséggel hoznának ingyen akár 40 jet-skit is a tóhoz, hogy tervszerűen, irányítottan végigjárják a vízfelület. „A Vízügyi Igazgatóság már hozott a partra vízforgató berendezéseket, de a sportolók is tudnák segíteni és gyorsítani a folyamatot” - írja a képviselő.

Kikérte a MOHOSZ elnökének (aki szintén fideszes politikus, Szűcs Lajos) szakmai véleményét, akitől kapott egy támogató állásfoglalást a jet-skisek bevetéséről. „Meg kell oldani, hogy a törvényi tiltás ellenére a korszerű jet-skik jogszerűen a vízre tehetők legyenek: erről a rendőrkapitányunkkal is egyeztetünk”. L. Simon azt is írta, hogy „1993-ban már megéltük, hogy 70 cm alá csökkent a vízszint, ezt jó volna elkerülni, és hosszú távon megoldani a tó vízutánpótlását”.