Pénteken tizenhat európai párt közös nyilatkozatot ad ki, nem egészen két oldalon összefoglalva, hogy milyen EU-t szeretnének.

Javaslataikkal beszálltak abba a vitasorozatba, amit az EU idén indított a saját jövőjéről, de a nyilatkozat fő politikai jelentősége nem is feltétlenül a tartalma, hanem az, hogy a Konzervatív és az Identitás frakcióból is vannak aláírók.

A két, EU-kritikus jobboldali frakció összeboronálása már 2018 nyara óta napirenden van, a Fidesz elég sokat szervezkedett érte, de eddig nem sikerült összehozni őket. Az egyik fő választóvonal külpolitikai jellegű: a konzervatív frakció határozottan Oroszország- és Kína-ellenes, míg az Identitás csoport pártjai kifejezetten jóban vannak az orosz kormánnyal, és szimpatizálnak Kína európai befolyásszerzésével is. A két jobbos frakció összehozásának jelentőségéről és problémáiról június elején írtunk, „Salvini kimondta: Orbánnal és Kaczynskival új európai frakciót akar” című cikkünkben.

Amióta a Fidesz februárban kilépett az Európai Néppártból, azóta megélénkültek az egyeztetések a két oldal között, Orbán Viktor a német-magyar Eb-meccs estéjén is azzal foglalkozott állítólag, hogy a konzervatívokat vezető Giorgia Melonit (Olasz Testvérek párt) győzködje.

A mostani nyilatkozat előkészítése lehet az új jobbos pártszövetség kialakításának, legalábbis erre is utalt Matteo Salvini (az olasz Liga párt elnöke, Identitás frakció) posztja is, amelyben a nyilatkozat kiadását azzal üdvözölte, hogy ebből talán „egy szilárdabb és nagyobb politikai szövetség” jöhet létre. Jaroslaw Kaczynski (a lengyel PiS elnöke, Konzervatív frakció) a pártja csatlakozásakor pedig arról beszélt, hogy meg kell állítani az Európa központosítására törekedők forradalmát.

Az aláíró pártok a következők:

• Fidesz, Magyarország (frakció nélkül);
• Jog és Igazságosság, Lengyelország (Konzervatívok);
• Nemzeti Tömörülés, Franciaország (Identitás);
• Liga, Olaszország (Identitás);
• Olasz Testvérek, Olaszország (Konzervatívok);
• Vox, Spanyolország (Konzervatívok);
• Szabadságpárt, Ausztria (Identitás);
• Flamand Érdek, Belgium (Identitás);
• Bolgár Nemzeti Mozgalom, Bulgária (Konzervatívok);
• Dán Néppárt, Dánia (Identitás);
• Észt Konzervatív Néppárt, Észtország (Identitás);
• Finn Párt, Finnország (Identitás);
• Görög Megoldás, Görögország (Konzervatívok);
• JA (Helyes Válasz) 21, Hollandia (Konzervatívok);
• Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt, Románia (Konzervatívok).

Mindkét frakcióban több párt képviselői ülnek, mint ahány párt a közös nyilatkozathoz most csatlakozott, azonban az is látszik, hogy a legnagyobbak közül elég sokat sikerült behúzni. A két frakció meghatározó pártjai közül talán csak az identitásos német AfD hiányzik. Mindkét frakcióból a képviselők több mint kétharmada olyan párthoz tartozik, amelyik aláírta a nyilatkozatot.

Az EP-ben összesen 113 képviselővel vannak jelen az aláíró pártok, és Salvini arról beszélt a nyár elején, hogy "legalább 130 fős" frakciót alakítana a két csoport egyesüléséből, és a hozzájuk csatlakozó Fideszből, illetve további néppárti követőkből.

Erősebb nemzetállamokat

A nyilatkozat szerint Európának a nemzetállamok megerősítésére van szüksége, és nem szabad hatásköröket átengedni a közös intézményeknek, mert a mostani iránynak az lesz a vége, hogy a nemzeti parlamentek és kormányok már csak végrehajthatják azt, amit mások eldöntöttek helyettük.

A szöveg szerint vissza kell térni Európa zsidó-keresztény gyökereihez, és bevándorlás helyett családtámogatási intézkedésekkel kell megoldani Európa demográfiai problémáját. Tartanak az EU-s intézmények ideológiai egyeduralmától, egy új oligarchikus rendszer kialakulásától.

Javasolják, hogy a tagállamok alkotmánybíróságaiból álljon fel egy új testület, amely felügyeli, hogy az EU-s jogalkotás ne menjen a nemzetállami szuverenitás kárára - ez az ötlet egyébként szerepelt Orbán Viktor két hete elmondott beszédében is, amelyben az Európai Parlament jelenlegi formájában való megszüntetését is javasolta.