A Velencei Bizottság szerint felül kell vizsgálni Magyarország alaptörvényének decemberi, nyilvános konzultáció nélkül elfogadott kilencedik módosításait a társadalom egyes csoportjait esetlegesen hátrányosan érintő megkülönböztetés elkerülése érdekében. Az Európa Tanács alkotmányjogi szakértőkből álló testülete aggodalommal vette tudomásul, hogy a módosításokat a koronavírus-járvány miatt bevezetett különleges jogrend ideje alatt, nyilvános konzultáció nélkül fogadták el.

Úgy ítélték meg, hogy a gyors eljárás nem volt összhangban a demokrácia, az emberi jogok és jogállamiság védelme érdekében a szükségállapotok idejére vonatkozóan megfogalmazott ajánlásokkal, a gyors elfogadás és a nyilvános konzultációk hiánya pedig különösen aggasztó, ha alkotmánymódosításokat érintenek.

Az örökbefogadást is érintő törvénnyel kapcsolatban – ami szerint csak házaspárok fogadhatnak örökbe, egyedülállók pedig csak a családügyi miniszter külön engedélyével tehetik meg ezt – az alkotmányjogi szakértők jelezték, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) által meghatározott hátrányos megkülönböztetés vetődhet fel, ha a magyar családjog csak a heteroszexuális egyedülállók, vagy nem házas, de csak ellentétes nemű párok számára teszi lehetővé az örökbefogadást. Hozzátették, hogy az alkotmánymódosítás nem eredményezheti a nem heteroszexuális személyek védelméről szóló hatályos törvények csorbulását. Azt írták, „az egyedülállók számára a gyermekek örökbefogadásához való hozzájárulás megadása vagy megtagadása tekintetében egyértelmű feltételeket kell meghatározni a családügyi miniszter mérlegelési jogkörének korlátozására, biztosítva a megkülönböztetés tilalma elvének érvényesülését, beleértve a szexuális irányultságot és a nemi identitást is”.

A bizottság azt is megállapította, hogy a házasság meghatározása, ami a magyar alaptörvény szerint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösség, a magyar állam és a törvényhozás jogkörébe tartozik.

A Velencei Bizottság közleménye szerint az alkotmánymódosítás alkotmányellenessé és lehetetlenné teszi a transz- és interszexuális emberek nemének jogi elismerését azzal, hogy a gyerekek nemi identitását a születéskor regisztrált nemükre korlátozza. Jelezték, hogy ez összeegyeztethetetlen a nemzetközi emberi jogi normákkal, a rendelkezés a szexuális irányultságon és a nemi identitáson alapuló megkülönböztetéshez vezethet.

A fentiek miatt azt javasolták az illetékes magyar hatóságoknak, hogy helyezzék hatályon kívül a szóban forgó módosításokat, de legalább biztosítsák, hogy a szabályozás nem csorbítja a transzneműek jogait megszerzett nemi identitásuk jogi elismerésére. Azt is javasolták, hogy a születési nyilvántartás és a nemi identitás utólagos jogi elismerésének rendszere feleljen meg mind a nemzetközi emberi jogi szabályok, mind pedig az alkalmazandó magyar, a megkülönböztetés-mentességet biztosító normák követelményeinek.

Ezeken felül a Velencei Bizottság szintén aggodalmát fejezte ki „az alkotmánymódosításnak az oktatási rendszerre gyakorolt hatása” miatt, ami „veszélyeztetheti az akadémiai szabadságot és gyengítheti a felsőoktatási intézmények autonómiáját”. Arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tekintsék az egyetemeket a szabad gondolkodás helyszíneinek, biztosítsák akadémiai szabadságukat és autonómiájukat, emellett pedig az állami pénzeszközök és a közfeladatok demokratikus ellenőrzés alóli kivonásának kockázatára figyelmeztetett. (MTI)