Munkában a magyar országgyűlés: megszavazták a nemváltás jogi elismerését tiltó javaslatot
A parlament keddi plenáris ülésén kétharmados többséggel, 133 igen, 57 nem, és 4 tartózkodás szavazattal elfogadta azt a salátatörvény-tervezetet, ami egyebek mellett a nemváltoztatás jogi elismerését is lehetetlenné teszi. Az ellenzéki pártok több módosító javaslatot is benyújtottak, de ezeket a zárószavazás előtt egytől egyig leszavazta a kormánypárti többség.
A javaslatot a kormány március végén a koronavírus miatt elrendelt veszélyhelyzet elején nyújtotta be, és az a lényege, hogy bekerülne az anyakönyvi nyilvántartásba a születési nem, amit „az elsődleges nemi jelleg, illetve kromoszóma alapján meghatározott biológiai nem” alapján határoznának meg, ez pedig nemcsak elváltaná a személyazonosító adatok nyilvántartásában szereplő nemet, hanem kőbe is lenne vésve, az ember élete folyamán nem lenne megváltoztatható.
Ez ellehetetleníti a nemváltó műtétek jogi elismerését, igaz, ezzel korábban is rendszeresen késlekedett a magyar államigazgatás, majd 2 éve fel is függesztették az ilyen kérelmek elbírálását, és ezért nemzetközi bírói fórumok el is marasztalták a magyar államot.
A kormány javaslata komoly vitákat szült a parlamentben is, de ezeket a KDNP-s Vejkey Imre már április közepén rövidre zárta, mikor az érintettek kifogásait közvetítő Szél Bernadettnek válaszolva azt mondta: „Az, hogy az érintettek hogy látják, teljesen közömbös.”
Az előterjesztésben leírt indoklás szerint azért szükséges, hogy a születéskor meghatározott nemet tartsák nyilván, mert a nemet meghatározni kizárólag biológiai alapon lehetséges, elsődleges nemi jellegek, illetve kromoszómák alapján, amire csak orvosok jogosultak: „Tekintettel arra, hogy a biológiai nem teljes megváltoztatása nem lehetséges, jogszabályban szükséges rögzíteni, hogy ennek megváltoztatására az anyakönyvi nyilvántartásban sincs lehetőség” – olvasható a dokumentumban.
A törvényjavaslatnak hazai és nemzetközi szinten is nagy visszhangja volt:
Rögtön beadásának másnapján 22 hazai civil szervezet állt ki ellene.
A Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ Szekciója is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen.
Az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Kormány által működtetett Emberi Jogi Kerekasztal számára megküldött véleményében leírta, hogy nem ért egyet a törvényjavaslattal: jogszabályban lenne szükséges rendezni a transznemű emberek nemváltással kapcsolatos eljárását, a jogorvoslat biztosítását annak érdekében, hogy az érintett személyek megkülönböztetés-mentesen, nemi identitásukat szabadon felvállalva gyakorolhassák alapvető jogaikat.
Az Európai Parlament Frakcióközi LMBTI Csoportja, az Európai Tanács emberi jogi biztosa és a Nemzetközi Civil Szervezetek Konferenciája, valamint az ILGA és a TGEU ernyőszervezet is nyilvánosan kiállt a törvényjavaslat ellen.
63 Európai Parlamenti képviselő írt alá egy, a Miniszterelnökséget vezető miniszternek és az igazságügyi miniszternek címzett levelet, amely a salátatörvény visszavonását kéri.
Az Európai Parlament elsöprő többséggel (395 igen, 171 nem, 128 tartózkodás) ítélte el a magyar kormány transznemű és interszex emberek jogfosztását.
Az ENSZ szexuális irányultság és a nemi identitás alapján való hátrányos megkülönböztetést vizsgáló különbiztosa; az egészségügyi különbiztosa; a magánélethez való joggal foglalkozó különbiztosa és a nőkkel szembeni erőszakot vizsgáló különbiztosa is elítélte a javaslatot, illetve kérdéseket írt a kormánynak.
Az ENSZ emberi jogi főbiztosa is elítélendő gyakorlatként hivatkozott a törvényjavaslatot a COVID-hoz kapcsolódó iránymutatásában.
A holland, francia és német kormány emberi jogi megbízottjai a transznemű személyek önrendelkezési jogának és emberi méltóságának garantálását kérték.
„A törvényjavaslat megszavazása egy újabb példája a hazai LMBTQI jogok megsértésének” - írta közös közleményében a Háttér Társaság, a Magyar LMBT Szövetség, a Budapest Pride és a Prizma Közösség, és hozzátették: Áder Jánoshoz fordulnak, hátha el tudják érni, hogy a köztársasági elnök ne írja alá a törvényt.