"Amikor hallottam az új törvényről, én majdnem elsírtam magam"

Szavazz az elmúlt 7 év 7 legjobb cikkére!

Kedd este a kormány egyetlen javaslatcsomagba sűrítve mutatta meg, mik is a legfontosabb ügyek világjárvány idején. A törvényjavaslatok között volt olyan, amit már másnap estére visszavontak, de úgy tűnik, a transznemű emberek jogi nemváltoztatásának teljes ellehetetlenítéséről hamarosan szavazhat a parlament.

Ivett és Ati

„Amikor hallottam az új törvényről, én majdnem elsírtam magam. Eddig se volt ez egy stabil jogi helyzet, be van adva a kérvényem, de nem történik vele semmi. Nagyon úgy tűnik, hogy ez akár örökre így is maradhat.” - Ivett két éve döntötte el, hogy nőként éli tovább az életét, de azóta is hiába várja, hogy ezt az állam is elismerje.

Az első transz felvonulás Budapesten 2019. november 23-án.Fotó: Bankó Gábor

A postán átvenni egy ajánlott levelet a legtöbb embernek teljesen hétköznapi szituáció, de Ivett általában megalázó magyarázkodásra és vitára kényszerül: „Hiába cseréltettem le a fotót a személyimben, nem akarják elhinni, hogy az én vagyok. Ha mégis elhiszik, akkor meg kapom a megjegyzéseket.”

Ivett élettársa, Ati jelenleg programozni tanul egy intenzív képzésen. „Nyilvánvaló az embereknek, hogy férfi nevet használok, de egyelőre egy nőt látnak” - mondja. „Meg tudtam beszélni a szervezőkkel, hogy a hivatalos nevemet ne használják, de az a rossz ebben, hogy mindig mások jóindulatának vagy kiszolgáltatva. És persze bármennyire igyekeznek, akkor is időnként felbukkan közösen megosztott dokumentumokban a hivatalos nevem, amit nagyon nem szeretek.”

„A hivatalos nevemmel kapcsolatban érzem a legerősebb nemi diszfóriát.” - meséli Ivett. „Gyerekkoromban volt egy becenevem, aztán gimiben lett egy másik, amit egészen 2 évvel ezelőttig használtam én is és mindenki, aki ismert, kollégák, barátok, munkatársak. De a hivatalos keresztnevemmel gyerekkorom óta nem tudtam azonosulni.”

Az első transz felvonulás Budapesten 2019. november 23-án.Fotó: Bankó Gábor

„Minden szempontból a legkiszolgáltatottabb kisebbségről van szó.” - mondta Bodrogi Bea emberi jogi ügyvéd, aki 23 transznemű panaszost képvisel Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) a magyar állam ellen indított perben. Mert ami Ivettel történik, az egyáltalán nem egyedi, elvileg 2003 óta van lehetőség a nemváltás jogi elismertetésére, de a gyakorlatban, részletes szabályozás híján, a kérelmek elbírálását visszatartják. 2018-ban például a GDPR adatvédelmi törvény életbe lépésére hivatkozva függesztették fel a nemváltoztatási engedélyek kiadását, de a korábbi években is kiszámíthatatlan volt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma melyik kérelemmel foglalkozik és melyikkel nem.

 „Ha ezt a törvényt elfogadtatja a parlamenttel, azzal öngólt rúg magának a kormány.” - Bodrogi szerint a EJEB következetes joggyakorlata alapján, ha megtiltják a nemváltoztatást, az nyilvánvalóan sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikkét, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot. Legutóbb 2019-ben született hasonló ügyben ítélet, amikor Macedóniát marasztalták el a Magyarországihoz nagyon hasonló szabályozási hiányosságok miatt.

Ha a jelenleg benyújtott javaslatot a parlament elfogadja, akkor nem hivatkozhatnak tovább a GDPR-ra vagy más kifogásokra, az ügy fekete-fehér lesz. Bár a strasbourgi bíróságnak nincsen olyan jogosultsága, hogy közvetlenül jogszabályalkotásra vagy módosításra kötelezzen egy államot, az esetleges tömeges elmarasztalásokkal és az ezzel járó kártérítési fizetésre való kötelezéssel az állam sok szempontból is vesztesen jöhet ki az ügyből. Ezzel valószínűleg tisztában is vannak, de mindent felülír az aktuális politikai érdek. A szomorú mindebben az, hogy addig is nagyon sok érintett ember bizonytalanságban és kiszolgáltatottságban marad.”

Az EJEB terme Strasbourgban.Fotó: Frederick Florin/AFP

„A legtöbb embernek már azt is nehéz megérteni, hogy mitől lesz valaki nő vagy férfi, ha nem attól, ami a lába között van.” - Ivett szerint a transz közösség sokkal nagyobb, mint azt a többség gondolná, szerinte több tízezer embert érinthet az új szabályozás, de a legtöbb nemváltó a többi transz előtt is rejtőzködik.

Ati szerint a transzoknak különösen nehéz megértetniük másokkal, hogy pontosan mi játszódik le bennük. „Csak három hete kezdtem a tesztoszteronterápiát, a transzneműségem felvállalása előtt biszexuálisként coming-outoltam. Azt hogy a nőkhöz is vonzódom, nehezen, de idővel el tudták fogadni, de a transzneműség egy újabb sokk volt a környezetemnek. A rokonoknak és barátoknak a nemváltás sokszor inkább olyan, mintha meghalna a szerettük, gyakorlatilag gyászfolyamaton mennek keresztül a közeli hozzátartozók.”

Ahogy Ivett meséli, a kapcsolatuk tényleg nem szokványosan indult, és mindkettőjük önképét jelentősen formálta: „Nekem azelőtt mindig nőkkel voltak párkapcsolataim, így mikor már nagyrészt túl voltam az átalakulási folyamaton, elmentem a Labrisz Egyesület egyik eseményére azzal, hogy akkor most jól becsajozok. Végül bepasizni sikerült a leszbikus rendezvényen.”

Ati a találkozásuk után döntött az átalakulás megkezdése mellett. „Nekem egyáltalán nem tűnt fel, hogy Ivett transznemű, de rögtön az elején előbújt, amint megismerkedtünk. Mikor elkezdtünk erről mélyebben beszélgetni, akkor én is elmondtam neki, hogy nem vagyok teljesen békében a női nemi identitással, de akkor még nem mondtam ki magamnak sem ilyen nyíltan, hogy valójában transznemű férfi vagyok. Ivett végig nagyon támogató volt, de azt hiszem, nem feltétlenül erre a csomagra számított.”

„Abszolút nem!” - válaszolt Ivett. „Szembesülnöm kellett vele, hogy tudok férfihoz is vonzódni. Igazából előtte nem nagyon gondoltam erre a lehetőségre. Szoktam is viccelődni, hogy már megint egy »unalmas« hetero kapcsolatba keveredtem. Mondjuk, Ati mellett egyetlen nap sem unalmas.”

Ivett és Ati mindketten részt vettek az első transz felvonulás szervezésében, és a jelenlegi törvény ellen is mindenképp tiltakozni fognak, ha véget ér a járvány. Azt is érzik azonban, hogy ha biztonságos és békés hétköznapokat akarnak, talán muszáj lesz elköltözniük az országból.