Rettegő nők és orvosok, külföldi abortuszutak: ez a helyzet Lengyelországban az abortusztörvény hatályba lépése óta

július 14., szerda 13:16
  • Több mint fél éve lépett hatályba Európa legszigorúbb abortusztörvénye Lengyelországban, ami még sérült magzat esetén is tiltja a művi vetélést.
  • A lengyel nők félnek teherbe esni, félnek elmenni genetikai vizsgálatokra, az orvosok pedig állandó erkölcsi dilemmával szembesülnek, de a törvény miatt nem segíthetnek a kétségbeesett nőkön.
  • A törvény hatályba lépése óta egyre több olyan civil szervezet jött létre, amelyek külföldre szerveznek utakat, hogy a nők hozzáférhessenek a beavatkozáshoz. Nők százai mennek Csehországba, Ausztriába, Németországba, Hollandiába és az Egyesült Királyságba.
  • A Ciocia Czesia nevű civil szervezet elmesélte a 444-nek, hogy hogyan néz ki egy ilyen út megszervezése.

Október 22-én egy olyan szigorú abortusztörvény lépett életbe, amilyen utoljára 1939-ben volt Lengyelországban. Hiába tiltakozott hónapokon keresztül több százezer nő és több civil szervezet, a lengyel parlament (Szejm) elfogadta a törvényt, amelynek értelmében a lengyel nők csak akkor kérhetnek abortuszt, ha bizonyítottan nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant a magzat, illetve ha a terhesség komplikációi az anya életét közvetlenül veszélyeztetik. Tehát kötelező megtartaniuk a nőknek azokat a magzatokat, amikről lehet tudni, hogy betegen vagy súlyosan sérülten születnek, és akár közvetlen a születés után életüket is vesztik.

Százával menekülnek külföldre a lengyel nők

A törvény hatályba lépése óta már eltelt több mint fél év, és ez idő alatt több lengyel cikk is született arról, hogy mi a helyzet az országban.

A törvény egyik leginkább szembetűnő következménye, hogy beindult a nemzetközi abortuszturizmus. Rengeteg nő megy Csehországba, Ausztriába, Németországba, Hollandiába és az Egyesült Királyságba, hogy ott legálisan essenek át az abortuszon.

A Federation for Women and Family Planning nevű szervezet felmérése szerint október 22-től május közepéig:

  • összesen 597 nő ment abortuszra valamelyik külföldi klinikára a második trimeszterben, amiből 163-an azért döntöttek a művi vetélés mellett, mert sérült volt a magzat,
  • 194 ember otthon, gyógyszer segítségével végzett abortuszt a második trimeszterben, nagyjából 10 ezer ember pedig az első trimeszterben,
  • Az Abortion Without Borders nevű civil szervezet pedig a hat hónap alatt 420 ezer PLN-nel (kb. 30 millió forinttal) támogatta azokat a nőket, akik nem tudták volna maguknak kifizetni az utazást és a beavatkozást.

Más civil szervezetek is arról számoltak be, hogy a törvény hatályba lépése után drasztikusan megnőtt a megkeresések száma. Az Abortion Dream Team nevű szervezet azt nyilatkozta, hogy a törvény hatályba lépése előtt havonta 5-6 embernek segítettek abban, hogy külföldre tudjanak utazni, október 22 után ez a szám 30-ra nőtt, januártól kezdve pedig havi százra.

Azonban nemcsak a számokon látszik a lengyel abortusz törvény hatása, hanem az életben is egészen abszurd helyzeteket eredményez, és ez nemcsak a nőket, de az orvosokat is megviseli.

„Egy teljesen új betegcsoport jelent meg. Olyan emberek, akiknek soha nem volt szükségük pszichiátriai segítségre, de most súlyos válsághelyzettel és öngyilkos hajlammal jelentkeznek hozzám, mert kiderült a magzatukról, hogy sérült, és nincs választásuk” - nyilatkozta Aleksandra Krasowska pszichiáter az OKO.press-nek.

Rengeteg nő azért fordul pszichiáterhez, mert a magzatról kiderül, hogy nem lesz egészséges vagy a születés után meg fog halni, ezt pedig nem tudják feldolgozni. De a pszichiáter szerint a nők már a terhesség elején is felkeresik őt, mert nem tudnak megbirkózni azzal a félelmükkel, hogy mi lesz, ha sérült lesz a magzat.

Ezzel együtt romlott a nők egészségügybe és orvosokba vetett bizalma is, félnek attól, hogy teherbe esnek. Ugyanakkor az orvosoknak sem könnyű, és nem csak azért, mert súlyos pénzbírság fenyegeti őket, ha kijátsszák a törvényt, hanem azért is, mert hiába végzik el a genetikai teszteket, prenatális (születés előtti) vizsgálatokat, amik kiszűrhetik a betegségeket, utána nem tehetnek semmit.

„Segíthetünk a betegeken azzal, hogy diagnosztizáljuk őket, de többet nem tehetünk. Az állam mossa a kezeit. Mi a helyzet az orvosi ismereteinkkel, amelyeket nem használhatunk fel? Ez egy bizarr lelkiismeretfurdalást eredményez. A podkarpackie-i tartományban jelenleg nincs olyan kórház, amely prenatális vizsgálatokat végezne, mert így már senki sem akarja ezt csinálni” - mondta Grzegorz Pietras szülészorvos, a Lublini Orvosi Kamara alelnöke.

Az orvosokon nagy a nyomás, mert például ha egy vizsgálat alkalmával kiderül, hogy méhen kívüli terhesség van, akkor döntést kell hozniuk arról, hogy mikor végzik el az abortuszt, a törvény szerint ugyanis ki kell várni az utolsó pillanatig, de az orvosok ezzel veszélyeztethetik a nő életét.

De olyan extrém eset is történt a törvény hatályba lépése után, hogy egy nő ikrekkel volt terhes, és a vizsgálatok során kiderült, hogy a magzatoknak egy szívük és egy májuk van. Egyértelmű volt, hogy a magzatok nem maradnak majd életben, és az anya életét is veszélybe sodorják, de az orvosok mégis úgy döntöttek, hogy nem alkalmazhatnak abortuszt.

Azt, hogy mennyire abszurd világ van most Lengyelországban, az is jól mutatja, hogy júniusban bejárta a lengyel sajtót egy történet, miszerint egy szennyvíztározóban dolgozó férfi talált egy 18 és 22 hét közötti magzatot, ami miatt kihívta a rendőröket. A rendőrök ezután a lengyel police.hu-n közzétettek egy felhívást, hogy keresik a nőt, „aki korábban terhes volt, és most már nem”, valamint ennek a szemtanúit.

Ez a kiírás óriási felháborodást keltett, ugyanis a rendőrségnek fogalma sem lehetett arról, hogy egy egyszerű vetélés vagy illegális abortusz történt, ezzel bűncselekménynek beállítva a természetes vetélést is. A rendőrség később azzal védekezett, hogy csak azért keresik a nőt, hogy megtudják mi történt, és minden rendben van-e vele.

Emlékeztetni kell a nőket, hogy külföldre menni abortuszért nem illegális

Lengyelországban már évek óta működnek olyan civil szervezetek, amelyek információval vagy épp anyagi segítséggel látják el azokat a nőket, akiknek abortuszra van szükségük. Az egyik ilyen legnagyobb szervezet, ami több kisebb szervezettel működik együtt, az Abortion Without Borders, akik elsősorban abortusztablettákhoz való hozzáféréssel és anyagilag támogatják a külföldre utazó nőket. De a törvény után a megnövekedett igények miatt még több ilyen civil szervezet jött létre. Ilyen a Ciocia Czesia is, akik tavaly októberben alakultak, és nagyjából 10 önkéntessel szerveznek utakat Csehországba.

A kollektíva vezetője, Jolanta Nowaczyk elmesélte a 444-nek, hogy hogyan működik egy abortuszút megszervezése.

A szervezet indulásakor az önkéntesek azzal kezdték, hogy ügyvédek és jogászok segítségével próbálták kideríteni, milyen törvényes módon tudnak segíteni azoknak a nőknek, akiknek abortuszra van szükségük. A szervezet ezzel egyidőben nagyjából száz cseh állami és magánklinikát felkeresett, hogy együttműködést kérjen tőlük.

A 100 klinika közül azonban mindössze kettő volt hajlandó fogadni a lengyel nőket, egy állami és egy magánklinika.Jolanta elmondása szerint ennek az az oka, hogy a cseh abortusztörvény sem teljesen megengedő, ugyanis azt mondja ki, hogy csak azon végezhetnek az országban abortuszt, akinek Csehországban van a lakcíme. A törvényben azonban van egy kiskapu, miszerint kivételt képez, ha van bármiféle nemzetközi szerződés egészségügyi ellátásra a két ország között. Maga az Európai Unió pedig értelmezhető egy ilyen szerződésként.

Így viszont sok Lengyelországban élő ukrán nőnek nem tud segíteni a Ciocia Czesia, ezért őket inkább átküldik olyan szervezethez, amely Ausztriába vagy Németországba szervez utakat. Szintén Ausztriába vagy Németországba küldik a 18 év alattiakat is, ugyanis Csehországban csak szülői engedéllyel végeznek beavatkozást a 18 év alattiakon.

Az 1986-os cseh törvényen egyébként épp most akarnak változtatni, hogy a külföldiek számára is hozzáférhetőbbé tegyék az abortuszt. A prágai lengyel nagykövet ezért gyorsan írt is egy levelet a cseh egészségügyi minisztériumnak, amiben arra kérte őket, hogy ne könnyítsék meg a külföldieknek az abortuszhoz való hozzáférést.

Szintén korlátja lehet az abortuszutaknak, hogy országonként, sőt néha klinikánként eltér, hogy hány hetes korig végeznek abortuszt. A Ciocia Czesia által megkeresett két cseh klinika közül az állami 14 hetes korig hajt végre abortuszt, de csak abban az esetben, ha károsodott magzatról van szó. A privát klinika ezzel szemben 12 hetes korig végez abortuszt, és nincs olyan kitétel, hogy sérültnek kell lennie a magzatnak, bárki igénybe veheti a szolgáltatást anélkül, hogy megmondaná az okát. A leginkább megengedő országok közé Hollandia és az Egyesült Királyság tartozik, az előbbiben ugyanis a 22., az utóbbiban pedig a 24. hétig legális az abortusz.

A Ciocia Czesia első körben információval segíti azokat a nőket, akik megkeresik őket. Havonta nagyjából 50-60 nő veszi fel velük a kapcsolatot, de a megkeresések száma az utóbbi időben nőtt meg igazán, mert a szervezet egyre láthatóbbá válik, és egyre több orvos ajánlja őket. Jolanta azt mondja, hogy nem mindenki a szervezéshez kér segítséget tőlük, van, akinek elég, hogy megmondják a két fogadó klinika nevét, de van, akinek végig kell fogni a kezét, és anyagilag is segíteni kell.

„Az anyagi támogatás egy fontos része a tevékenységünknek, mert nagyon sok ember nem engedheti meg magának, hogy külföldre menjen, fizesse az utat, a szállást és a beavatkozást, ami körülbelül 450 euróba kerül” - mondja Jolanta.

A szervezet felkészíti a nőket arra, hogy mi fog történni, segítenek megszervezni az utat, szállást és orvost ajánlanak nekik. A szervezetnek vannak Csehországban is civil önkéntesei, akik adott esetben a klinikáról való hotelbe szállításban is tudnak segíteni, ugyanis a beavatkozás után nem lehet vezetni.

A szervezet másik fontos tevékenysége, hogy az abortuszon átesett nőknek segítenek Lengyelországban olyan orvost találni, akihez félelem nélkül mehetnek kontrollra.

„A nagy városokban már van egy listánk azokról az orvosokról, akik hajlandók ellátni az abortuszon átesett nőket, de nagyon gyakran valaki egy kisebb településről keres meg minket, hogy találjunk neki elfogadó orvost. Ilyenkor kutatást végezünk, hogy ki lehet megfelelő. De azt is nagyon fontos elmondani a nőknek, hogy ez a része a procedúrának már legális, nem kell stresszelni miatta, mert az orvosok nem tehetnek semmit ellene, maximum bunkók lesznek. Ez a legrosszabb, ami történhet” - magyarázza Jolanta.

Jolanta szerint azt is sokszor kell hangsúlyozni, hogy külföldre menni abortuszért nem törvényellenes dolog, ahogy az abortusztabletta használata sem.

Az egész procedúra a kapcsolatfelvételtől számítva nagyjából 1-2 hét alatt lezajlik, de van, amikor ennél sürgősebb, mert valaki már közeledik a 12. héthez. A koronavírus ebből a szempontból nagyon megnehezítette a szervezet dolgát, ugyanis sokszor bele kellett kalkulálni az időbe a 10 napos karantént, amit Csehországban teszttel sem lehetett kiváltani. Volt olyan nő, akit emiatt Ausztriába vagy Németországba kellett küldeni, mert még az is olcsóbb volt, mint fizetni a 10 napos szállodai költséget.

A szervezet működése óta nagyjából 35 ezer eurót gyűjtött össze az utak finanszírozására különböző adománygyűjtő eseményekkel. „Nagyon szerencsések vagyunk, hogy anyagilag is tudunk segíteni ezeknek a nőknek. Igazán meglepő, hogy mennyien támogatnak minket. Vannak, akik koncerteket szerveznek nekünk, vagy főznek egy kollégiumban, hogy így gyűjtsenek pénzt” - mondja Jolanta.

Jolanta állítása szerint a szervezetet még nem érte támadás sem a kormány, sem az egyház részéről. De az Abortion Dream Team nevű szervezet a Facebook oldalán például beszámolt arról, hogy abortuszellenes emberek hívogatták folyamatosan őket, hogy leterheljék a vonalat, és a segítségre szoruló nők ne tudják hívni őket.