Utoljára 1939-ben volt olyan szigorú az abortuszszabályozás Lengyelországban, mint a mostantól hatályos

Ismét több ezren tüntettek Lengyelországban, miután csütörtökön hatályba lépett a szinte teljes abortusztilalom, annak ellenére, hogy a lengyel kormány éveken keresztül kihátrált a javaslat mögül, majd hónapokon keresztül nem merte beiktatni a már ősszel megfogalmazott törvénymódosítást, ami a súlyosan beteg magzatok művi vetélését sem engedélyezi. Utoljára 1939-ben lehetett csak ilyen kevés esetben abortuszt végezni Lengyelországban.

Az újabb tüntetések már szerdán elkezdődtek, miután az alkotmánybíróság kiadott egy dokumentumot, amiben részletesen megindokolta, hogy miért szedik ki a meglévő abortusztörvényből, hogy a súlyosan beteg magzatok művi vetélésének lehetőségét. Ennek értelmében mostantól csak akkor lehet abortuszt kérniük a lengyel nőknek, ha bizonyítottan nemi erőszakból vagy vérfertőzésből fogant a magzat, illetve ha a terhesség komplikációi az anya életét közvetlenül veszélyeztetik. Tehát kötelező megtartaniuk a nőknek azokat a magzatokat, amikről lehet tudni, hogy betegek vagy súlyosan sérültek, ami azért is egy problematikus döntés, mert a fogyatékos gyerekeket nevelő családoknak a szülés után nagyon kevés segítséget ad az állam

A törvény hatályba lépésének napjára a Women’s Strike (Strajk Kobiet) nőjogi szervezet tüntetést szervezett Varsóban az alkotmánybíróság épülete elé, de több lengyel városban is utcára vonultak az emberek szerda és csütörtök este.

Fotó: WOJTEK RADWANSKI/AFP

Az AP beszámolója szerint Varsóban feszült volt a légkör a rendőrök és a tüntetők között, összesen öt embert vettek őrizetbe, köztük Klementyna Suchanow-val, aki a mozgalom egyik vezetője. Három embert pedig azért tartóztattak le, mert behatoltak az alkotmánybíróság épületébe.

Fotó: WOJTEK RADWANSKI/AFP

A tüntetők a transzparenseiken azt hirdették, hogy a nőknek joguk van dönteni a saját testük felett, de volt olyan nő, aki azt írta fel, hogy „akartam több gyereket, de ti kiöltétek belőlem ezt a vágyat.” Sokan zöld bandanával (kendővel) takarták el az arcukat, ami az argentín mozgalmat szimbolizálta, ahol hosszas küzdelmek és megmozdulások után december 30-án a 14. hétig legalizálták az abortuszt. Szintén szimbolikus jelentőséggel bírt, hogy a tüntetők gyerekjátékokat gyűjtöttek össze a földön, amit aztán piros festékkel locsoltak le. 

Fotó: Francois Devos/Hans Lucas via AFP

A tüntetők szerint a törvény leginkább a hátrányos helyzetű nőket érinti rosszul, mert nekik nem lesz pénzük arra, hogy külföldre utazzanak, hogy elvetethessék a magzatukat. A lengyel ombudsman is kiadott egy nyilatkozatot arról, hogy véleményük szerint a törvény súlyosan korlátozza a nők jogait, és gyakorlatilag "kínzásra ítéli őket". A következő napokban további tüntetések várhatók. 

Fotó: Alexey Vitvitsky/Sputnik via AFP

Hogy jutottak el idáig?

Lengyelországban mindig is nagyon szigorú volt az abortusz szabályozása, 1932-ig teljes tilalom volt életben, vagyis semmilyen esetben nem lehetett elvetetetni a magzatot.

1932-ben azonban Európában elsőként (!) lazítottak a törvényen azzal, hogy a kivételek közé emelték azt, ha bűncselekmény következményében fogant a magzat vagy ha a nő életét, egészségét veszélyeztette a magzat megtartása.Nem sokkal később viszont teljesen megszűnt mindenféle korlátozás a náci megszállásnak köszönhető 1939 és 1945 között, ugyanis a Német Birodalomban nem szabályozták az abortuszt, így Lengyelországra is ez vonatkozott. 

Ez volt Lengyelország történetében az egyetlen olyan időszak, amikor mindenféle tilalom és kivétel nélkül, a nők szabad döntése alapján lehetett művi vetélést végezni.  A nácik kivonulásával azonban visszatért a majdnem kizárólagos tilalom, amit 1956-ban a Szejm azzal enyhített, hogy azoknak a nőknek is lehetővé tette az abortálást, akik „nehéz körülmények között élnek”. Az 1960-70-es évekre a törvény tovább lazult: kérvényezni lehetett az abortuszt, ami miatt még Svédországból - ahol akkoriban teljes tilalom volt - is jöttek nők, hogy legálisan elvetethessék a magzatukat. A legális abortuszhoz szükséges követelményeket folyamatosan változtatták, mígnem 1990-ben, a kommunista uralom megszűnése után ismét fordulat következett, és elkezdték nehezíteni az abortuszhoz való hozzáférést.

1993-ra kivették a törvényből azt a részt, hogy a „nehéz körülmények között élő nők” kérhetik az abortuszt. Innentől kezdve lényegében az a szabályozás volt érvényben, amit most, 2021-ben szigorított tovább a kormány, vagyis csak abban az esetben lehetett művi vetélést végezni, ha a magzat a terhes nő életét súlyosan veszélyeztette, nemi erőszak vagy vérfertőzés áldozatául esett, és akkor, ha a magzat súlyosan vagy visszafordíthatatlanul károsodott. 

Bár igazán csak 2020 őszén került bele a nemzetközi köztudatba, hogy az ultrakonzervatív lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság párt (PiS) szigorítani akar a szabályozáson, valójában már öt évvel ezelőtt is felmerült az ötlet. Csakhogy akárhányszor a kormány felhozta a törvénymódosítást, tömegek vonultak az utcára, hogy tiltakozzanak, ráadásul a közvéleménykutatások is azt mutatták, hogy a lakosságnak legfeljebb a 15 százaléka szigorítana, míg legalább 50 százalék inkább lazítana a meglévő törvényen. A kormánypárt ezért az elmúlt években rendre megijedt, és inkább visszatáncolt mielőtt a végső szavazása került volna sor.

Ez változott meg 2020-ban, amikor a PiS az alkotmánybíróság mögé bújva hozta újra napirendre a törvény szigorítását azzal, hogy 112 képviselő kérvényezte az alkotmánybíróságnál, hogy vizsgálják meg a kérdéses paragrafust. Az alkotmánybíróság pedig megállapította, hogy alkotmánysértő a sérült magzatok abortálása, visszavetve az abortuszkorlátozást a náci megszállás előtti állapotra. Míg a kormánypárt üdvözölte a döntést mondván, hogy ha a gyerek meg is hal a születés után, legalább gyorsan meg tudják keresztelni a temetés előtt, addig több ezer nő vonult az utcára októberben és novemberben a járvány második hullámának kellős közepén. 

A nemzetközi visszhangnak és a tüntetéseknek köszönhetően a kormány ismét meghátrált, és párbeszédet kezdett folytatni a nőjogi szervezetekkel, amire eddig egyáltalán nem volt hajlandó. Hiába volt meg az alkotmánybíróság döntése, a PiS nem merte beiktatni a törvényt, sőt hogy lecsillapítsák a kedélyeket, Andrzej Duda lengyel államfő október végén benyújtott egy javaslatot, ami szerint kivételt jelentene az abortusztilalom alól az, hogyha a gyermek valamilyen károsodás miatt valószínűleg holtan születne, vagy születése után elkerülhetetlenül meghalna. A tüntetéseket ez azonban nem fékezte meg, ugyanis a lengyel nők már nem csak arra vágytak, hogy az új törvénymódosítást megakadályozzák hanem, hogy az akkor még meglévő törvényen is lazítsanak.

A kormány végül annyira megijedt, hogy úgy döntöttek a törvény hatályra emelése előtt megvárják az alkotmánybíróság döntésének részletes indoklását. A 154 oldalas dokumentumot szerdán hozta nyilvánosságra az alkotmánybíróság, így csütörtök hatályba léphetett Európa legszigorúbb abortusztörvénye.