Lassan egy hónapja annak, hogy Orbán Viktor bejelentette: megvan az 5,5 millió beoltott, nem kell maszkot hordani. Ez újabb lépés volt afelé, hogy a magyarok élete visszatérjen annak régi kerékvágásba a járvány után. Vannak azonban, akik továbbra is óvatosak maradtak és mindenhova maszkban mennek azóta is. Sokszor kuncognak rajtuk a metrón vagy a boltban,

de lehet, hogy nekik van igazuk.

Míg itthon elvileg az átoltottság és a delta variáns alacsony előfordulása miatt már nincs mitől félni, legalábbis így mondta a miniszterelnök, külföldön egyre többfelé hallani aggasztó híreket a delta terjedéséről, emelkedő esetszámokról, újra lezárt országokról.

Az Egyesült Királyságban már a túlzott elővigyázatosság miatt lázadoznak az emberek, sokakat ugyanis úgy köteleznek karanténra, hogy teljesen védettek, ehhez képest Magyarországon még azok is mehetnek moziba vagy étterembe, akik nincsenek beoltva, és a legtöbb helyen már maszkot sem kell hordani. Ráadásul nemrég kiderült az is, hogy a Sinopharm-vakcinával oltott 60 év felettiek 20 százaléka valószínűleg nem védett a fertőzéstől.

Újra maszkot? Na még mit nem!

Emiatt már érthetőbb, miért hordanak még mindig maszkot néhányan, de tényleg van értelme? Bár már hivatalosan nem kötelező itthon viselni, sok szakértő ajánlja a maszk használatát.

A maszkhasználat a fertőzés visszaszorításának egyik első és talán legfontosabb eszköze mai napig, bár a tévhitekkel ellentétben a szánkat és orrunkat eltakaró maszkok többsége a tőlünk származó vírusokat és bacilusokat tartja kordában, nem bennünket véd a másoktól érkező fertőzéssel szemben (igaz, léteznek komolyabb maszkok, amik erre is képesek). Az emberek jelentős része még mindig nincs beoltva itthon sem, és azzal, hogy újra járunk-kelünk a világban, zsúfolódunk buszokon és koncerteken, még a beoltottak sem lehetnek teljesen nyugodtak, mivel egyik oltás sem kínál 100 százalékos védelmet. Ezért az Egészségügyi Világszervezet (WHO) még a beoltottaknak is maszkviselést javasol.

Az új típusú koronavírus eddigi formáinál fertőzőbb delta variáns terjedése még fontosabbá teszi ezt az ajánlást a világ több országában is, igaz, a hivatalos tájékoztatás szerint Magyarországon eddig csak 23, delta variánssal fertőzött személyt találtak. Az viszont már a magyar adatokon is látszik, hogy az új variáns terjedése gyorsabb a korábbiaknál, ezt megerősítette csütörtöki sajtótájékoztatóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is.

A The New York Times cikke szerint azt, hogy a beoltottként mikor viseljünk maszkot, nekünk kell eldöntenünk, miután felmértük a lehetséges veszélyeket. Elsősorban azt kell figyelembe vennünk, hogy akikkel kapcsolatot létesítünk, be vannak-e már oltva, ha az ember csak oltottakkal találkozik addig nem lehet nagy baj - mondta a lapnak Dr. Ashish K. Jha, a Brown Orvostudományi Egyetem dékánja.

Fontos továbbá figyelembe venni azt is, hogy hol időzünk éppen, mennyi időt töltünk kisebb, zárt, rosszul szellőző helyeket esetleg mások, ismeretlenek társaságában. Hiszen az már többször bebizonyosodott, hogy az ilyen szituációkban nagyobb a veszélye a megfertőződésnek. Az sem mindegy, mennyi időt töltünk egy adott helyen, talán azt sem kell magyarázni, hogy minél több időt vagyunk együtt emberekkel, akik nincsenek beoltva vagy nem viselnek maszkot, annál nagyobb lehet a veszély.

Abban megegyeznek a szakértői vélemények, hogy ha olyan emberrel vagyunk, aki be van oltva és tünetmentes, nem szükséges maszkot viselni.

Dr. Ashish K. Jha is úgy nyilatkozott, hogy oltott emberek körében nem visel maszkot és nem aggódik ilyen környezetben.

A maszkhordással járó minden kellemetlenség ellenére érdemes figyelembe venni, hogy több kelet-ázsiai nagyvárosban már a koronavírus-járvány előtt is a mindennapok része volt a maszkhordás, és az emberek megtanultak ezzel együtt élni.

Ennek megfelelően ma külföldön is egyre több helyen javasolják újra a maszkhordást, vagy éppen még fel sem hagytak vele. Most a Fehér Ház gondolkodik az újbóli kötelező maszkviselésen de még vizsgálják a kérdést - írja a CNN.

Oltási szakadék

A koronavírus megjelenése óta két részre oszlott a társadalmak nagy része: vannak akik bíznak az oltásokban és mindent szabályt betartva élnek, viszont találunk olyan embert is aki nem szívesen hisz el mindent amit az orvosok vagy politikusok előírnak, ezért akár nem is oltja be magát vagy nem visel maszkot. Amerikában ez meglátszik a politikában is: egy felmérés szerint a demokrata szavazók 86 százaléka míg a republikánusok 52 százaléka volt beoltva júniusban.

(A cikket Cmarits Milán írta.)