2021 május 26. akár a zöld aktivizmus diadalának kezdete is lehetett

július 31., szombat 11:21

2021. május 26-án nagyot léptünk a globális felmelegedés elleni küzdelemben. Csupán 24 óra leforgása alatt teljesen felbolydult a klímakatasztrófáért felelős olajipar.

  • Egy holland bíróság elrendelte a Shell szén-dioxid szennyezésének jelentős csökkentését,
  • a tulajdonosok megszavazták, hogy a Chevron keményen csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását,
  • miközben egy zöld befektető bekerült az ExxonMobil 12 fős klímavédelmi bizottságába.

Miért volt ekkora gáz az olaj?

Az évtizedekig tartó lobbizás és nagyvállalati érdekérvényesítés után mára már köztudott, hogy az olajipar a közelgő klímakatasztrófa egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb felelőse.

Közel 100 olajipari vállalat termelte ki a globális kibocsátás 71 százalékát, akik közül a legnagyobb 20 felelős a teljes kibocsátás egyharmadáért. Eközben, az állami és a privát szektorra is jelentős nyomás nehezedik a 2021 novemberében sorra kerülő éghajlat-változási ENSZ konferencia miatt, világszerte egyre többen követlik a kibocsátás drasztikus csökkentését, különösen az olajiparban. Ebben jelentős szerepet játszik az állami szintű szabályozás, az előrelátó befektetők óvatossága, de az aktivisták és a fogyasztók tudatossága is.

A 2000 legnagyobb cég ötöde tűzte ki céljául a kibocsátások teljes megszüntetését. Milliárdokat fektettek zöld energiahordozókba és elektromos járművekbe. Viszont, klímaszakértők szerint a cégek reakciója sokszor csak látszatát kelti az elhivatottságnak, az általuk tett ködös ígéretek legtöbbször csak kerülgették a problémát, és

a legtöbb ilyen ígéretet tudományos alátámasztás nélkül, a befektetők és fogyasztók elcsábítása érdekében tették.

Az ilyen, túlzó ígéreteket vállaló cégek közül a techóriások voltak azok, akik a legirreálisabb célokkal szálltak be a piaci versenybe. Erre jó példa a Microsoft. Az ipar vezető vállalata nemhogy karbonsemleges, de „karbonnegatív” szeretne lenni 2030-ra, ami annyit jelent, hogy több szén-dioxidot vonna el az atmoszférából, mint amennyit kibocsát. 2050-ig pedig az összes addigi kibocsátásukatszeretnék visszakötni.

Már több olyan szervezet létezik, akik a fent említett, irreális és marketingszagú célok megszűrésére jöttek létre. Ezek a cégek tudományos háttérmunkával segítik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését. Az egyik ilyen cég, az SBTi elemzése alapján a hozzájuk forduló nagyvállalatok átlagban 25 százalékkal csökkentették kibocsátásukat 2015 és 2019 között, tehát valamekkora foganatja mégis csak van ezeknek az ígéreteknek.

Ennek ellenére, még mindig van hova fejlődnünk ezen a téren.

Számos cég a mai napig meghökkentő célokat tűz ki, miközben nyakig benne vannak az olajipar melletti lobbizásban. Az Amazon és a Microsoft is élvonalban futó klímavédelmi vezetőként adja el magát, miközben elképesztő összegeket adományoznak környezetkárosító politikai célokra, vagy olyan szereplők kampányaira, akik nyíltan ellenzik a zöld politikát. (Guardian)

(A cikket Lénárd Lili írta.)