A Jeruzsálemben folyó ásatásokon a 2800 évvel ezelőtti, Bibliából ismert földrengés nyomaira bukkantak a régészek – írta meg a Jerusalem Post.
A múltban más helyeken már több helyen is találtak bizonyítékokat a 2800 évvel ezelőtt, Uzziás júdai király idejében történt földrengésre, de Jeruzsálemben eddig nem találtak erre utaló tárgyi emlékeket a régészek.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) kutatói bejelentették, hogy a mai óváros falainak közelében, attól délre, Dávid városában, Jeruzsálemben is előkerültek az évszázadokig ható emlékezet alapján igen súlyos földrengés nyomai.
Korábbi ásatásokon Hacorban és Tel es-Szafiban, az egykori Gát helyén már előbukkantak a földrengés nyomai, de most Jeruzsálemben, Dávid városának néhány épületében is törött cserépedényeket és a pusztulás más jeleit találták a tudományos kormeghatározás szerint egy olyan korban, amiben nem törtek hódítók a városra, és nem történt semmiféle erőszakos történelmi esemény sem.
„Amikor feltártuk a szerkezetet, és benne egy i. e. 8. századi rétegben a pusztulást, akkor nagyon meglepődtünk, mert tudjuk, hogy Jeruzsálem folyamatosan fennállt egészen a kb. 200 évvel később bekövetkezett babiloni pusztításig” – mondta a lapnak az ásatásokat vezető két régész, Joe Uziel és Ortal Chalaf.
„Megkérdeztük magunktól, hogy mi okozhatta ezt a drámai pusztítást ebben a rétegben. A Bibliában Ámosz és Zakariás könyveiben megjelenő földrengés éppen abban az időben történt, amikor ez a feltárt épület Dávid városában összeomlott” – mondta.
A Biblia több helyen is említi a 2800 évvel előtti földrengést:
A földrengés után a romok tetejére újra építkeztek, megőrizve annak nyomait. Ezt a házat a babilóniai hódítók i. e. 586-ban elpusztították, de az ekkor létrejött maradványok új épületek alapjául szolgáltak évszázadokkal később. (MTI)