A 19-20. századi magyar irodalom legnagyobbjaitól tesznek elérhetővé történeti forrásanyagokat

augusztus 8., vasárnap 13:37

A 19-20. századi magyar irodalom legnagyobb alkotóitól válnak elérhetővé történeti forrásanyagok az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Kézirattárából az új generációs digitális tartalomszolgáltatás részeként.

Elsőként Babits Mihály és felesége, Török Sophie hagyatékának levélanyaga olvasható a költő halálának 80. évfordulója alkalmából. Ezzel párhuzamosan elindul a nemzeti könyvtár kézirattári gyűjtőoldala, a Copia, ami a Babits-projekt első ütemében a 6700 darabos levélhagyaték teljes feldolgozására és a közkincskörbe tartozó kb. 2500 dokumentum online közreadására vállalkozik.

A távolról elérhető adatbázisban hosszabb távon leveleket, levelezéseket, kora újkori és újkori kötetes kéziratokat, önálló vers-, tanulmány- meg regénykéziratokat és analektákat (egyedi, nem levéltípusú dokumentumokat) szolgáltatnak.

A legnagyobb forrásanyag Török Sophie-nak köszönhető

Babits Mihály személyi irathagyatéka a 20. századi magyar irodalom legnagyobb kompakt alkotói, irodalomtörténeti forrásanyaga. Nemcsak a költő, esszé- és regényíró műveinek alkotási folyamatáról őriz alapvető kéziratokat, hanem kiemelkedően fontos a Nyugat folyóirat és a Baumgarten Alapítvány története szempontjából is.

Babits Mihály

A Babits-fond létrejötte feleségének, Babits Mihályné Tanner Ilonának, alkotói nevén Török Sophie-nak köszönhető, aki az 1921-es házasságkötésük óta gyűjtött mindent, ami férje életét, irodalmi pályáját dokumentálta.

Megőrizte a vers-, esszé- és regénykéziratok egy részét, a roppant kiterjedt levelezést, emellett több ezer fényképet készített az életükről és a barátaikról. 1941 után Török Sophie Babits könyvtárát és kéziratait, valamint személyes tárgyainak egy részét a Baumgarten Alapítvány Sas utcai székházában helyezte el.

A front közeledtével az özvegy a kéziratos anyagot elszállíttatta onnan, az részben visszakerült a Jagelló utcai lakásba. Ezután részben vagy egészben rövid időre bankszéfben helyezte el, majd átmenetileg Móricz Zsigmondéknál Leányfalun, ahonnan minden anyag az Akadémia pincéjébe került. Végül ezt a dokumentummennyiséget is visszaszállították a Jagelló utcába.

Keresztury Dezső mentette meg az anyagokat

Az 1940-es évek közepére Török Sophie egészségi állapota megromlott, ezután az örökség méltatlan körülmények között hevert a lakásban. Az erodálódás veszélyének kitett anyag megmentése Keresztury Dezsőnek, az OSZK főosztályvezetőjének köszönhető, aki 1952-ben felajánlotta Török Sophie-nak, hogy hajlandó megvásárolni a nemzeti könyvtár részére a kulturális kormányzat szemében persona non gratának számító Babits hagyatékát. A kéziratok ekkor kerültek a Múzeum körúti épületbe.

Keresztury Dezső író 1960-ban Fotó: Fortepan/Kotnyek Antal

A hagyatékot ez évtizedig zárt letétként őrizték, a részletes feldolgozás az 1960-as években történt. A levelezés kronologikus rendbe szerkesztett kritikai kiadása 1928-ig jutott el, a későbbi időszakból több Babits-levél jelent meg más szerzőkhöz köthető levélkiadásokban. A fennmaradt Babits-levelek nagyobbik hányada, a Török Sophie-levelek szinte teljes egésze publikálatlan maradt.

30 ezer oldalnyi kéziratanyag

Az OSZK közölte, hogy a most induló digitális szolgáltatása ennek a filológiai munkának az előrehaladását kívánja megalapozni a levélanyag digitális felvételeinek és a levelekkel kapcsolatos legfontosabb adatoknak a folyamatos megjelenítésével, egyben folyamatosan hozzáférhetővé teszi a kéziratokat.

A közlemény szerint ezek jelentős hányada nem csak a tartalmával, de az „ereklyeértékével” is a 20. századi magyar irodalomtörténet centrális része, a közönségnek és az oktatásnak is. A 30 ezer oldalnyi kéziratanyag jól strukturált, sokrétű, a legkülönfélébb keresési szempontokat érvényesítő adatbázisként válik hozzáférhetővé, hozzájárulva a további tudományos igényű levélkiadások megalapozásához – írják.

A levélanyag után a fényképeket és a versek kritikai kiadásának alapját képező verskéziratokat akarják hozzáférhetővé tenni. (MTI)