Hacsak nem akarja megölni magát, nincs esélye megkapni a legjobb ellátást

augusztus 9., hétfő 4:22
  • A járvány tovább sorvasztotta az amúgy is gyenge lábakon álló pszichiátriai ellátást.
  • Tovább súlyosbodott a szakemberhiány, az idős orvosok egy része nem tért vissza az első hullám után.
  • Van, ahol néhány ember tartja a frontot.
  • A pszichiátriák lobbiereje eltörpül más szakterületekhez képest, így több helyen hónapokkal a járvány lecsengése után kapják csak vissza az ágyakat.
  • A kórházak anyagilag sem érdekeltek a gyors újraindításban.
  • Így sokan nem kapják meg az ellátást, amire szükségük lenne.

Balassagyarmaton már nem ápolnak covidosokat, mégis csak késve nyitották újra a pszichiátriát, mert az ápolóknak máshol kellett pótolniuk a szakemberhiányt. Orvosokból sem állnak jól, évek óta kevesen vannak, a járvány alatt két szakorvos hunyt el, egyikük a fertőzés miatt. A 70 feletti osztályvezető továbbra is dolgozik, kollégái is hasonló korban vannak.

Szentesen a pszichiátria korábbi vezetője nem írta alá a szolgálati jogviszonyról szóló szerződést, őt egy szegedi, nyugdíjas korú orvos igyekszik pótolni másodmagával.

Közben Szegeden is aggasztó a helyzet. Már a járvány előtt megszüntették a rehabilitációs ellátást, később a teljes osztályt Makóra költöztették a járvány miatt. Idén márciusban megszűnt a makói fekvőbeteg-ellátás, de nem a korábbi helyére, hanem az egykori szegedi belgyógyászati klinika 130 éves épületébe kerültek az aktív ágyak.

„A fejlesztés keretében rácsokat szereltek az ablakokra, és kulccsal zárhatóvá tették az osztályokat” - írta le az állapotokat Szekeres György, a Magyar Pszichiátriai Társaság leendő elnöke, akitől a fenti példákat is hallottuk.

Részletes, hivatalos adatok híján kénytelen kollégái beszámolóira és saját tapasztalataira támaszkodni. Munkahelyén, a Semmelweis Egyetem klinikáján már visszaállították a járvány előtti ellátást, és tudomása szerint ezzel nincsenek teljesen egyedül az országban. De a jó példák ellenére

a pszichiátriai ellátás különösen megszenvedi a járványt.„A pszichiátria a 2010-es évek eleje óta hivatalosan is hiányszakmának számít. Nincs annyi orvos, amennyi a minimumfeltételek szerint kellene, ezért számos terület már korábban is ellátási nehézségekkel küszködött. Ez igaz a járóbeteg-ellátásra, vagyis a pszichiátriai gondozókra is” - mondta Szekeres.

A járvány első hullámában kivonták az ellátásból az idős orvosokat, köztük pszichiátereket, és sokan úgy döntöttek, nem térnek vissza a munkába. Elbizonytalanította őket a vírushelyzet és az új szolgálati jogviszony, ráadásul aki 70 évesen hónapokra kiesik az ellátásból, már nem áll vissza olyan könnyen a régi kerékvágásba, írtuk korábbi cikkünkben. A nyugdíjaskorú orvosok foglalkoztatása engedélyhez kötött, és egyelőre az Orvosi Kamara is hiába kérte, hogy egyszerűsítsék a folyamatot.

„Két végén égetjük a személyzeti gyertyát. Az amúgy is erőforrás-hiányos szakma még jobban megfogyatkozott” - foglalta össze a helyzetet Szekeres.

„Hiába kezelünk népbetegségeket”

A koronavírus megjelenésekor a kormánynak döntenie kellett, milyen menetrendben állítja át az egészségügyet járványüzemmódba. Az első hullámban több tízezer ágyat tettek szabaddá rohamtempóban, hogy koronás betegeket ápoljanak rajtuk. Világos volt, hogy nem lesz szükség ekkora kapacitásra, tavasszal a fertőzés nem terjedt el olyan mértékben Magyarországon, mint Nyugat-Európában vagy a világ más pontjain.

A második hullámban már lépcsőzetesen vonták be az intézményeket a covidos ellátásba. Először a nagyobb, központi kórházakban alakítottak ki járványosztályokat, aztán jöttek a kisebb ellátóhelyek. Ahogy más országokban, itthon is el kellett dönteni, milyen osztályokról vonják el legkorábban az ágyakat, és később azt is, hogy az egészségügy újraindításakor hol a legsürgetőbb visszaállítani az eredeti állapotokat.

A legnehezebb hetekben nem maradt más, csak „élet- és végtagmentés” - fogalmazott egy orvos március elején, a harmadik hullám felfutásakor. „Akut műtéteket végzünk, amiket azonnal meg kell csinálni.” Érthető, hogy amint lehetett, az elhalasztott műtéteket kezdték bepótolni, ahol végtelenbe nyúlnak a várólisták. A hivatalos adatok szerint most átlagosan 481 napot kell várni például csípőprotézis-műtétre, július elején ugyanez 461 nap volt.

De nemcsak szakmai alapon szelektálnak, számít például a finanszírozás is.„Nem mindegy, hogy egy-egy szakterület mekkora bevételt hoz a kórháznak. Ha az állam többet fizet egy szívkatéterezés, mint egy gyomortükrözés után, akkor a kórháznak jobban megéri addig működtetni a katéterezést, ameddig csak lehet. Ugyanez felmerül, amikor dönteni kell, hogy mit nyitunk meg először. A pszichiátriát nagyon rosszul finanszírozza az állam, egy vérnyomásmérés jobban fizet, mint egy 30 perces beszélgetés, amiben feltérképezem a páciens problémáit. Ezek a szempontok befolyásolják a helyi menedzsmentek döntéseit is” - mondta Álmos Péter pszichiáter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara alelnöke Fotó: Álmos Péter

Szerinte közrejátszik az egészségügyi szakterületek lobbiereje is, márpedig a pszichiátria ebben nagyon gyenge, akár az orvosokat, akár a betegeket nézzük.

„Hiába kezelünk népbetegségeket, Kelet-Európában még mindig gyengeséget jelent depressziósnak lenni vagy szorongani. Pedig az emberek 20 százaléka tapasztal élete során klinikailag diagnosztizálható depressziós tüneteket, ugyanez a szorongásnál elérheti a 40 százalékot.” Sokan szívesen beszélnek nyíltan arról, hogy a traumatológián vagy a gyermekosztályon megmentették az életét, de a pszichiátriában ez nem jellemző, még nyugati országokban is alig.

Ezek a különbségek a főorvosok érdekérvényesítő-képességét is meghatározzák. „Mint minden nagy rendszerben, egy kórházban is szövetségek, egymásra utaltságok alakulnak ki. Amikor összeülnek a klinikák képviselői a szemészettől a fülészeten át a reumatológiáig, akkor hátrányban van az, akinek kevesebb a szövetségese, vagy akire kevésbé figyel a média” - mondta Álmos Péter.

Szerinte a pszichiátriák annyira meggyengültek, hogy képtelenek erős játékosokként részt venni ezeken a meccseken. „Jó ellenpélda a gyermekgyógyászat, ami nagy mértékben támaszkodik a társadalom támogatására, sok mindent alapítványi finanszírozásból valósítanak meg. Ez természetes, hiszen a gyermekek miatt fokozott figyelem hárul rájuk.”

Súlyosbítja a helyzetet, hogy a pszichiátria lassabban halad a modern technológiák alkalmazásával, akár a genetika bevonásával, ezért sem tud szorosan kapcsolódni más szakterületekhez.

Álmos Péter ismer olyan kórházat, ahol a vezetőség tisztában van ezzel, és tudja, hogy meg kell erősíteni valahogy a pszichiátriát, különben évtizedek múlva is érezni fogjuk a következményeket. De nem ez a jellemző.

„Most annyit tehetek, hogy felírom a gyógyszert”

A szakemberhiány és az egészségügyi rendszer hierarchiája kiegészülve azzal, hogy a pszichés problémák kívülről „láthatatlanok”, lehetővé tették, hogy a pszichiátriákról a lehető legkorábban vonják el az ágyakat, és a lehető legkésőbb adják vissza őket.

Ahogy más területeken, az ellátás itt is az akut problémákra szorult vissza, vagyis csak azokat tudták felvenni az osztályra, akiknél egyértelműen fennállt az öngyilkosság kockázata. Hetekkel a harmadik hullám lecsengése után sok helyen még mindig csak erre van kapacitás.

Ez azt jelenti, hogy olyasvalakinek sem tudnak helyet adni, akinek nincsenek ugyan öngyilkossági gondolatai, de olyan súlyos depresszióval küzd, hogy képtelen bemenni dolgozni, csak fekszik otthon az ágyban. Neki akkor van esélye egyáltalán szakemberhez kerülni - nem számítva a drága magánterápiát -, ha a családja beviszi a sürgősségire.

„Ilyen esetben egyértelműen gyógyszeres terápiát kell indítani. Most annyit tehetek, hogy felírom a gyógyszert, hazaküldöm, és két hét múlva visszahívom, hogy megnézzük, mi a helyzet. Lehetne úgy is, hogy felveszem az osztályra, naponta figyelem a gyógyszer hatását, módosítom az adagolást, esetleg kiegészítem mással, közben csoportterápián vesz részt, és kap egy komplex, gyorsabb ellátást, amivel ki tudjuk vizsgálni, milyen problémái vannak még ” - mondta Álmos Péter.

Fotó: PATRICIA HUCHOT-BOISSIER/Hans Lucas via AFP

Ugyanígy nincs hely annak a skizofrén páciensnek sem, „akinek a gondolatai elkezdtek zavarosak lenni, de érzékeli a valóságot, és nincs veszélyeztető állapotban”.

A függőséggel küzdő emberek különösen megsínylették a járványt, az addiktológiákat több helyen teljesen bezárták a járvány miatt. A korlátozások alatt négy fal közé szorult alkoholbetegek közül sokan még rosszabb állapotba kerültek. Ha valaki mégis szeretne segítséget kérni, még most sem lehet biztos benne, hogy megkapja.

„Tegyük fel, hogy valakit behoznak a sürgősségire, mert mondjuk részegen elesett, és azt mondja, szeretné megpróbálni abbahagyni. Ez nagyon nehéz feladat, ha visszaküldjük abba a közegbe, ahol naponta iszik, megvonási tünetek jelentkezhetnek. Ezért hoztak létre elvonóosztályokat, ahol átmeneti környezetváltozással könnyebb átlépni ezt a küszöböt. Most annyit tehetek, hogy gyógyszert adok a megvonási tüneteire, és kérem, hogy próbálja mérsékelni a fogyasztást. Ez nagyon problémás.”

„Egyre mélyebbre csúszik a depresszióban”

Más, krónikus betegségeknél látványos következményekkel járhat, ha az ember hónapokon keresztül nem találkozik az orvosával. Az utóbbi hetekben kezdtek visszatérni a rendszeres gondozásra szoruló cukorbetegek, és írtunk olyan esetről is, amikor valaki egy éven keresztül nehezen nyelt, végül a harmadik hullám lecsengése után kiderült, hogy rákos.

„A pszichiátriában ez kevésbé mérhető, nem lehet rámutatni a nyirokcsomóra, hogy nőtt két millimétert. Inkább arról van szó, hogy egyre mélyebbre csúszik a depresszióban, nehezebben kerül vissza a normálisan funkcionáló szintre, és egyre nagyobb a veszélye, hogy később sem fog tudni kilábalni. Végső esetben a kezelésből kieső pszichotikus páciens olyan cselekményt is elkövethet, ami aztán bekerül a hírekbe, akár azért, mert másokat veszélyeztet, akár azért, mert öngyilkos lesz” - mondta Szekeres György.

„Vidéki pszichiátriai gondozókban is arról számolnak be, hogy régóta nem találkoztak ennyi erőszakos öngyilkossági kísérletet elkövető fiatallal.”A legfrissebb statisztikák szerint éveken át tartó csökkenés után az öngyilkosságok száma is emelkedett 2020-ban. Szekeres szerint menet közben látszott, hogy a telefonos rendelés nem fogja tudni kiváltani a személyes találkozásokat, ez inkább az adott helyzetben gyorsan bevethető segítség volt.

Nem lát olyan bevatkozási pontot, ami egy huszárvágással megoldaná a problémákat. A szakdolgozói bérek rendezését nagyon fontosnak tartaná, de a nagyobb átalakításokról hiába készült számos tervezet. „A szakma is sokszor tett részletes javaslatokat, az egészségügyi stratégiának is az egyik fontos pontja a mentális egészségprogram. Valahogy ezek mégsem valósulnak meg.”

A kormány 2018-ban fogadta el a Nemzeti Mentális Egészségügyi Programot (NMEP). Az erről szóló kormányhatározatban Kásler Miklós minisztert is felkérték, hogy „vizsgálja meg a szükséges intézkedéseket a mentális zavarok ellátásában közreműködő humánerőforrás-utánpótlás” érdekében.

Az Egészséges Magyarország 2021−2027 stratégia öt pontban foglalja össze az NMEP céljait. Köztük van a pszichiátriai ellátórendszer, az addiktológiai ellátórendszer és a gyermek- és ifjúságpszichiátria fejlesztése, valamint a pszichoterápia jobb elérhetőségének biztosítása. Többet azonban nem tudunk róla, mert arra hivatkozva nem adták ki a teljes anyagot, hogy további döntéseket alapoznak rá.