Tavaly augusztus 9-én szertefoszlott a fehérorosz nép igazságos választásokhoz fűzött reménye – írta Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselője az EU által elcsaltnak tartott fehérorosz választások első évfordulója alkalmából közzétett sajtóközleményében.
„Azóta a fehéroroszok folyamatosan kiállnak az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásáért, új, demokratikus választásokat követeltek. Békésen tiltakoztak az ellen, hogy az Aljakszandr Lukasenka vezette rezsim semmibe veszi a jogállamiságot és Fehéroroszország nemzetközi kötelezettségvállalásait” – írta a főképviselő
De a felhívásuk továbbra is megválaszolatlan maradt, mivel a minszki vezetés keményen fellép a saját társadalma ellen. Az ellenzék meg a demokráciapárti erők képviselőit és több ezer fehérorosz polgárt őrizetbe vettek, tisztázatlan körülmények között elhunytak, vagy arra kényszerültek, hogy elhagyják az országot és száműzetésben éljenek.
Borrell szerint a minszki vezetés jól szervezett elnyomási és megfélemlítési kampányt folytat a civil társadalom és az emberi jogok védelmezői ellen, és megpróbálja ellehetetleníteni a nem kormányzati szervezeteket meg a független médiát. A fehéroroszországi lengyel közösség is a politika célpontjává vált.
Továbbra is büntetlenek maradnak az önkényes és megalapozatlan fogva tartások, az igazságtalan üldözések, beleértve a tisztességes eljáráshoz való jog megtagadását, valamint a kínzások több száz dokumentált esete.
A Ryanair légitársaság vilniusi járatának májusi földre kényszerítésével és a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok politikai célokra való felhasználásával a rezsim tovább támadta a nemzetközi normákat – írta Borrell, aki szerint az EU „készen áll arra, hogy további korlátozó intézkedéseket vezessen be”, de „a politikai válságot csak átfogó nemzeti párbeszéddel lehet megszüntetni”.
Az uniós szankciók visszavonása csak akkor lehetséges, ha a fehérorosz hatóságok teljes mértékben betartják a demokrácia és a jogállamiság elveit, tiszteletben tartják az emberi jogi kötelezettségeket, és beszüntetik az elnyomó tevékenységet. A rezsimnek emellett feltétel nélkül szabadon kell bocsátania és rehabilitálnia kell a több mint 600 politikai foglyot, és komoly, hiteles és inkluzív politikai folyamatot kell indítania, ami az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelése mellett szabad és tisztességes választásokhoz vezet – írta.
Szerinte amint Fehéroroszország megkezdi a demokratikus átmenetet, az EU elkötelezi magát amellett, hogy segít gazdaságát stabilizálni, megreformálni intézményeit annak érdekében, hogy demokratikusabbá váljanak, és javítsák az emberek életszínvonalát. Az EU az átállást a 3 milliárd eurós átfogó gazdasági támogatási terv révén támogatná, illetve humanitárius segítségnyújtás révén támogatná az elnyomás áldozatait és a polgári lakosságot, és sürgeti az elnyomásban részt vevők nemzetközi felelősségre vonását is.
„Az EU továbbra is a demokratikus, független, szuverén, virágzó és stabil Fehéroroszország mellett áll. A fehérorosz nép hangját és akaratát nem lehet elhallgattatni” – írta. (MTI)