• Magyarországon és az egész régióban romlik a járványhelyzet.
• Az oltottak észrevétlenül kaphatják el és adhatják tovább a vírust, így a valós helyzet rosszabb is lehet, mint amilyennek látszik.
• A delta variáns úgy terjed, mint a bárányhimlő, komolyan veszélyeztetve az oltatlanokat, félig oltottakat és a Sinopharmmal oltott idősek egy részét.
• Maszkviseléssel, az oltási program felpörgetésével lehetne hatékonyabban megelőzni a bajt.

„Minden jel arra mutat, hogy gyorsan ideér a negyedik hullám” - mondta hétfőn a szlovén közegészségügyi intézet igazgatója. Az adatok alapján most rosszabb a fertőzéshelyzet az országban, mint tavaly ugyanebben az időszakban.

Hétfőtől szigorítottak: átutazókat is csak védettségi igazolvánnyal engednek be az országba, és újra kötelező maszkot viselni a zárt térben tartott, nyilvános rendezvényeken, sőt a szabadban is, ha száznál többen vannak.

A térségben mindenhol romlanak a számok, a szerb tisztifőorvos szerint már meg is érkezett a negyedik hullám, és korlátozásokra lesz szükség. Az elmúlt héten majdnem 80 százalékkal nőtt a fertőzöttek száma a megelőző héthez képest, ami a legmagasabb érték Európában.

Ha ezt, vagyis a növekedési faktort nézzük, csupa közép- és kelet-európai országot találunk az élmezőnyben, Németország az egyetlen kivétel. Magyarország 35 százalékkal a kilencedik helyen áll, ami alátámasztja, hogy lassan, de tendenciaszerűen romlik a helyzet. Több hetes fertőzési rekordok dőlnek meg a napokban, és bár a teszteken belül csak 1 százalék körül van a pozitívak aránya, ez is duplája a korábbinak.

Ausztriában május óta múlt pénteken regisztráltak először ezernél több fertőzöttet. Az elmúlt egy hétben naponta átlagosan négyszer annyi fertőzöttet azonosítottak, mint tavaly augusztus közepén. A második hullám csak október elején jutott el arra a szintre, mint most a negyedik.

Bulgáriában, Horvátországban, Romániában és Szlovákiában is látványos a növekedés.

link Forrás

A vakcinák egyfelől növelik az egyéni védettséget, másfelől részben kozmetikázzák is az összképet. Az oltott emberek többnyire enyhe tünetekkel esnek át a betegségen, amiről csak széles körű teszteléssel szerezhetnénk tudomást, ennek híján aligha szerepelnek a statisztikában.

Magyarországon most naponta hétezer tesztet végeznek, ami nagyon kevés, a harmadik hullámban 35 ezer volt a csúcs. A környéken is hasonló a helyzet, de lakosságarányosan Horvátország és Szerbia is kétszer annyit tesztel, mint mi. Az osztrákok más ligában játszanak, hozzájuk képest ötvenszeres a különbség.

Könnyen lehet tehát, hogy a valóságban még rosszabb a fertőzéshelyzet, mint az adatokból látszik.Ráadásul a térségben nem túl magas az átoltottság. Az uniós országokban átlagosan a teljes lakosság 62 százaléka kapta meg legalább az első adagot, ehhez képest Ausztria 60, Magyarország 59, Szlovénia 46, Szlovákia 43, Szerbia 42, Horvátország 41, Románia 27, Bulgária 16 százaléknál jár. Több nyugat-európai ország a 70 százalékot is meghaladja.

Bár az idősek oltottsága szinte mindenhol magasabb a fiatalokénál, köztük is sokan védtelenek, így különösen nagy veszélyben vannak. A románok alig minden ötödik 80 év felettit oltottak be, a bolgárok ennél is kevesebbet. Szlovéniában 70, Horvátországban 55, Szlovákiában csak 52 százalékos a 80 év felettiek oltottsága.

Ausztriában viszont majdnem 100 százalékos, és a 60-as, 70-es korosztályban is meghaladták a 80 százalékot. Osztrák adatok szerint emiatt jóval kevesebb fertőzést regisztrálnak az idősek körében, leginkább a 15-24 évesek körében terjed most a járvány.

link Forrás

Magyarországon az idős korosztályok 75-85 százalékát oltották be, de közel 600 ezer 60 évnél idősebb ember Sinopharm-oltást kapott. Számos bizonyíték mutatja, hogy a kínai vakcina sokszor nem működik megfelelően ebben a korosztályban. A különböző, nem reprezentatív mérések mind arra jutottak, hogy az esetek negyedében nem indul be az antitesttermelés.

A kormány mégsem indított kampányt azért, hogy közülük minél többen kapjanak ráadást egy másik vakcinából. Sokan bizonyára maguktól is jelentkeznek, de nekik igazából negyedik - vagyis valójában második - dózisra is szükségük lenne. Kutatások szerint ugyanis egy adag Pfizer vagy AstraZeneca nem túl hatékony a delta variánssal szemben, így biztosan lesznek, akik bár mindent megtettek, védettség nélkül szembesülnek a negyedik hullámmal. (Hat független szakértő táblázatát érdemes megnézni arról, kinek a legsürgősebb jelentkeznie harmadik oltásért.)

Magyarországon májusban azonosították először a deltát, azóta 393 vizsgált mintából 253-nál igazolták ezt a variánst, az operatív törzs szerint folyamatos az emelkedés. Szlovéniában és Szerbiában a legutóbbi adatok szerint a fertőzések több mint 90 százalékát a delta okozza.

Két adag vakcina a delta variáns esetén is elég magas védelmet nyújt a tünetes megbetegedéssel, pláne a kórházba kerüléssel és a halálozással szemben. Ez egyaránt igaz a Pfizerre, az AstraZenecára - bár utóbbi alacsonyabb hatékonyságot mutat -, és az orosz gyártó szerint a Szputnyikra is.

Viszont a deltát bárki könnyen továbbadhatja, az Egyesült Államokban ugyanannyi vírust mutattak ki a fertőzött oltottak torkában és orrában, mint az oltatlanokéban. Ezért a korábbiakkal ellentétben már az oltottaknak is azt ajánlják, zárt térben viseljenek maszkot.

Az oltottak akár tünetmentesen is szórhatják a delta variánst, ami az amerikai járványügyi központ szerint olyan sebességgel terjed, mint a bárányhimlő. A nyaralási szezon végével és az iskolakezdéssel hamar eljuthat a vírus a gyerekektől az oltott vagy oltatlan, csak többé-kevésbé vagy egyáltalán nem védett szülőkhöz és nagyszülőkhöz. Ezen nem sokat segít, hogy a 12 év feletti iskolások jelentős része augusztus végén, szeptember elején fogja megkapni az első oltását.

Gyakoribb maszkviseléssel és persze az oltási program gyorsításával tompítható lenne a járvány terjedése. Magyarországon most szinte semmilyen korlátozás nincs érvényben, védettségi igazolványt már csak zenés-táncos rendezvényeknél kérnek. Jó ideje csak naponta négyezren kapják meg az első adag vakcinát, és egyelőre annak sem látszik az eredménye, hogy a kormány arra kérte a háziorvosokat, személyesen keressék fel az oltatlan időseket.