• Augusztus 19-re az előző napokhoz képest semmi sem változott Afganisztánban.
• Az országban ugyanaz történik, amióta a tálibok a kabuli repülőtér kivételével az egész országban átvették a hatalmat.
• Míg a repülőtérrel csigalassúsággal zajlik a külföldi állampolgárok és a jó kapcsolatokkal rendelkező afgánok kimenekítése, az ország maradékában már a tálibok kezében a hatalom és a mindennapi élet irányítása.
• Békét ígérnek, nem bosszút. De ezt kevesen hiszik el nekik.

A világ valódi és önjelölt Afganisztán-szakértői most egyszerre vitatják meg, hogy mi fog történni a tálibok Afganisztánjában, és hogy mit kellett volna máshogy csinálnia az országot villámgyorsan hátrahagyó amerikaiaknak. Egyre többen helyezkednek arra az álláspontra, amit Francis Fukuyama foglalt össze az Economistban, és ami nagyjából azt mondja, hogy az amerikaiaknak menniük kellett, de azért lettek volna jobb megoldások. Fukuyama szerint

„A Biden-kormány hét hónapjának legnagyobb hibája az volt, hogy nem készültek fel Afganisztán gyors összeomlására. Bármennyire is váratlan volt, a kivonulást megalapozó döntések nem tűnnek valami bölcsnek, még akkor sem, ha utólag ez a kivonulás bizonyul a jó döntésnek.”

Mark Milley tábornok, az egységes vezérkar főnöke is arról beszélt, hogy mennyire váratlanul érte őket Afganisztán összeomlása:

„Sem én, sem bárki más nem láthatta, hogy egy ekkora hadsereg 11 nap alatt összeomolhat. Sokat fogjuk ezt utólag elemezni, de ennek még nem jött el az ideje.”

Lehet, hogy tényleg se Milley, se senki más a környezetében nem tudta elképzelni, hogy a tálibok napok alatt lerohanják azt az afgán hadsereget, amit az amerikaiak két évtizede pátyolgattak? Ez elképesztő rövidlátásról tenne tanúbizonyságot. A másik lehetőség az, hogy Milley hazudik, és Washingtonban pontosan tudták, mennyit érnek afgán szövetségeseik. Ez sem megnyugtatóbb sem Afganisztán, sem a világ kilátásai szempontjából.

Egérút a reptéren