Kassai Lajos: Nem alakult ki se gazdasági, se kulturális elit, és a helyzet romlik, sutyerákok vagyunk

augusztus 20., péntek 4:45
9
  • A Partizán meglátogatta Kassai Lajost, a modern kori lovasíjászat megteremtőjét, aki a Távol-Kelettől Szaúd-Arábián át Amerikáig tart bemutatókat, mellette pedig a Testnevelési Egyetemen és az Állatorvosi Egyetemen is tanít.
  • Kassairól 2016-ban film készült A lovasíjász címmel, amit négy hónap alatt többen látták moziban, mint az összes többi, azalatt bemutatott magyar filmet összesen.
  • A Somogy megyei Kaposmérőn üzemeltetett központjában beszélgetett vele Gulyás Márton a kulturális és gazdasági elit színvonaláról, a kettészakadt társadalomról és a homoszexualitásról.

Kassai elmesélte, hogy 33 éve építi a harcművészeti iskoláját, és 60 éves korára lett kész. Neki a lovasíjászat nem cél, hanem eszköz: azért is tudja terápiásan használni a központot, mert nagyon introvertált gyerek volt, és a lovasíjászattal lassan fel tudta oldani a belső feszültségét.

„Én egy népvándorláskori ember vagyok mindenféle tekintetben” – mondta Kassai, aki értelmiségi családból jött, amikor viszont középiskolában mezőgazdasági gépszerelőnek tanult, egy munkásszállón élt borzasztó körülmények (alkoholisták, füst- és húgyszag) között, gyakran mínuszokban. Elmondása szerint ezzel is elégedett volt, bár később kitűnő tanulóként helyett kapott a gimnazisták kollégiumában.

Világbirodalom a sutyerákság közepén

A mostani tevékenységéről azt mondta, egy „világbirodalmat” épít, nem csak egy sportot terjeszt, hanem a magyar kultúrát. Szerinte baj, ha túlságosan elszakadunk a természettől, ez látszik most. Kassai azt mondta, mivel szociálisan érzékeny, ezért ingyen tanított gyerekeket, de ez kontraproduktív volt, mert „sutyerák légkör” alakult ki, nem az elegancia irányába mentek, hanem az anyagi komfortzónán belül maradtak (például azt nézték, hogy a ruhák a lehető legolcsóbbak legyenek), és a szülők egy ingyenes edzőtáborként gondoltak rá.

Arról, hogy bár a jobboldalnak ő egy tisztelt, mitikus alakja, mégsem vált a magyar elit sportjává a lovasíjászat, azt mondta, ilyen a rendszerváltás utáni újburzsoázia – néhány tiszteletreméltó kivételtől eltekintve –, nincs gazdasági elitünk, ami külföldi tőkét be tudna hozni, és nem alakult ki kulturális elit sem, 2010 óta is csak azt látja, hogy a helyzet romlik.

Zárvány van, de még nincs veszve semmi

Kassai a társadalmat az eketalp-betegséggel írta le: a talaj két rétege közé egy zárvány kerül, ami mindkettőnek káros, hiszen szükség lenne az átjárásra, de Magyarországon nincs átjárás a mélyre sorolt jobb- és a felszíninek tekintett baloldal között. Szerinte mindkét oldal sztereotípiák és szélsőségek alapján ismeri a másikat, éppen ezért kereste meg Gulyás Mártont, mert – mint homoszexuális kapcsolatban élő baloldali aktivista, aki sokkal fiatalabb nála – a lehető legtávolabb áll tőle kulturálisan, de a kettőjük közti kommunikáció adja meg a nemzet kulturális nívóját, mert ha le tudnak ülni éretten kommunikálni, akkor nincs veszve semmi.

Kassai láthatóan nem akarta bírálni a NER-t, a hatalmat érintő kérdésekről azt mondta, a társadalom nincs elég magas kulturális szinten: „Olyan dolgokat próbálunk jogilag szabályozni, amiket egy intelligens, kulturális társadalom meg tud beszélni.” Szerinte „az az őrület, ami a színházakon végigfutott, beleértve az alkoholizmust, az abuzálást stb., ez mind azért van, mert sutyerákok vagyunk”, és ez politikai pártok váltogatásával nem fog megváltozni, a kultúrát kell megváltoztatni, hiszen a politikusok is közülünk kerülnek ki, „nem lehet eltartott kisujjal beszélni a politikáról”.

Kassai Jean Piaget és Ken Wilber elméleteit idézve arról is beszél, hogy a változó világban, ahol most hagyjuk magunk mögött a francia forradalommal elérkezett racionalitást, egyfajta nagyobb szintű elfogadás és intuitív gondolkodásmód jön. Szerinte nem a gazdasági fellendülés ad kulturális nívót, hanem fordítva.

Gulyás Márton és Kassai Lajos Fotó: Partizán/Youtube

Az elit szerinte az elhibázott rendszerváltás miatt ilyen, rossz volt a bel- és külpolitikánk, rengeteg hitelt elengedhettünk volna, és a csehekhez hasonlóan ki kellett volna zárni a közéletből az előző rendszer vezetőit. A 2010 utáni rendszerről azt mondta, „a személyiségnek egy alacsonyabb fejlettségi fokára lett visszakapcsolva”, mert „a demokrácia magasabb rendszer, mint a diktatúra”, de ez nem jelent semmit, mert „egy semmit érő demokrácia” „lehet rosszabb, mint egy jól működő diktatúra”.

Törvényszerűen átesünk a ló túloldalára

Ha már a homoszexualitást szóba hozta, elmondta, hogy a magyar lakosság többsége elfogadja (ehhez hozzátette, hogy szerinte a komplex társadalom lényege, hogy minél különbözőbb dolgokat tud integrálni), de a felvonulásokon való extrém magamutogatás és provokáció ellenérzést váltott ki. Szerinte nem kéne szivárványos zászlót kitenni a középületekre, mert ez valaminek a túlhangsúlyozását közvetíti, ő pedig többször is a normalitást emelte ki, mint valamit, amihez igazodni kell.

A homoszexuálisokat megérti, mert elképesztő hátrányból kellett indulniuk, de amikor a helyzet normalizálódik, már nincs rá igény. Gulyás szerint ahhoz, hogy ne legyen többet Pride, simán csak jogegyenlőség kellene az azonos nemű pároknak, de Kassai szerint ez nem így van: például az USA-ban és Kanadában is megy tovább, „szakállas nőnek öltözött bácsik demonstrálnak általános iskolákban”, és aki nem viszi ilyenkor iskolába a gyerekét, azt számon kérik. Kassai szerint törvényszerűen átesünk a ló túloldalára, és csak egy kulturális nívó tudná meghatározni, hogy elértük-e a célunkat, az aktivisták viszont az eszközükben látják a célt.

A Magyar Sziget sok volt neki, a Mi Hazánk még nem

Arról, hogy fellépett a szélsőjobboldali Mi Hazánk Mozgalom rendezvényén, azt mondta, az ott lévő 2000 ember, akit ezzel a kultúrával meg akart ismertetni, nem látszott szélsőségesnek. A Magyar Szigeten viszont nem tetszett neki az a törzsi szellem, amit tapasztalt, az a rendezvény csúszott le, de ott sem nemet mondott, csak amikor a lova nem akart felmenni a lószállítóra, szólt, hogy nem tudja vállalni.

Ha Dobrev Klára vagy Karácsony Gergely hívná meg, azt is vállalná, mert nagy baj lenne, ha valaki meghatározná neki, hogy egy kulturális tevékenységet hol végezhet és hol nem, egyszer például Demszky Gábor kérésére is bemutatót tartott egy ázsiai delegációnak. (A Friderikusz Show-nak viszont nemet mondott, mert nem akart bohóckodni.) Mivel egy nagy közösség vezetője, rájuk tekintettel nem engedheti meg magának, hogy nyíltan politizáljon.

Bár Kassainak vannak tudományosan erősen vitatható, ezoterikus-misztikus meglátásai, az legalább érződik, hogy ezeket komolyan is gondolja, így az ilyen Partizán-interjúknak mindenképp több értelme van, mint mondjuk olyan pártkatonákat faggatni 3-4 órán át, mint amilyen Gajdics Ottó vagy G. Fodor Gábor.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt