60 százalékos oltottsággal fordul rá Magyarország a járvány negyedik hullámára, ha azt nézzük, hogy mennyien kaptak már legalább egy adag vakcinát. Ez önmagában nem rossz, bár öt százalékkal elmarad az uniós átlagtól, és azt jelenti, hogy milliók védtelenek a vírussal a szemben. A minden korábbinál gyorsabban terjedő delta variáns elsősorban köztük fog végigsöpörni.

Más országokhoz hasonlóan nálunk is az idősek közt magasabb az átoltottság. A kórházi dolgozókat leszámítva mindenhol velük kezdtek Európában, hiszen ők vannak a legnagyobb veszélyben a betegség szempontjából. Amikor az év elején nagyobb mennyiségben kezdtek érkezni a vakcinák, a nagy részüket a 80 év felettiek közt osztották ki.

Március közepéig köztük volt a legmagasabb az oltottság, akkor beelőztek a 70-79 évesek, május közepén pedig a 60-asok is. A következő két és fél hónapban, augusztus közepéig 2 százalékkal sem nőtt a 80 év felettiek oltottsága. A harmadik hullám lecsengése után tehát szinte semmit sem haladtunk előre a leginkább veszélyeztetett korosztály oltásával.

Gulyás Gergely miniszter július elején elismerte, hogy magasabb oltottságra lenne szükség az idősek közt, ezért bejelentette, hogy a háziorvosok orvostanhallgatókkal közösen, személyesen fogják felkeresni az érintett betegeiket. Ezt a programot végül csak augusztus elején indították el, és a hónap első felében még nem nagyon látszott a hatása. (A korcsoportos adatok néhány hetes csúszással kerülnek fel az európai járványügyi központ honlapjára, így augusztus második feléről még nincsenek információink. Mindenesetre az összesített oltásszámok akkor valamelyest még csökkentek is.)

Most, amikor itt a negyedik hullám, a 80 év felettiek negyedének nincs oltása.Más közép- és kelet-európai uniós országokban - a cseheket leszámítva - még rosszabb a helyzet, de nyugaton több helyen a 100 százalékot is megközelítették ebben a korosztályban.

A 60-asok körében valamivel magasabb, 77 százalékos az oltottság, a 70-79 éveseknél pedig 85 százalékos. Látszik a fenti ábrán, hogy amikor a 80 felettiek oltottsági görbéje laposodni kezdett, a 70-esek még bőven oltatták magukat, csak később lassítottak. Kérdés, hogyan lehetne még ösztönözni a legidősebbeket, hogy oltassák be magukat.

Nehezíti a helyzetet, hogy közel 600 ezer 60 évnél idősebb magyar kapott Sinopharm-oltást, amiről számos bizonyíték mutatja, hogy ebben a korosztályban gyakran nem termel antitesteket. Számos szakértő, legutóbb a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is javasolta, hogy vizsgálják meg az érintettek védettségi szintjét, és ha szükséges, adjanak be harmadik oltást, de a kormány nem indított ilyen programot, csak általában tette elérhetővé a harmadik dózist.

Legnagyobb arányban a fiatalok közt találunk oltatlanokat, a 18-24 éveseknek nagyjából a fele kérte a vakcinát, többnyire áprilisban és májusban. A 25-49 éveseknél 60 százalékos az arány, egyelőre nem látszik, hogy a többieknek megjött volna a kedvük a vakcinákhoz.

Az iskolai oltásoknak köszönhetően leginkább a 12-17 éveseknél számíthatunk növekedésre, nekik köszönhető, hogy a napokban nem a szokásos 4-5, hanem 14-17 ezerrel nőtt az első oltások száma.

Azért is különösen fontos, hogy minél többen védettséget szerezzenek a negyedik hullámra, mert a delta variánst az eddigi megfigyelések szerint az oltottak is könnyebben továbbadják, mint a korábbi vírusváltozatokat. Mivel ez nagyon gyorsan terjed, hamar eljuthat az oltatlanokhoz, pláne, ha maszkot sem hordunk.

Címlapkép: Komka Péter/MTI/MTVA