• A teljes lakosság majdnem 59 százaléka be van oltva Magyarországon
• Ez egyrészt sok, másrészt messze nem elég
• Az egészségügy szusszanhatott: jóval kevesebben vannak kórházban most, mint a harmadik hullám elején
• Az orvoshiány miatt viszont az alapellátás is döcög
• A delta variáns sokkal fertőzőbb, mint a korábbiak, pillanatok alatt megugorhat a kórházban kezeltek száma is, éppen a hárommillió be nem oltott miatt
• És a jelek szerint a védőoltások is kevésbé hatékonyak a delta ellen, mint az eredeti vuhani vagy a brit mutáns ellen. De azért adnak védettséget

Akárcsak a harmadik hullám kezdeti felfutásakor, most is megpróbáljuk rendszerezni, hogy miért vagyunk jobb, illetve rosszabb helyzetben, mint a járvány előző tombolásakor.

Az év elején ez talán könnyebb volt, most nagyon sok minden nem világos még a delta variáns miatt. De menjünk sorban.

A teljes lakosság majdnem 59 százaléka be van oltva.

Ezek után érdemes-e egyáltalán tovább rugózni azon, hogy jön a negyedik hullám, vagy azoknak van igazuk, akik folyamatos riogatást emlegetnek?

Csak egy konkrét példa arra, hogy mennyire nem egyszerű most a helyzet. Egy 70 feletti nő a közelmúltban részt vett egy szabadtéri előadáson, operát hallgatott. Nagy tömeg volt, főleg a beengedésnél torlódtak össze az emberek. Elvileg védettnek számított, Pfizerrel oltották, a második adagot is megkapta már több mint 4 hónapja. Mégis koronavírusos lett, sőt a szintén Pfizerrel oltott férjét is megfertőzte hazaérve. A tüneteik ugyanakkor enyhék, ami a való életből származó adatsor alapján a védőoltásnak köszönhető.

És továbbra is ott van 3 millió magyar, aki nincs beoltva.

Amiben jobban állunk, mint a harmadik hullám elején:

• Kedd reggeli adat szerint 5 703 883-an kapták meg az első és 5 503 365-en a második oltást. Január vége felé még mindössze 150 ezer magyar vállba került koronavírus elleni vakcina, ráadásul a második oltást csak kevesebb mint 20 ezren kapták meg akkor.
• Az idősotthonokban már legalább két vakcinával beoltották azokat, akik kérték, sőt, már a harmadik oltási kör is beindult, ami az idősek esetében fontos, mert időközben gyengülhet a védőoltásoknak köszönhető védettség. Ráadásul a kínai oltás hatékonyságát is növeli a harmadik oltás.
• A harmadik hullám úgy indult be, hogy nem ért véget a második. Nagyon sok (cirka 3800) koronavírusos beteg volt még kórházban, 250 körül voltak lélegeztetőn, innen kezdett emelkedni újra. Most volt egy hosszabb, a betegellátás szempontjából nyugalmasabb időszak: mindössze 73 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 10-en szorulnak mesterséges lélegeztetésre.
• Az új fertőzöttek száma is jóval alacsonyabb, mint a harmadik hullám elején volt.

Amiben rosszabbul állunk, mint a harmadik hullám elején:

• A harmadik hullám előtt azért kellett aggódni, mert a brit mutáns jóval fertőzőbb volt az eredeti vuhaninál. Ehhez képest a delta a britnél is sokkal fertőzőbb.
• Míg a második hullám örökségeként az év elején még számos intézkedés volt és maradt is hatályban, ami lassította a járvány terjedését (éjszakai kijárási tilalom, kötelező maszkviselés zárt és szabad téren, így a tömegközlekedésben is, nem lehetett beülni éttermekbe, zártkapusak voltak a sportrendezvények), most lényegében már semmilyen korlátozás nincs, ami megkönnyíti a delta terjedését.
• A maszkhasználat visszavezetése népszerűtlen intézkedés lenne, amitől ódzkodik a Fidesz. A fegyelmezettségen jottányit sem javít, hogy augusztus 20-ára feloldották a kevés megmaradt korlátozást is, ugyanez lesz érvényes az Eucharisztikus Világkongresszusra is, teltházas meccseket játszik majd a Puskás Arénában a válogatott.
• Az egészségügy messze nincs ideális állapotban, sokan mondtak fel, a normál ellátásban is problémákat okoz az orvoshiány, az egészségügyi dolgozók nagy része elégedetlen a helyzetével. A hárommillió be nem oltott, pláne, ha nagyon gyorsan végigsöpör rajtuk a delta variáns, hamar feltornázhatja a kórházi kezelésre szoruló koronavírusos betegek számát. Ami az átvezénylések miatt kihat az egyébként is rozoga, normál egészségügyi működésre.
• Télen nem utaztunk sokat. Most viszont ugyanaz lesz a helyzet, mint tavaly nyár végén. Már akkor is jó előre arra figyelmeztettek a szakértők, hogy sokan fertőzöttként térnek haza a nyaralásból, ez be is robbantotta a járvány második hullámát. Tőlünk délre és északra is a delta okozza a megbetegedések nagyon nagy részét (Szlovákiában és Szlovéniában 99 százalékát), Horvátországban egyre több az új fertőzött. Nem fogjuk megúszni, ezt a kormány is tudja, mondja is, de nem léptet életbe utazási korlátozásokat, és az ilyenkor még fontos kontaktkutatások sem működnek, igaz ez itthon már szinte megszokott.
• Az iskolakezdés is jó eséllyel növeli majd a fertőzöttek számát. A 12-17 éves korosztály 27 százaléka lehet most beoltva. (Fiatalabbakat eleve nem is oltanak.) Megkésettnek tűnik, ha majd csak szeptember elején kezdik el csoportosan a többi jelentkezőt oltani, a delta ellen ugyanis a két oltás ad erősebb védettséget. A Pfizer esetében 3, a Modernánál 4 hét a két oltás közötti különbség. Ők vélhetően nem lesznek nagyon rosszul, de terjeszthetik a vírust, különösen az oltatlanok körében.
• Még kevesebb adatunk van a járványról. A hétvégén már egyáltalán nincs adatszolgáltatás, az operatív törzs „sajtótájékoztatói” is megszűntek, bár azokon kérdezni amúgy sem lehetett. Most semmi akadálya nem lenne, hogy válaszoljanak személyesen is a felmerülő kérdésekre.

Hogy a negyedik hullám milyen erejű lesz, az nagyon sok mindentől függ. Ezeknek a tényezőknek több részlete sem ismert még pontosan.

Nem lehet tudni, hogy a korábbi megbetegedés milyen erős és milyen tartós védettséget ad a delta variánssal szemben. Az szinte biztos, hogy gyengébb a természetes módon megszerzett immunitás, mint amit a védőoltások nyújtanak.

Az sem világos még, hogy a két oltás mennyire véd a megbetegedésektől és a súlyos tünetektől. Vannak arra utaló, egyelőre erősen előzetes adatok, hogy a delta esetében csak 50 százalékosan előzik meg a tünetes fertőzéseket a vakcinák, a súlyos tünetek ellen pedig a szinte 100 százalékról 90 százalékra csökken a hatékonyságuk. Ami még így is nagyon magas arány, pláne ahhoz képest, ha valaki nincs beoltva. Ráadásul friss izraeli adatok szerint a harmadik oltás jelentősen megemeli ezeket az arányokat.

Szinte biztosan sokkal fontosabb mutató lesz az új fertőzöttek számánál az, hogy hányan kerülnek kórházba.

Németországban már bejelentették, hogy a hétnapos fertőzöttszámról átállnak majd arra, hogy a kórházba kerülő koronavírus-fertőzöttek arányához igazítsák a szükséges intézkedéseket. Ennek a részleteit most dolgozzák ki.

Azokban az országokban, ahol már korábban elterjedt a delta, a kórházi kezelésre szorulók száma - legalábbis egyelőre - messze nem nőtt olyan ütemben, mint a fertőzötteké. Egyelőre csak Amerika alacsonyabban oltott államaiból jönnek olyan hírek, ilyen például Louisiana, Florida és Oregon, hogy rekordot döntött a kórházban lévők száma is. Louisianában a kórházban ápoltak 90 százaléka nem volt beoltva. Németországban és Szlovákiában is hasonló az arány.

Az oltásoknak köszönhetően jó eséllyel itthon sem fut fel a harmadik hullám csúcsáig (12 553) a kórházban ápolt covidosok száma ősszel, de kialakulhatnak gócpontok. Az egészségügy szervezettségétől is függ, hogyan lehet ezt majd megoldani. Ráadásul a delta miatt a felfutás nagyon gyors lehet.

Optimistának tűnik Merkely Béla nyilatkozata, bár persze legyen a rektornak igaza, miszerint a fertőzöttek száma emelkedik ugyan, de a második-harmadik hullámhoz hasonló már nem lesz, és úgy látja, hogy a mostani hullám az egészségügyet nem terheli majd meg. Az is igaz, hogy Merkely még június elején a negyedik hullámot sem tartotta elképzelhetőnek, merthogy - mondta akkor - „nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez, vagy már el is értük”. Sok értelme nincs egyébként már a nyájimmunitásról beszélni a hagyományos értelemben, ha mégis, a delta esetében az biztosan sokkal magasabban van, mint a jelenlegi 59 százalékos oltottsági arány. Kínai szakértők például az ő oltásaik alapján a napokban 90 százalékos átoltottságra tették a nyájimmunitás határát a delta esetében.

Merkley szerint „lehet, hogy visszatér a maszkhasználat, de nem minden esetben, mivel az új variáns ellen kevésbé hatékony a maszk”. A rektor utóbbi megjegyzését egyáltalán nem osztja a cikkünk elkészítésében segítő, névtelenséget kérő szakértő. Szerinte igenis szükség lenne a távolságtartása, maszkhasználatra ott, ahol sok ember találkozik, különös tekintettel a zárt terekre. A hűvösebb idő közeledtével egyre többet tartózkodunk majd ilyen helyeken, kifejezetten fontos a maszk.

A kormány mindenesetre a jelek szerint csak az oltásra bízná a védelmet. Orbán Viktor a vasárnap a közrádióban sugárzott interjúban azt mondta:

„Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni. Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra.”

„Az igaz, hogy az oltottak fogják védeni az oltatlanokat, és még azoknak is oda kell figyelniük magukra, akik be vannak oltva” - mondta a lapunknak nyilatkozó szakértő.

A harmadik oltást Orbán lehetővé tette, de óvatosan kampányol mellette. „Vannak, akik fölveszik. Engem kínai vakcinával oltottak kétszer, én nem vettem fel a harmadikat, de nem is vagyok még talán annyira idős, hogy aggódnom kelljen. Az idősebbek talán jól teszik, hogyha jelentkeznek harmadik oltásra” - mondta. Az időseknek, pláne a kínaival oltottaknak valóban érdemes kérni harmadik oltást. Azt - vizsgálatok híján - nem tudni, hogy elég-e mondjuk egy Pfizer vagy kettő kellene belőle.

Izraelben egyébként már 1,5 millióan oltatták be magukat a harmadik dózissal. Ott először az időseknek tették lehetővé, azóta fokozatosan szállítják egyre lejjebb az életkort. Nálunk 187 ezren kapták meg a harmadik oltást.