Koronavírus-számok Magyarországon 02.28.
Elhunytak + 72 Σ 14 974
Kórházban + 200 Σ 5 482
Fertőzöttek + 4 469 Σ 428 599
Tesztek + 27 630 Σ 3 660 342
Oltottak + 104 081 Σ 677 682

Miért vagyunk jobb, és miért vagyunk rosszabb helyzetben a harmadik hullámban, mint a másodikban?

Feliratkozás a Járvány hírlevélre

Minden hétköznap elküldjük, amit a járványról tudni érdemes. Iratkozz fel, és vigyázzunk egymásra!

Csütörtökön váratlanul bejelentette Müller Cecília, hogy itt van a járvány harmadik hulláma. A számok és trendek alapján nem volt ez váratlan, de a hivatalos kommunikáció azért mégis nagyot fordult ezzel. Szerdáig ugyanis minden nap az szerepelt a reggeli napi jelentésben, hogy „a járványt sikerült megfékezni a következetes védekezésnek köszönhetően, de az adatok stagnálnak, ez arra figyelmeztet, hogy óvatosnak kell lenni”.

Nyáron elég egyértelmű volt, hogy vége az első hullámnak. Júniusra tíz alá ment a naponta jelentett új fertőzöttek száma, júliusban voltak olyan hetek, amikor nem hunyt el senki a járványban. 

A második hullám érkezését több szakember előre jelezte már augusztusban, de egészen szeptemberig lehetett külföldön nyaralni. Végül Müller Cecília szeptember 3-án jelentette be, hogy itt van a második hullám, „a járványügyi szakemberek már hetedik hete tapasztalják, hogy egyre több a fertőzött”. (Ehhez képest a múlt héten kiderült, hogy Orbán Viktor csak november 11-től számolja a második hullámot, azaz attól a naptól, amikor a kormány hajlandó volt érdemben is reagálni rá.)

Ez a második hullám jóval hosszabb ideig tartott, mint az első, december elején volt a csúcsa, elkezdett lecsengeni, de valójában véget sem ért, és már itt a harmadik hullám.

Emiatt nem lép életbe automatikusan szigorúbb szabályozás. Leginkább azt jelzi, hogy a következő hetekben a járványhelyzet rosszabbodására számítanak az operatív törzsnél is. Ez pedig felülírhatja azt a tervet, amit Gulyás Gergely lengetett be február 5-én, hogy márciusban már lesz valamilyen lazítás, amit áprilisban további könnyítések követnek.

Sok fontos adatot nem tudunk továbbra sem az operatív törzs nagyon hiányos tájékoztatása miatt, például azt, hogy az új fertőzöttek hány százalékát fertőzte meg a vírus valamelyik mutációja, vagy hogy a kórházban kezeltek hány százaléka veszíti életét a vírusnak köszönhetően, de azért megpróbáltuk összeszedni, hogy miben állunk jobban és miben rosszabbul, mint szeptemberben. 

Amiben jobban állunk:

  • Augusztusban több százezer magyar nyaralt külföldön, a hazatérésük után követhetetlen volt a járvány terjedése. Külföldi pihenések, síelések most nincsenek. A karácsony volt a nyárihoz hasonló, óriási kockázatot jelentő időszak, Szlovákiában vélhetően az Angliából az ünnepekre hazatérők robbantották be a brit mutációt, de erről később.
  • Már elkezdődött az oltás és sokkal többen estek át a betegségen. Egyelőre csak a lakosság 4 százaléka kapta meg az oltást, de ennek az üteme jelentősen felgyorsulhat, és több vakcina már az első adag után kialakít erős immunitást. Szintén 4 százalék körül van a betegségen hivatalosan már átesettek száma (Szeptember elején még csak 7 ezer körül volt az igazolt fertőzöttek száma, most már 397 ezren szerepelnek a statisztikában). A fertőzöttek száma ennél jóval magasabb lehet, bár a Merkely Béla által említett 4 millió nagyon optimistának tűnik. 
  • Az egészségügyi dolgozók jelentős része vagy be van már oltva vagy átesett a fertőzésen. Ennek óriási jelentősége lehet, mert az intenzív osztályokon szakemberhiány van. Ősszel a szakemberek eleve alacsony számát tovább csökkentette, hogy sokan kiestek, mert vagy maguk is megkapták a vírust vagy kontaktszemélyként karanténba kellett menniük. És minél kevesebb a szakember, annál rosszabb a túlélési esélye egy intenzív osztályra kerülő betegnek. 
  • A nagyobb idősotthonokban sem alakulnak ki jó eséllyel gócpontok, ha meg is fertőződnek a bent lakók, jó eséllyel enyhébb tüneteik lesznek. 

Amiben rosszabb a helyzet: 

  • A vírus megjelent mutációi sokkal fertőzőbbek a korábbiaknál. Azt lehet tudni, hogy a brit mutáció január közepén már nemcsak megjelent Magyarországon, hanem akkor már el is kezdett terjedni. Szlovákiában az új fertőzöttek háromnegyedénél már a brit mutációt mutatták ki. Nálunk ilyen konkrét arányt az operatív törzs nem árul el, a csepegtetett információk alapján itthon is nő a brit mutációval megfertőzöttek száma és aránya. A szlovák határ melletti Komárom-Esztergom megyében az elmúlt egy hétben 80 százalékkal több új fertőzöttet regisztráltak, mint az azt megelőző héten. 
  • Az embereknek elegük van már a bezártságból, jön a jó idő, ki akarnak mozdulni, nőni fog a találkozások száma. A parkokban maszkot sem kell hordani. 
  • Nagyon magasról indul a harmadik hullám. A második hullám tényleg lecsengőben volt, de messze volt még a végétől. Január közepén is 1100 új fertőzött volt a napi átlag, és naponta 80 halálesetet jelentettek. Ezek az eleve magas számok kezdtek el ismét romlani.
  • Sokan vannak kórházban és lélegeztetőn már most is. Amikor novemberben több kórházból is vészjelzéseket adtak, szintén 4000 körül volt a kórházban kezeltek és 300 fölött a lélegeztetőn lévők száma, mint most. Ezután állították át az összes kórházat covid-üzemmódra és jelentették be az életmentő műtétek elhalasztását. Két hét múlva már 7500-an voltak kórházban és 600-an lélegeztetőn. Ilyen gyors felfutásra talán most nem kell számítani, de újra nagy nyomás alá kerülhet az egészségügy, pedig még az előzőt sem pihente ki.

  • Nem vált egyszerűbbé a tesztelés. December közepe óta Csehországban ingyenesek az antigéntesztek, és minden állampolgár már háromnaponta vizsgáltathatja meg magát. Ennek a célja, hogy ne csak akkor forduljanak orvoshoz az emberek, ha már nagyon rossz állapotban vannak. 

Szlovákiában a helyzet most drámai, külföldről kértek orvosokat és ápolókat az intenzív osztályokra. Csehországban is rekordot dönt a kórházban lévők száma. 

Nálunk a napi fertőzöttek száma fokozatos növekedés után hirtelen ugrott nagyot az elmúlt két napban. Azért is furcsa ez az ugrás, mert a kórházban és a lélegeztetőn lévők száma már ezt megelőzve emelkedni kezdett. (Tankönyvszerűen és logikusan előbb az új fertőzötteknél kellett volna látszódnia a járvány erősödésének, 2-3 hetes csúszással ezt követi a kórházban lévők számának emelkedése.) 

Úgy tűnik, mintha a hivatalos számok az új fertőzöttek számáról nem feltétlenül követték volna pontosan a járvány alakulását eddig, nem túl sok teszttel nem túl sok új fertőzöttet találtak. A kórházban aztán megjelentek a már felerősödött járványban megfertőzöttek. Mindenesetre az elvégzett teszteken belül a pozitívak aránya mostanra ismét 13 százalékra nőtt.