Orbán szerint akkor kezdődött a második hullám, amikor a kormány hajlandó volt érdemben reagálni rá
„Ugye mi úgy számolunk, hogy hullámokban, volt az első hullám, most a második hullám, és a mai nap az a második hullám 94. napja a mi időszámításunk szerint, meg vagyunk hát gyötörve rendesen” - kezdte Orbán Viktor szokásos pénteki szereplését a Kossuth rádióban.
A kormány ezek szerint az érdemi szigorítások bevezetésétől, november 11-től számítja a járvány második hullámát. Orbán számolásából következik, hogy ha nem lehetett volna októberben tömegrendezvényeket tartani vagy étterembe járni, ennél is jobban meg lennénk gyötörve.
De lehetett. Gulyás Gergely október 22-én még arra biztatott, akit érdekel a Fradi-meccs, nyugodtan menjen, nézze meg élőben, csak vegyen maszkot. Igaz, abban a pillanatban még a maszkviselés sem volt kötelező, miközben Európa más országaiban rég zárt kapuk mögött játszottak.
A szakértők Orbán Viktorral ellentétben nem aszerint határozzák meg a járvány felfutását, hogy mikor hajlandó érdemben reagálni rá a kormány. Oroszi Beatrix, az Innovációs és Technológiai Minisztérium epidemiológusa szerint augusztus elején észlelték a második hullám első jeleit. A hónap végére a vírus terjedési mutatója 2 fölé emelkedett, ami „nagyon-nagyon magas szám, és jeleztük, hogy az esetszám jelentősen meg fog ugrani”.
November eleji előadásában Oroszi arról beszélt, hogy a második hullám máris „sokkal, de sokkal nagyobb”, mint az első volt.
Röst Gergely, a kormánynak tanácsot adó matematikus már augusztus végén nagyon veszélyes járványügyi helyzetre figyelmeztetett. Jakab Ferenc, a kormány által létrehozott kutatócsoport vezetője pedig október elején azt mondta: „Ha ilyen tendenciában rohanunk gyorsvonatként a vesztünkbe, akkor nagyon gyorsan ki fogjuk meríteni az egészségügyi kapacitásainkat, és baj lehet belőle.” Orbán Balázs államtitkár, Gulyás Gergely helyettese azzal reagált, tavasszal is voltak ilyen riogatások.
Pedig Jakabéknak igazuk lett, október végére uniós szinten is kimagasló volt a magyar halálozás, lakosságarányosan csak Csehországban volt számottevően rosszabb a helyzet. Szeptemberben és októberben 1135 koronavírusos áldozatról számoltak be, majdnem kétszer annyiról, mint addig összesen.
November elején Orbán olyan kórházi jóslattal állt elő, ami szeptemberben még a legrosszabbnál is rosszabb forgatókönyvnek tűnt. De még ehhez képest is napokkal később jelentett be intézkedéseket, és nem árulták el, miért nem cselekedtek rögtön, amint észlelték, hogy ilyen rossz a helyzet.
Novemberig kellett várni arra is, hogy leállítsák a halasztható műtéteket, amit a Magyar Orvosi Kamara szeptember óta hiába kért. Mire meghozták a hetek-hónapok óta halogatott döntéseket, tragikus viszonyok uralkodtak a kórházakban.
A második hullám nem 94 napja tart. De talán lehetett volna kevésbé gyötrelmes.
Az őszi járványkezelésről érdemes megnézni ezt a videónkat: