• A negyedik hullám elején különösen fontos, hogy minél többen beoltassák magukat.
• A kormány mintha erre tenne fel mindent, elengedve a többi védekezési módot.
• Maszkviseléssel lassíthatnánk a vírus terjedését, jobban védve az oltottakat és oltatlanokat is.
• Orbán Viktor mégis úgy beszél, mintha oltás és maszk kizárnák egymást.
• Ez ellentétes más országok gyakorlatával és a magyar szakértők javaslatával is.
• Utóbbiak közt egy kivétel van: Merkely Béla.

Magyarországra is megérkezett a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Folyamatosan emelkednek a fertőzésszámok, több hetes-hónapos rekordok dőlnek meg. A teszteken belül a pozitívak aránya még mindig elég alacsony, de mostanra elérte a két százalékot. A hazatérő nyaralók és az iskolakezdés várhatóan csak erősíteni fogja ezt a trendet, a delta variáns pedig minden eddiginél gyorsabban, bárányhimlőszerűen terjed.

Ahogy korábban írtuk, Magyarországot jobb helyzetben éri a negyedik hullám, mint az előző, de az oltatlanok közt végigsöpör majd a járvány. Ez milliókat érint, még úgy is, hogy a kétdózisos oltottsági arányunk nemzetközi összevetésben nem rossz, egybeesik az uniós átlaggal. Más országok adataiból látszik, hogy a fertőzés sokkal inkább terjed az oltatlanok körében, akik nagyobb eséllyel betegednek meg súlyosan, kerülnek kórházba és halnak meg.

Ennek megfelelően mindenki arra biztatja azokat, akik még nem jelentkeztek vakcináért, hogy siessenek, különben védtelenül állnak majd a vírussal szemben. Így tesz a kormány is, miközben láthatóan nem fűlik a foga további intézkedésekhez. A legegyszerűbb, legolcsóbb védekezési eszköztől, a maszkviseléstől is vonakodik, azt üzenve, hogy annak már nincs értelme ebben a helyzetben.

„Az oltás életet ment, és csak az oltás ment életet. A maszk meg az elszeparálódás nem fog segíteni. Most már pontosan tudjuk, van mögöttünk több mint egyéves tapasztalat, hogy védelmet, az élet megmentését csak az oltások tudják megadni a számunkra” - mondta Orbán Viktor augusztus 22-én a Kossuth rádióban.

A műsorvezető visszakérdezett, mikor jöhet el a szigorítás ideje, amikor maszkviselést is előírnak. (Július óta csak kórházakban és szociális intézményekben kötelező felvenni.)

„Ezt szeretnénk elkerülni, mert a maszkviselés nem fog segíteni. Tehát ami segít, az az oltás. Amikor maszkviselés volt, megpróbáltuk elszigetelni a fertőzött embereket, annak a hatékonysága csekély volt, az oltásnak a hatékonysága pedig elsöprő erejű, ezért nem érdemes a kevésbé hatékony módszerrel próbálkozni, a jó módszert kell követnünk, ez pedig az oltás” - válaszolta Orbán.

Valójában a kettő nem zárja ki egymást. Az oltásokkal ugyan új szakaszba lépett a járvány, de maszkviseléssel továbbra is sokat tehetünk a fertőzés terjedésének lassításáért, különösen zsúfoltságban, zárt, rosszul szellőző terekben.A maszkkal akkor is védhetjük a körülöttünk levőket, ha már megkaptuk az oltást. A delta variáns a korábbi változatoknál hatékonyabban képes kicselezni a vakcinákat, így az oltottak is könnyebben megfertőződhetnek. Mivel ők nagyobb eséllyel tünetek nélkül vészelik át a fertőzést, észrevétlenül terjeszthetik a vírust úgy, mintha nem is lennének beoltva. Az Egyesült Államokban például a delta felbukkanása után ugyanannyi vírust mutattak ki a fertőzött oltottak torkában és orrában, mint az oltatlanokéban. Az amerikai járványügyi központ ezért javasolta a maszkviselést az oltottak számára is.

Az oltóanyagok közt is van különbség. A nemrég publikált bahreini adatok alapján az oltatlanok kapják el legnagyobb eséllyel a fertőzést, utánuk jönnek a Sinopharmmal, majd a Szputnyikkal, AstraZenecával (ott Covishielddel) és Pfizerrel oltottak.

Ha FFP2-maszkot (vagy KN95-öt, N95-öt) hordunk a kockázatosabb helyszíneken, magunkat is védhetjük, hiszen ezek nagy hatékonysággal szűrik az aeroszolokat és cseppeket, amikkel a vírus is terjed. Akár van oltásunk, akár nincs, ezek a maszkok védenek a megfertőződéstől, csökkentve a terjedést is, ami mindenkinek jó. Minél kisebb a járvány, annál kevesebben betegednek meg az oltatlanok között is, annál kevesebben kerülnek kórházba és annál kevesebben halnak meg.

A magyar oltási tempó nagyon lelassult az utóbbi hónapokban, legfeljebb most, a 12-17 évesek oltásával számíthatunk némi ugrásra. Kérdés, hogy a negyedik hullám érkezése felébreszti-e az emberekben az oltási kedvet. Ha így is lesz, egyrészt mindenképp hetekbe telik, mire társadalmi szinten érezhető hatása lesz, mert egy oltás kevéssé hatékony a deltával szemben. Másrészt arra valószínűleg hosszabb távon is hiába várunk, hogy mindenki beoltassa magát, ezért is nehéz megmagyarázni Orbán maszkszkeptikus mondatait.

Más országokban sem jellemző, hogy teljesen elengedték volna a maszkviselést.Németországban tartományonként eltérőek a szabályok, de általában igaz, hogy nem tűnt el a maszk az emberek arcáról, Berlinben FFP2-t kell hordani a tömegközlekedésen, és legalább sebészi maszkot a boltokban.

Spanyolországban is kötelező a maszk többek közt a boltokban, éttermekben, koncerteken. Belgiumban a boltokban, Hollandiában a tömegközlekedési eszközökön kötelező viselni. Ausztriában is kell maszk a zárt, nyilvános terekben, míg Izraelben tíz nappal a lazítás után hozták vissza a maszkviselést. A briteknél most nincs kötelezettség, de a kormány azt javasolja az embereknek, hogy ahol zsúfoltság van, ott vegyék fel a maszkot. Csupa olyan országról van szó, ahol nagyobb az oltottsági arány, mint nálunk.

Gulyás Gergely miniszter Orbánhoz képest óvatosabb volt, azt mondta, akkor fogják mérlegelni a maszkviselés előírását, ha a Nemzeti Népegészségügyi Központ javasolja. Ha Müller Cecília hivatala nem is, sokan már most szorgalmazzák a maszkviselést zárt terekben, nagyobb tömegben. Ezt mondja a Magyar Orvosi Kamara és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Magyarországon egyetlen ismert egészségügyi szakember véli úgy, hogy már nem olyan fontos a maszkviselés: Merkely Béla.A Semmelweis Egyetem rektora meglepő módon éppen a delta variáns megjelenésével támasztotta ezt alá:

„Én nem gondolom, hogy olyan általános maszkhasználat lesz, mint ami eddig volt, egyszerűen azért, mert a hatékonysága fog csökkenni. Ha egyszer levesszük egy olyan környezetben, iszunk egy pohár vizet, étkezünk, azok az idők is elégségesek lesznek arra, hogy megfertőződjünk. Tehát stratégiát kell váltani, amikor itt van az oltás, nem restriktív módon kell védekezni, hanem előre kell menni, meg kell szerezni a védettséget” - mondta az állami tévében, miután Széchenyi-díjat kapott.

A rektor szavai Orbán logikájára rímelnek: itt az oltás, adassa be mindenki, másra nincs is szükség.

Ez szembemegy például a német immunológiai társaság elnökének figyelmeztetésével, aki éppen a fertőzőbb variáns miatt hangsúlyozta a maszkviselés fontosságát.

Nem ez az első alkalom, hogy Merkely a kormánykommunikációnak megfelelő érveléssel áll elő. Amikor egyre gyűltek a bizonyítékok arra, hogy a Sinopharm sok idős embernél nem vált ki ellenanyag-termelést, rendszeresen hangoztatta ennek az ellenkezőjét, és dicsérte a kormányt a kínai vakcina engedélyezéséért.

Gulyás Gergely a Semmelweis Egyetemen készült antitestmérésre hivatkozva torkolta le Erdei Annát, a Magyar Tudományos Akadémia immunológus főtitkárhelyettesét, amikor azt mondta, meg kellene mérni a Sinopharmmal oltott 60 év felettiek védettségét. Gulyás a kardiológus Merkely eredményeit idézve azt mondta, az egyetem „egy kicsit komolyabb hely” az Akadémiánál.