Irán jelentősen megnövelte a magas fokon dúsított uránkészletét az elmúlt hónapokban a 2015-ben aláírt atomalkuban engedélyezett mennyiséghez képest - közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), bírálva Teheránt, amiért nem válaszolt a három, be nem jelentett atomlétesítménnyel kapcsolatos kérdésekre.

Az ENSZ-nek az atomsorompó-egyezmény betartatásán őrködő szakosított szervezete által készített egyik negyedéves jelentés szerint Irán a 60 százalékosra, azaz a bécsi egyezmény által engedélyezett 3,67 százalékosnál jóval magasabb fokra dúsított urán mennyiségét a májusi 2,4 kg-ról 10 kg-ra növelte, míg a 20 százalékosra dúsított uránkészlete 62,8 kilogrammról 84,3 kg-ra nőtt.

A NAÜ egy másik jelentésben hevesen bírálta Iránt az együttműködés hiánya miatt is, amivel Teherán súlyosan megsértette az atomprogramjának a szerződés által elrendelt, NAÜ általi ellenőrzését.

„2021 februárja óta Iránnak az ellenőrzések korlátozására vonatkozó döntése miatt súlyosan akadályozták az ellenőrző és megfigyelő munkát” – áll a NAÜ 35-tagú kormányzótanács jövő heti tanácskozása előtt a szervezet főigazgatója, Rafael Grossi megbízásából készült másik bizalmas jelentésben.

A második jelentés szerint Iránnak meg kell oldania az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdéseket, így „haladéktalanul” válaszolnia kell a kérdésekre azzal a négy létesítménnyel kapcsolatban, amit a NAÜ munkatársai nem látogathattak meg, így arra is, ami arra a három be nem jelentett üzemre vonatkozik, amelyekben 2019-ben uránnyomokat találtak.

A Reuters szerint ha a kormányzótanács ülésén határozatot fogadnak el, az növelheti a nyomást Iránra az atomlétesítményeivel kapcsolatos kérdések megválaszolása érdekében, de meg is nehezítheti az atomalkuról folytatandó tárgyalásokat, Irán ugyanis korábban ellenszegült a hasonló lépéseknek.

Irán és a hat nagyhatalom – az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország) – meg Németország 2015-ben Bécsben megállapodást írt alá, amiben Irán az ellene bevezetett nemzetközi szankciók fokozatos feloldása fejében vállalta, hogy korlátozza az atomprogramját. A nyugati nagyhatalmak azzal vádolták Iránt, hogy atombombára akar szert tenni, amit Teherán máig tagad.

Donald Trump akkori amerikai elnök 2018-ban egyoldalúan kiléptette országát a szerződésből, és újból bevezette az iráni gazdaságot fojtogató szankciókat. Irán válaszként fokozatosan megszegte a szerződésben vállalt (az urándúsítás fokára, dúsított uránkészlet nagyságára és az urándúsító centrifugák kategóriájára) vonatkozó kötelezettségeit. A felek áprilisban állapodtak meg a tárgyalások újrakezdéséről, de azok Ebrahim Raiszi ultrakonzervatív iráni elnök júniusi megválasztása óta holtponton vannak. (MTI)