• Hétfőn folytatódott a Partizán előválasztási vitaműsor-sorozata, három hét alatt összesen 32 egyéni országgyűlési választókerület ellenzéki jelöltjei mérkőznek meg élőben. A vitákat a Partizán Youtube-csatornáján, Facebook-oldalán és a 444 Facebook-oldalán lehet követni.
• Délután 5-től a budapesti 3-as számú választókörzet jelöltjei, Hajnal Miklós, Komáromi Zoltán és Visi Piroska csaptak össze. Ebbe a körzetbe tartozik a XII. kerület, vagyis a Hegyvidék egésze és a II. kerület egy része.
• Este 7-től a 8-as körzet jelöltjei, Hadházy Ákos és Tóth Csaba vitatkoztak volna, de utóbbi végül nem jelent meg.

A Fidesz mindössze 42 százalékkal hozta a budapesti 3-as számú választókörzetet 2018-ban, így a közös ellenzéki jelölt nagy esélyekkel indul jövőre. Kérdés, ki lesz az.

A Momentum egyik ismert arcát, Hajnal Miklóst indítja az előválasztáson, aki élvezi az MSZP, a Párbeszéd és a Jobbik támogatását is. Hajnal a párt szóvivőjeként lett ismert a NOlimpia-kampány idején, később ő irányította a 2019-es európai parlamenti kampányt, ami különösen jól sült el a Momentum számára.

Bemutatkozásában arról beszélt, hogy 15 éves kora óta érdekli a politika, vitaversenyekre is járt akkoriban. Olyan országot szeretne, ahonnan a húga nem akar elköltözni, a barátnőjét megfelelő körülmények fogadják a traumatológián, a Momentum-szavazók pedig nem bokrok mögé bújva mernek csak aláírni neki. Három évig élt Angliában, öt évig Németországban.

Hajnal egyik ellenfele a DK-s Komáromi Zoltán, aki mögé beállt az LMP és a Liberálisok is. Háziorvosként dolgozik a XII. kerületben, korábban önkormányzati képviselő volt az Együtt színeiben, az ezredfordulón pedig a Magyar Orvosi Kamara alelnöki posztját is betöltötte. Mint mondta, a rendelőben mindig tabu volt a politika, de tudja, mi feszíti az embereket, minek örülnek, min szeretnének változtatni.

Harmadikként elindult Visi Piroska is a Pálinkás József-féle Új Világ Néppárt (ÚVNP) színeiben. Ha utóbbi nem tud frakciót alakítani az Országgyűlésben, az LMP képviselőcsoportját erősítené. Főszervezője volt az ÚVNP margitszigeti akciójának, amikor kavicsokat helyeztek el a koronavírus áldozatainak emlékére.

Neki nincs politikai múltja, de elmondása szerint van tapasztalata közösségek megszervezésében. Közgazdászként végzett, hatgyerekes családanya, a vitában keresztény értelmiségiként határozta meg magát. Elismerte, hogy ilyen minőségében neki is van felelőssége abban, hogy a rendszerváltás idejéhez képest most ekkora a demokráciadeficit az országban. A vita egy pontján elnézést kért, amiért a 2002-es választások idején ő is viselte a kokárdát, jelezve, hogy a Fideszt támogatja. Nem érezte, hogy „ez aljas dolog”, ma szégyelli magát emiatt. Arra biztatott, hogy jövő március 15-én mindenki tűzze ki a kokárdát.

A Fidesz Gulyás Gergelyt indította itt 2018-ban, jövőre már Fürjes Balázs államtitkár lesz a jelölt.

A vita első részében a hegyvidéki látványberuházásokról, különösen a Normafa átalakításáról volt szó. Mindnyájan elítélték, hogy az ottani beruházást nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségűvé nyilvánították, ezért számos építési, természetvédelmi előírás nem vonatkozik rá. Megígérték, hogy ezt a helyzetet megváltoztatják, ha kormányra kerülnek.

Elvetették a hóágyúzott sípályáról szóló elképzelést, Hajnal szerint ez környezeti károkat okozna, Visi pedig azt mondta: az egész zsákutca, hiszen évek óta nincs tartósan nulla fok alatt a hőmérséklet. Szerinte csapadékhiány esetén lenne értelme, de nem ez a helyzet, még ha érti is a nosztalgiát, ami motiválja a beruházást. Az ÚVNP jelöltje bírálta az új Millenárist is, ami közel 17 milliárd forintba került, pedig a lakók örültek volna egy egyszerű parknak is, fákkal, madárcsicsergéssel.

Gulyás Márton megkérdezte, mi a garancia arra, hogy ha hatalomra kerülnek, nem az ő klientúrájuk fogja nyerni ezeket a beruházásokat. Visi pártalapon szervezett korrupcióellenes ügyészségről beszélt, ahová a Fidesz is delegálna embereket, Hajnal szerint viszont a pártoknak ehhez semmi közük, ilyen testületben szakemberekre van szükség.

Ezután hosszan vitatkoztak az egészségügyről, ami Komárominak különösen otthonos terep volt. Sok mindenben egyetértettek, de itt már jobban kidomborodtak az ellentétek.

• Hajnal és Visi is kiemelte a megelőzés, a szűrővizsgálatok fontosságát, hogy ne utólag kelljen rengeteg pénzt költeni az emberek kezelésére. A Momentum államilag finanszírozott szabadnapot adna az embereknek erre a célra, Visi utazási kedvezményt is emlegetett.
• Komáromi szerint viszont életveszélyes most ebbe belevágni, annyira szétzilált az alap- és a járóbeteg-ellátás is. Ha erre rázúdítanának rengeteg kiszűrt beteget, még hosszabbak lennének a várólisták.

• Visi bizonyos szolgáltatási szint felett el tudná képzelni a fizetős egészségügyet, viszont előbb le kellene tisztázni, mit tud vállalni az állam, és mit nem.
• Hajnal felvetette, hogy az állam vásárolhatna kapacitásokat a magánegészségügytől, mire Komáromi azzal reagált, „Isten ments!”. Hajnal hozzátette, hogy ezt rögzített áron képzeli, de Komáromi szerint „azért meg nem fogják vállalni”.
• Amikor Gulyás rákérdezett a vizitdíjra, Komáromi azt mondta, annak idején megszokták volna az emberek, ha a kormány hagyott volna fél évet a bevezetésére. Most viszont nem gondolkodna ebben, mert rosszabb helyzetben van az egészségügy, mint akkor. Hajnal sem pártolja a vizitdíjat, legfeljebb később lehetne róla szakmai vitát folytatni. Visi szerint a vizitdíjjal is az volt a baj, ami sok mindennel: nem magyarázta el senki az embereknek, hogy mi ez, mire lenne jó. Világosan kell kommunikálni az egészségügyről.
• Fontosnak tartották, hogy az orvosok után a szakdolgozók és a gazdasági-műszaki személyzet bérét is megemeljék. Komáromi szeretné hazacsábítani a külföldre vándorolt szakembereket, akiket nem pusztán a pénz motivál.

Helyén hagynák a turul szobrot

Külön vitablokkot szenteltek a turul szobornak, ami elvileg a második világháború XII. kerületi áldozatainak állít emléket, szinte pontosan ott, ahol a turul-szimbólumot előszeretettel használó nyilas pártszolgálatosok lemészárolták honfitársaikat. Mint kiderült, több nyilas gyilkos neve felkerült a szoborra, köztük a kerület fideszes polgármesterének, Pokorni Zoltánnak a nagyapjáé. (A szobor történetéről Ács Dániel, a 444 munkatársa készített dokumentumfilmet „A gyilkosok emlékműve” címmel. A kerületi vezetés és Pokorni turullal kapcsolatos fordulatairól ebben a cikkben írtunk.)

Mindhárom jelölt egyetértett abban, hogy a szobornak most már a helyén kell maradnia. Komáromi szerint, ha elvinnék, azzal ugyanúgy erőből cselekednének, mint amikor a fideszes vezetés felállította. Szerinte súlytalanítani kellene a szobrot, hogy „ne lehessen a nácik találkozóhelye”, de elismerte, hogy nem tudja, mi lenne pontosan a legjobb megoldás. Szerinte le kellene ülni a lakosokkal, akár népszavazást is lehetne tartani.

Hajnal elvetette a népszavazást, mert túlságosan megosztott a kerület ebben a kérdésben. Viszont azt mondta, meg kellene teremteni a kerületi nyilas rémtettek emlékezetét, ami most szinte teljesen hiányzik. A turul esetében szerinte elegáns megoldást kell keresni, hasonlóan, ahogy a Szabadság téri megszállási emlékműnél is létrejött az Eleven Emlékmű.

Visi szerint ki kellene táblázni: a szobor a mementója annak, ahogy nem szabad bánni az áldozatokkal.

Emberarcú fideszesek

A vita során többször felmerült Pokorni Zoltán személye, akire sokan egyfajta „emberarcú fideszesként” tekintenek. Komáromi is azt mondta, ő „nem abba a kategóriába tartozik, mint Mészáros”, és nem élne vissza a helyzetével, ha egy új kormány visszaadná az önkormányzat jogköreit, akár a Normafán.

Visi szerint is van alapja a Pokorni körüli mítosznak, de a tendenciát egyre rosszabbnak látja, még öt éve is jobbnak ítélte az önkormányzat működését.

Hajnal volt a leginkább kritikus, szerinte lesznek kérdések, amikben együtt tudnak működni Pokornival, egyébként meg kell húzni „a vörös vonalat”. Az „emberarcú fideszes” kategóriába sorolta Fürjes Balázst is, aki szerinte valójában „a Fidesz betonkatonája, morálisan vállalhatatlan”. Őt Komáromi is komisszárnak nevezte, akárcsak Vitézy Dávidot, a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjét.

A vita vágatlanul visszanézhető.

A viták másnapjára a Partizán rövid összefoglalóval készül, ezek az 5-6 perces videók a 444 napindító hírlevelében jelennek meg először.