Horvát tudósok egy csoportja nyilvános felhívást intézett a parlamenthez és a kormányhoz, amelyben arra szólítottak fel, hogy mielőbb fogadjanak el konkrét cselekvési tervet az Adriai-tenger védelmére, amely szerintük elengedhetetlen a horvát társadalom fenntartható fejlődéséhez.

Évek óta folyik az Adriai-tenger szakmai és tudományos kutatása, de hiány van rendszerszintű interdiszciplináris kutatásokból, amelyek megmagyaráznák a „vágtató változásokat”. A horvát tudósok szerint a változások visszafordíthatatlanok, az Adriai-tenger hőmérsékletének emelkedése a tengerszint és a sótartalom növekedéséhez vezet, valamint fokozott rétegződést eredményez, ami közvetlen hatással van a tengeri áramlatok körforgására és a viharhullámok megjelenésére.

Az Adriai-tengerben egyre több nem őshonos faj jelenik meg, trópusi halak, algák, baktériumok és kocsonyás organizmusok. Sokan közülük idegenhonos (invazív) fajok és gyakran mérgezőek. Emiatt csökken a biológiai sokféleség, egyre gyakoribb jelenség a fitoplankton-virágzás és a medúzák tömeges megjelenése, amely negatív hatással van a turizmusra is.

A turisztikai tevékenységek az éghajlatváltozással együtt gyakorolják a legnagyobb nyomást az Adriai-tengerre. A szennyvízzel és az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel nagy mennyiségű káros anyag jut a tengerbe, amely a táplálékláncon keresztül halmozódik fel a tengeri élőlényekben. Közvetlen veszélyt jelentenek az ellenőrizetlen part menti építkezések is. Emellett a műanyagok és egyéb hulladékok egyre nagyobb problémát jelentenek az élővilág számára, és hosszú távon hatással lehetnek a tengeri élővilág minőségére és az emberek egészségére.

A tudósok a felhívással cselekvésre akarják ösztönözni a kormányt, hogy hozzanak konkrét és célratörő intézkedéseket a probléma megoldására. Egy tudományos tanácsadó testület létrehozását is javasolják, hogy az vegyen részt a védelmi intézkedések és az erre vonatkozó jogszabályok kidolgozásban, valamint az Adriai-tengerben történő változások rendszerszintű követésében. (MTI)