A 106 körzet egy kis részét tárgyalásos úton rendezték, és volt, ahol visszalépés állította le a szavazást, de azért általában az előválasztás döntött arról, hogy az egyéni választókerületekben kik legyenek a Fidesz kihívói tavasszal.

A jelöltek mögött általában többpárti koalíció állt fel, de az alábbiakban csak azt vesszük figyelembe, hogy a győztes jelöltek melyik frakcióba ígérték magukat. Így lett momentumos például három olyan jelölt, aki jelenleg független képviselő, vagy éppen párbeszédes Márki-Zay Péter és LMP-s az ex-jobbikos Bana Tibor.

A győztes egyéni jelöltek sorrendje nagyjából tükrözi a pártok népszerűségi sorrendjét, két kivétellel. Az MSZP és a Párbeszéd külön-külön és együtt is erősebbek a népszerűségi mutatójuknál. Ennek fő oka a hagyomány, mert az MSZP-nek mint az előválasztás legrégebbi pártjának több helyben beágyazott politikusa van a többiekénél, illetve a 2018-as választás MSZP-Párbeszéd megállapodásából is sikerült megőrizni néhány helyben már bejáratott jelöltet.

A sorrend a jelöltek száma alapján:

• DK: 32
• Jobbik: 29
• MSZP: 18
• Momentum: 15
• Párbeszéd: 7
• LMP: 5

Esélyesek ők?

Egyáltalán nem mindegy azonban, hogy milyen körzeteket nyertek meg a jelöltek. Hogy ezt eldöntsük, három részre osztottuk fel a körzeteket ellenzéki szempontból: nyerhető, harcos és nehéz.

Nyerhető egy körzet, ha a fideszes jelölt 2018-ban 48% alatt végzett, harcos ha 48-52% között szerepelt és nehéz, ha 52% feletti eredménnyel simán győzött a fideszes induló négy éve.

Nyilván nemcsak ez az örökség számít majd a 2022-es végeredményben, de fontos látni, hogy melyik pártnak hány viszonylag könnyen behúzható, hány billegő és hány alig-alig nyerhető választókerülete van.

A sorrend a nyerhető körzetek alapján:

• DK: 13
• Jobbik: 12
• Momentum: 8
• MSZP: 7
• Párbeszéd: 5
• LMP: 2

Mint látjuk, itt már sokkal kiegyenlítettebb a mezőny, látszik, hogy a pártok a támogatási megállapodásokkal figyeltek egymásra is, hogy senki se nyerje túl magát.

A sorrend a harcos körzetek alapján:

• DK: 9
• Jobbik: 8
• MSZP: 7
• Momentum: 2
• Párbeszéd: 1
• LMP: 0

Ezekben a körzetekben dőlhet el a választás, mert itt a leginkább kétesélyes, hogy az ellenzéki vagy a fideszes jelölt győz-e. A jelölés idején a legtöbb elemzés arról szólt, hogy ezeket a körzeteket jórészt a Jobbik viszi majd a vidék legerősebbnek vélt pártjaként, de nem így lett.

Az igazán nehéz körzetek sorrendje:

• DK: 10
• Jobbik: 9
• Momentum: 5
• MSZP: 4
• LMP: 2
• Párbeszéd: 1

Ezek azok a választókerületek, ahol a Fidesz nagyon erős, és az ellenzéki győzelem sok helyen közülük már csodaszámba menne. Itt is látszik, hogy az MSZP-P ügyesen helyezkedett, leginkább a Momentumhoz képest, hiszen ketten együtt több jelöltet állítottak ki mint a Momentum, és közülük ugyanannyinak jutott nehéz körzet, mint a felmérések szerint a náluk népszerűbb liberális pártnak.

A 444 által bevezetett "ellenállási pontok" sorrendje

Készítettünk egy sajátos mutatót is, hogy megnézzük, mennyire nehéz dolga lesz az egyes pártok jelöltjeinek. Ez egy kicsit árnyaltabban jelzi a fenti nyerhető-harcos-nehéz felosztást, ugyanakkor csak az átlagról szól, tehát a várható egyéni győzelmek számát nem lehet belőle kikövetkeztetni.

Az alábbi pontokat úgy számoltuk ki, hogy az adott párt egyéni jelöltjeinek a körzeteiben összeadtuk a fideszes jelölt 2018-as százalékpontjait, és elosztottuk a párt körzeteinek számával. Így az látszik, hogy melyik pártnak átlagosan mekkora ellenállással kell várhatóan megküzdenie 2022-ben. Minél magasabb egy párt pontszáma, annál nehezebb dolga lesz.

Az ellenállási pontok sorrendje:

• Párbeszéd: 43,2
• Momentum: 47
• MSZP: 47,6
• DK: 48,4
• Jobbik: 49,6
• LMP: 52,4

Ezen a sorrenden látszik, hogy a Párbeszéd nagyon jól pozicionálta magát, mert nincs sok jelöltje ugyan, de ők jellemzően könnyen nyerhető körzetekben indulnak, sőt, még a könnyen nyerhetők között is a nagyon könnyen nyerhetőkben. A Momentumon is látszik, hogy sikerült ellenzéki szempontból nyerhető körzeteket jó arányban megszereznie.