Búcsúlátogatásának utolsó, második napján Angela Merkel leköszönő német kancellár felszólalt az iráni nukleáris fegyverekkel szemben, és a palesztinok jövendő állama mellett az Izraeli Nemzetbiztonsági Kutatóintézetben (INSS).

Angela Merkel német kancellár hétfői, a hazaindulása előtti utolsó találkozóján kifejtette, hogy Európának világosabban kell meghatároznia saját biztonsági érdekeit az Egyesült Államok Afganisztánból történt kivonulása után, és hangsúlyozta az Európai Unió és Izrael közös biztonsági érdekeit.

„Amerika már nem feltétel nélkül kész a vezető szerep vállalására a világon mindenütt” - mondta Merkel a jeruzsálemi tudományos műhely képviselőivel folytatott megbeszélésén.

Merkel szerint jelenleg kritikus szakaszba értek az atomprogramja visszaszorítása érdekében Iránnal folytatott tárgyalások, és feltétlenül meg kell akadályozni, hogy Teherán nukleáris fegyvereket fejleszthessen. A német kancellár szerint ez a cél közös, de eltérnek a vélemények az ahhoz vezető útról.

Az Iránnal 2015-ben megkötött többhatalmi atomalku érvényét vesztette, mert Donald Trump volt amerikai elnök Izrael támogatásával ezt 2018-ban egyoldalúan felmondta. A Biden-kormány az izraeli ellenkezés dacára megpróbálja újjáéleszteni a megállapodást.

Izrael azzal vádolja Iránt, hogy nukleáris fegyvereket próbál kifejleszteni, noha ezt Teherán cáfolja. Izrael szerint a 2015-ben megkötött nemzetközi egyezmény nem nyújtott elég garanciát ennek hosszú távú megakadályozására. Jeruzsálem emellett rendre felhívja a figyelmet Irán növekvő katonai jelenlétére Szíriában és Libanonban.

Az atomalku felmondása óta Irán fokozta nukleáris tevékenységét, és növelte az urándúsítást, amelynek segítségével atomfegyvereket lehet előállítani. Merkel szerint a Teheránnal egyezkedő világhatalmak közötti viták gyengítették pozíciójukat a megbeszéléseken.

„Irán tisztában van ezzel, és ezért igen súlyos helyzettel kell szembenéznünk” - mondta a német kancellár, és felszólította a legfontosabb tárgyalófeleket, köztük Oroszországot és Kínát, hogy keményebben lépjenek fel Iránnal szemben.

Merkel az izraeli agytrösztben elhangzott beszédében üdvözölte a tavalyi normalizálási megállapodásokat Izrael és négy arab ország között, de szerinte az Ábrahám-egyezmények nem szüntették meg a palesztinokkal kötendő békemegállapodás szükségességét.

Merkel sajnálatát fejezte ki, amiért az önálló palesztin állam létrehozása egyre inkább lekerül a napirendről, és arra kérte Izraelt, hogy ne tévessze szem elől a palesztinok jogait, noha a Ciszjordániában létrehozott izraeli települések miatt ez egyre nehezebbé válik.

Izrael új miniszterelnöke, Naftali Bennett ellenzi az önálló palesztin állam létrehozását az 1967-ben Jordániától, illetve Egyiptomtól elfoglalt területeken, és kizárta a béketárgyalások lehetőségét a palesztinokkal, viszont nyitott a palesztinok életkörülményeinek javítására a feszültség csökkentése érdekében. Merkel üdvözölte, de elégtelennek vélte Bennett e szándékát.

Az INSS vezetője, Manuel Trajtenberg professzor méltatta Angela Merkelt Izrael támogatásáért, s arra kérte, hogy hivatali idejének lejártát követően is „segítsen nekünk segíteni önmagunkon”.

Naftali Bennett vasárnap megbeszéléseket folytatott Merkellel, majd Izrael "igaz barátjaként" üdvözölte őt a kormánnyal tartott közös ülésén. Programja során a német kancellár számos izraeli vezetővel találkozott, és ellátogatott a Jad Vasem holokauszt emlékmúzeumba. (MTI)