Az Egyesült Királyság történetének egyik legnagyobb közegészségügyi kudarca volt, hogy nem tudták hamarabb megállítani a koronavírus-járvány terjedését - állítja egy brit jelentés.

A 150 oldalas beszámolót a brit parlament két bizottsága készítette, és részletesen elemzik benne az angliai járványkezelés sikereit és mulasztásait.

A vakcinafejlesztést és az oltási programot az "Egyesült Királyság történetének egyik leghatékonyabb kezdeményezésének" nevezik, a lezárások 2020 tavaszi halogatását viszont komoly hibaként értékelik.

Rossz kezdeti stratégia

A járvány kezdetekor a kormánynak az volt a célja, hogy kordában tartsák a terjedést, nem pedig az, hogy megpróbálják megállítani. A beszámoló szerint a tudományos tanácsadók javaslatára hasonlóan próbálták kezelni, mint egy influenzajárványt, ez azonban elhibázott döntés volt. A parlamenti képviselők nem kérdőjelezték meg ezt a hozzáállást, és nem voltak nyitottak az ázsiai országok járványkezelési stratégiáira, amelyek azonnali lezárásokkal reagáltak a vírus terjedésére. A jelentés megjegyzi, hogy ez a szemlélet az európai országokra egyébként is jellemző volt.

Az eredmény pedig a beszámoló szerint az lett, hogy hiába látszott a kínai és az olasz helyzetből, hogy mennyire veszélyes a vírus, Nagy-Britanniában túl keveset és túl lassan tettek a visszaszorítására. Bár nem volt cél, hogy a lakosság nagy arányú megfertőződésével nyájimmunitás alakuljon ki, de egy idő után úgy érezték, a végén csak ez állíthatja meg a vírust - mondta a jelentés készítésében részes egészségügyi bizottság elnöke, Jeremy Hunt.

A tudósok 2020. március 16-án változtattak a járványkezelési álláspontjukon, egy héttel azután, hogy a kormány már bejelentette a lezárásokat. A jelentés szerint a lassú, fokozatos szigorítás a tudományos tanácsadók szándékos stratégiája volt, nem gondatlanságból vagy bürokratikus akadályok miatt alakult így.

"Most már világos, hogy rossz stratégia volt, és magasabb halálozáshoz vezetett, mintha egy gyorsabb, empatikusabb stratégiát alkalmaznak. Egy ennyire gyorsan és exponenciálisan növekedő járványban minden hét számított."

Megemlítik a március 11-i ötvenezres tömeg előtt játszott Liverpool-Atlético Madrid focimeccset és a 250 ezres Cheltenham Fesztivál nevű négynapos lovasversenyt, amik hozzájárulhattak a vírus terjedéséhez.

A jelentés készítésében részes másik, technológiai bizottság elnöke szerint egy demokráciában mindig a politikusok a felelősek az elkövetett hibákért, de hozzátette, hogy mindenki a legjobb tudása szerint cselekedett.

"Néhány dolgot jól csináltunk, másokat pedig rosszul, de fontos az, hogy levonjuk a tanulságokat és szembenézzünk a nehéz igazságokkal" - mondta Greg Clark.

Gyors tesztfejlesztés, lassú tesztelés

Bár Nagy-Britannia az elsők között, már 2020 januárjában fejlesztett ki jól működő covidtesztet, a jelentés szerint nem sikerült hatékony tesztelési és kontaktkutatási stratégiát alkalmazni a járvány első évében. 2020 márciusában hetekre leállt a közösségi tesztelés, és csak a kórházba utalt betegeket tesztelték. Az NHS (Országos Egészségügyi Szolgálat) májusban indította el a tesztelési és konraktkutatási programját, ami a jelentés szerint "lassú, bizonytalan és gyakran kaotikus" volt. Az akkori egészségügyi miniszter, Matt Hancock áprilisra sikeresen felpörgette a rendszert, amikor célként tűzte ki, hogy a hónap végére napi 100 000 tesztet hajtsanak végre.

Sikeres vakcinaprojekt

A jelentés dicsérte az oltási programot és azt, hogy a kormány támogatta a vakcinafejlesztéseket, köztük az AstraZenecáét. Azt írják, hogy a projekt az "Egyesült Királyság történetének egyik leghatékonyabb kezdeményezése" volt, ami milliók életét menti majd meg az országban és a világon.

A vakcinafejlesztés mellett nagyon dicsérték Nagy-Britannia hozzáállását a covidgyógyszerek fejlesztéséhez is, valamint az NHS-t és a kormányt, amiért bővítették az intenzíves kapacitásokat. (BBC)