Az Ezer Trágyató Vidéke: így pusztítja ki a tengeri életet a virágzó sertéstenyésztés Spanyolországban

október 13., szerda 7:18
6
Döglött hal a Mar Menor partján idén augusztus végén. Fotó: JOSE MIGUEL FERNANDEZ/AFP

A dél-spanyolországi Murcia környéki sertésfarmoknak az eddig sejtettnél sokkal nagyobb szerepük volt Európa egyik legnagyobb sósvizű lagúnájának pusztulásában - állapította meg egy friss vizsgálat.

Idén augusztusban aggasztó jelentések érkeztek a délkelet-spanyolországi, helyiek és turisták által is kedvelt Mar Menor (Kis Tenger) nevű lagúnából: a víz átlátszatlanná vált és megbüdösödött és egyre több, végül több mint 5 tonnányi haltetem lebegett a felszínén.

A tudósok a tengervíz nitráttartalmának növekedésével magyarázták a jelenséget. Ez olyan algák táplálékául szolgált, amelyek úgy elszaporodtak, hogy az végzetes mértékben csökkentette a víz oxigéntartalmát, így a vízi állatok szabályosan megfulladtak. A tartományi önkormányzat ezért betiltotta a műtrágyahasználat a lagúna 1,5 kilométeres körzetében, ahol egyébként virágzó mezőgazdasági termőföldek terülnek el.

A két spanyol újság tényfeltáróinak közreműködésével végzett friss vizsgálat szerint a spanyol környezetvédelmi minisztérium alaposan alábecsülhette a szerves sertéstrágya szerepét, amikor 2019-ban arra jutott, hogy a Mar Menor nitrogénszennyezésének 17 százalékáért felelősek a sertéstelepek.
A tényfeltárók által szeptemberben készített, illetve beszerzett drón- és műholdfelvételek sokkoló tanúsága szerint a környék sok hígtrágytava túlcsodult, a felesleget több helyen egyszerűen a földekre öntötték vagy simán a talajba vájt lyukakba rejtették, hogy onnan elszivárogjon - írja a Guardian.

Döglött tarisznyarák a Mar Menor partján idén augusztus végén. Fotó: JOSE MIGUEL FERNANDEZ/AFP

Az elmúlt évtizedekben robbanásszerűen nőtt a disznótelepek száma a Mar Menor vízgyűjtő területén. Már 2019-ben 800 ezer disznót tartottak ezekben, a hígtrágyát, disznóhúgyot és a leölt állatok vérét tároló tavak száma pedig már 2018-ban elérte az 1055-öt és azóta csak növekedett. Hogy milyen drámai lehet a helyzet, azt a környezetvédelmi minisztérium két évvel ezelőtti, szúrópróbaszerű vizsgálata igazolta: ekkor a trágyatavak mintegy tizedét, durván százat vizsgátak abból a szempontból, hogy betartják-e a legfontosabb előírást, miszerint a pisa-vér-kaka-koktélt csak szivárgásmentesen szigetelt tározókban szabad gyűjteni. Az esetek több mint 90 százalékában nem tartották be ezt a szabályt.

A szennyezés ellen tiltakozó helyi lakos. Fotó: JOSE MIGUEL FERNANDEZ/AFP

Az amúgy is tempósan növekvő spanyol sertéságazatnak a kínai sertéspestisjárvány adott igazi lökést, mivel emiatt pár éve kipusztult a keleti nagyhatalom összes disznójának a 40 százaléka. Elképesztő igény keletkezett sonkára, szalonnára és egyéb feldolgozott sertéstermékekre, illetve fagyasztott húsra, amire s spanyol termelők reagáltak a leggyorsabban. Olyan hatékonyan, hogy Spanyolország tavaly a németeket megelőzve Európa legnagyobb sertéstenyésztőjévé vált 56 millió levágott állattal.

Kommentek

Ha kommentelnél, ahhoz Közösség vagy Belső Kör csomagra van szükséged. Ha csak olvasnád a többiek hozzászólásait, ahhoz nem kell előfizetés.

  1. Ha még nincs, regisztrálj 444 profilt
  2. Fizess elő a Közösség vagy a Belső kör csomagunkra
  3. Az előfizetésnél használt email címmel regisztrálj a Disqusra és azzal lépj be a cikkek alatt