Az eredmény: kérdezni továbbra is szabadon lehet, emailcím van, internet van, nem jött értünk éjszaka egy fekete autó.
Válaszokat mondjuk egyet sem kaptunk a hétfő óta feltett 19 kérdésünkre, élőben pedig nem is lehet feltenni a kérdéseket.
Olyan, itthon hétpecsétes titokként őrzött információkra lennénk kíváncsiak, amelyeknek a jó részét más országokban eleve kérdés nélkül publikálják. Vagy ha nem kérdés nélkül, akkor kérdésre. De nálunk se így, se úgy.
Hiába kérdeztük meg például, hogyan lehetséges, hogy a járvány negyedik hullámának erősödésekor, a szabályokat felfüggesztve maszk és oltási igazolvány nélkül lehet részt venni egy olyan rendezvényen, amit a szervezők büszke közlése szerint több mint 1,3 millióan látogattak meg?
A ma elküldött kérdéseink:
Rendelkezik-e a Nemzeti Népegészségügyi Központ a fertőzöttek oltottságára vonatkozó információkkal? Ha igen, miért nem hozzák nyilvánosságra?
A legutóbbi kormányinfón Gulyás Gergely miniszter azt mondta, hogy azért nem hozzák nyilvánosságra, hogy a kórházban lévők/elhunytak hány százaléka nem volt beoltva, mert az "adatvédelmi és kegyeleti" okokból problémás. De miért lenne az, ha egy csoport anonimitásban hagyott tagjairól elárulják, hogy hány százalék volt beoltva? Miközben a koronavirus.gov.hu-n az elhunytaknál bevetett gyakorlat, megjelentik az életkorúakat és az alapbetegségeiket is, egyes esetekben akár könnyen beazonosíthatóvá téve őket.
A jelenlegi tudásuk szerint meddig tartó védelmet nyújt a megfertőződés az újrafertőződés ellen?
Hol tart a 12 év alattiak oltásának engedélyezési folyamata?
És a korábbiak. Ezek közül idő közben Szijjártó Péter válaszolt egyre, amikor szerdán bejelentette, hogy átveszünk 50 súlyos állapotban lévő koronavírusos beteget Romániából. (A szomszédban az alacsony oltottság miatt tombol a negyedik hullám.)
Az elküldött, de meg nem válaszolt kérdéseink:
Miért nem közlik, hogy a kórházakban/lélegeztetőn lévők/elhunytak között milyen arányban voltak oltottak és nem oltottak?
Zacher Gábor a Portfoliónak nyilatkozva azt mondta, hogy az egymás között információcseréből az derül ki, hogy az intenzív osztályra kerülő minden 5. nem oltott betegre jutott egy beoltott páciens. Megfelel-e ez az országos adatoknak?
Orbán Viktor áprilisban azt nyilatkozta, hogy 7 millió oltott lesz május közepére, ehhez képest még a 6 milliót sem értük el. Milyen oltottsági arányt céloz meg jelenleg a magyar oltási program?
A harmadik oltásra vonatkozó ajánlásában hétfőn az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Stratégiai Tanácsadó Szakértő Csoportja (SAGE) külön kiemelte a Sinopharmmal oltott 60 év felettieket, mint akiknél fontos az újabb emlékeztető oltás. Készül-e az operatív törzs arra, hogy a Sinopharmmal oltott idősek figyelmét felhívja a harmadik oltás szükségességére?
Korábban többször hangsúlyozták, hogy két hétre lehet megbízhatóan előre látni, hogyan alakul a járványhelyzet. Mire számítanak, hány fertőzött, kórházban kezelt, lélegeztetőn lévő, elhunyt lesz két hét múlva?
Kásler Miklós október hatodikán utasította a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményeket, amelyben az „elsődleges képzőhelyként megjelölt egészségügyi intézménybe” rendelte vissza az aneszteziológia és intenzív terápia szakképzésben foglalkoztatott rezidenseket és szakorvosjelölteket. Mi ennek az oka?
Románia segítséget kért a koronavírus-krízis kezeléséhez. Átveszünk-e romániai koronavírusos betegeket, hogy magyar kórházakban folytatódjon a kezelésük? Ha igen, hány romániai beteget tudunk ellátni?
Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a kórházban ápolt koronavírus-fertőzöttek között?
Milyen jelenleg az oltottak/nem oltottak aránya a lélegeztetőgépen lévő koronavírus-fertőzöttek között?
Milyen volt az oltottak/nem oltottak aránya az elmúlt egy hónapban a koronavírus hivatalos áldozatai között?
Milyen terveik vannak az átoltottság növelésére?
Miért ilyen magas a lélegeztetőgépen lévők aránya a regisztrált új fertőzöttek, illetve a kórházban kezeltekhez képest?
A járvány negyedik hullámának felfutásása közben miért nem növelik a tesztek számát, különösen akkor, amikor folyamatosan nő az összes vizsgálaton belül a pozitív esetek aránya?
A Magyar Tudományos Akadémia augusztus 27-én javaslatokat tett a járvány negyedik hulláma elleni felkészülésre. Ebben egyebek között javasolták a védettségi igazolvány és a maszkviselés előírását a nagyobb tömeget fogadó, elsősorban zárt terű események látogatásához. Mi indokolta, hogy a vadászati világkiállítás felmentést kapott a járványügyi szabályok alól, és a szervezők szerint több mint egymillió ember védettségi igazolvány és maszk nélkül látogathatta az eseményt?
Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál állhat vissza az a helyzet, hogy szigorítani kell a védettségi igazolvány használatát?
Milyen helyzetben, milyen járványadatoknál javasolják a maszkhasználat szigorítását a tömegközlekedésben, zárt helyeken?
Mi lehet az oka, hogy több mint 200 ezren nem vették fel a második oltást?
Mikor tervezik visszaállítani a hétvégi adatszolgáltatást a járványról?
A járvány erősödésével lesz-e lehetőség az ilyen típusú kérdéseinkre választ kapni?
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden
moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a
kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg. Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy
döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk,
és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség
és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is
várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol
hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.