Kongói születésű nők emberiesség elleni bűnök miatt perlik Belgiumot, mert kisgyerekként elszakították őket az édesanyjuktól

jog
2021 október 14., 18:24
comments 2

Öt Kongóban született nő beperelte a belga államot emberiesség elleni bűncselekmények miatt, a hatóságok ugyanis gyermekkorukban elszakították őket fekete anyjuktól. „Elvették tőlük az identitásukat, közel 70 évig nem tudtak erről beszélni” - mondta Michele Hirsch, a felperesek ügyvédje.

A tárgyalás csütörtökön kezdődött meg egy brüsszeli bíróságon. A nők egyenként 50 000 euró (kb. 18 millió forint) kártérítést követelnek. Emellett azt szeretnék, ha Belgium elismerné a felelősségét azokért a megpróbáltatásokért, amit az okozott, hogy több ezer gyereket hozzájuk hasonlóan vettek el a családjuktól az akkor még belga gyarmati országban.

Lea Tavares Mujinga, Simone Vandenbroecke Ngalula, Monique Bitu Bingi, Noelle Verbeken és Marie Jose Loshi , a felperesek.
photo_camera Lea Tavares Mujinga, Simone Vandenbroecke Ngalula, Monique Bitu Bingi, Noelle Verbeken és Marie Jose Loshi , a felperesek. Fotó: HADRIEN DURE/Belga via AFP

Lea Tavares Mujinga, Monique Bintu Bingi, Noelle Verbeken, Simone Ngalula és Marie-Jose Loshi 1945 és 1950 között születtek. Mindannyian kongói, fekete anyától és belga, fehér apától születtek (az ilyen gyerekeket Metis-nek hívták), de miután 2-4 éves koruk közt a katolikus egyház közreműködésével elvették őket fekete családjuktól, egyiküket sem az apjuk nevelte.

Az ilyen gyerekek vallási intézményekbe vagy gyermekotthonba kerültek. A felperesek mindannyian a Saint Vincent de Paul Nővérek missziójához kerültek, ahol borzalmas körülmények között éltek mintegy 20 másik félvér gyerekkel és fekete árvával. Miután Kongó függetlenedett Belgiumtól, a belga állam és az egyház is magára hagyta a gyerekeket. Többüket szexuálisan molesztáltak a kongói milíciák katonái.

Az ügyvédek szerint a belga gyarmati kormány kérésére szakították el a gyermekeket családjuktól 1908 és 1960 között. A hatóságok megtorlással fenyegették azokat az anyákat, akik nem mondanak le a gyerekeikről.

„A gyarmatosítás során a vegyes fajt fenyegetésnek tekintették a fehér faj fennhatóságára, el kellett távolítani” - mondta Hirsch a belga állam által bevezetett rendszerről. A felperesek szerint a szétválasztás emberiesség elleni bűncselekménynek minősül, és a belga állam szisztematikusan igyekezett elszigetelni a félvér gyerekeket. Ezzel állítólag azt akarták megakadályozni, hogy az ún. „szégyengyermekek” és utódaik később bármilyen kapcsolatot keressenek Belgiummal.

2019 -ben a belga kormány bocsánatot kért az állam szerepéért abban, hogy gyerekeket vettek el kongói anyáktól. (DW)

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.