Jelenleg nem lehet tudni, mikor tetőzik a járvány negyedik hulláma, aki ezt most bemondja, annak jósgömbje van vagy tarot kártyát használ - közölte Jakab Ferenc virológus professzor a KOVIDők által szervezett csütörtök esti beszélgetésben.

A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője, egyben a Koronavírus-kutatási Akciócsoport irányítója azt mondta, két héttel ezelőtt még nagyon optimista volt, hogy relatív könnyen megússzuk a 4. hullámot, de ma már nem annyira optimista, látva a fertőzöttek meredeken emelkedő számait.

Jakab szerint bár a számok hasonlóak, de nagy különbség van a tavaly őszi időszakhoz képest. A delta minimum 5-ször gyorsabban terjed, viszont az emberek 60 százaléka már be van oltva. Nem is annyira az számít, hányan kapják el a betegséget, arra kell koncentrálni, hogy hányan kerülnek kórházba.

A professzor korábban is azt mondta, hogy a szeptembertől decemberig tartó időszak mutatja majd meg, mi várható járványszempontból rövid és hosszú távon Magyarországon, mire elég a 60 százalékos átoltottság. Továbbra is bízik az átoltottságban, még ha az alacsonyabb is, mint amire szükség lenne, de fontosak lesznek a járványügyi intézkedések is. Ezeknek egymást kell erősíteniük.

Zacher Gábor toxikológus, mentőorvos és sürgősségi szakorvos, aki jelenleg a Hatvani Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályán dolgozik, Jakabra reagálva azt mondta, hogy nem éppen rózsás jövőt vetít előre, amit Jakab elmondott, mert ha a mostani hullám olyan erejű lenne, mint a harmadik, mert abba beleroggyanhat az ellátórendszer. Szerinte az egymillió főre vetített halálesetek számában még mindig ötödikek vagyunk, ami azt mutatja, hogy valami nem működött jól. Eljöhetne végre az az idő, amikor ezt elsősorban szakmai és nem politikai problémaként kezelik, a Tudományos Akadémia is már régóta sürgeti a maszkviselést.

Jakab Zachernél kicsit megengedőbb volt. Szerinte azért hallgat a kormány a szakmára, az első lépések most is megtörténtek, amiket még követhet több. Nem lezárásokra kell gondolni, mint amilyenek voltak, de járványügyi intézkedések kellenek majd még.

Zacher szerint a 4. hullám elsősorban az oltatlanokat érinti majd, de az oltottak közül sem ússza meg mindenki. Ami nem jelenti azt, hogy az oltás nem jó, sőt. De nem nyújt 100 százalékos védettséget. Az oltottak közül is kerülhetnek kórházba vagy hunyhatnak el, de sokkal kisebb számban. Az oltatlanok közül egyre fiatalabbak kerülnek kórházba, nagyon gyorsan alakulnak ki súlyos tünetetek.

A saját kórházában szerzett tapasztalatai és a kollégáival folytatott beszélgetések alapján Zacher azt mondja, hogy a súlyos állapotban lévők között 7-8 oltatlanra jut egy oltott. Nagyon hiányolja az országos adatokat, amik felhívnák a figyelmet arra, hogy az oltásnak nincs alternatívája.

Az oltottaknál elsősorban az idősebb generáció tagjai kerülnek kórházba, akik amúgy is rendelkeznek valamilyen alapbetegséggel.

Szekanecz Zoltán professzor, belgyógyász, immunológus, reumatológus szakorvos, a Magyar Tudományos Akadémia doktora arra hívta fel a figyelmet, hogy a betegséget enyhe tünetekkel átvészelők is egyeztessenek a háziorvosukkal, mert fontos, hogy ne súlyosbodjanak a tünetek. Az elején lehet ezt megfogni, az első 5-7-12 napban dől elő, hogy később mennyire lesz súlyos a betegség.

Abban mindhárman egyetértettek, hogy mindenkinek javasolják a harmadik oltást. „Tartsd szárazon a puskaport és magasan az antitestszintet” - üzente Jakab, mert szerinte bárki bármit mond, járvány idején ez nagyon fontos, az ismétlő oltások elengedhetetlenek. Oltás után az antitestszám havonta feleződik, 3-4 hónap után drasztikusan csökken. A sejtes immunitás lassabban reagál, amikor igen, akkor már talán késő is lehet a súlyosabb következmények megakadályozásában. Érdemes ráoltatni akkor is, ha valakinek magas az antitestszintje, legfeljebb több lesz, de abból nem lehet túl sok.

Szekanecz elismerte, hogy ő korábban nem tartotta fontosnak az antitestszintet, de Jakab azóta meggyőzte őt, hogy ez igenis fontos. Pláne az olyan inaktivált vakcináknál (mint a Sinopharm), ahol sejtes immunitás sem alakul ki.

Különösen fontos a harmadik oltás azoknak, akik sok emberrel találkoznak, jobban ki vannak téve a fertőzésveszélynek, a krónikus betegséggel küzdőknek, időseknek, elhízottaknak és az immunitás szempontból akár gyógyszerek vagy immunihiány miatt gátoltaknak.

Arról, hogy ugyanazzal kell-e oltani vagy mással, megoszlanak a vélemények, abban viszont egyetértettek, hogy az mRNS-vakcinával nem lehet hibázni. Jakab egyetlen egy dolgot nem javasol: Szputnyikra Janssent adatni. Ez ugye népszerű azoknál, akik az orosz vakcina miatt nem tudnak utazni, és Gulyás Gergely is ezt intézte el magának, népszerűsítette is a kormányinfón. Jakab ezek szerint nem ért vele egyet.

Szekanecz egy dolgot említett, amikor nem feltétlenül van szükség harmadik oltásra: ha valaki megfertőződött korábban, majd később beoltotta magát két adaggal.

Az 5-12 éves gyerekek oltása Jakab szerint nagyon kényes kérdés, de ő amellett van, hogy érdemes lesz majd oltani őket is, ha meglesznek az engedélyek, és kialakul, hogy milyen dózist kell használni.

Szekanecz szerint a gyerekek ugyan általában könnyebben vészelik át a betegséget, de közöttük is előfordulnak súlyosabb esetek, emiatt érdemes őket is védeni, és a vakcinával csökkenthető annak az esélye is, hogy a gyerekek továbbadják a vírust. Azt mondta, hogy alapos vizsgálatok előzik meg, mielőtt kiadják az engedélyt a gyerekek oltására is, nem arról van szó, hogy ha a felnőtteknél működött, a gyerekeknél is biztosan jó lesz.

Zacher azt mondta, hogy amíg az előző hullámokban nagyon ritkán fordult elő, hogy egy gyerek kórházba kerüljön koronavírussal, most csak náluk, egy kis vidéki kórházban volt 3-4 eset. Országos adatot nem tud. Ő bízik benne, hogy nálunk is lehet majd oltani a kisebbeket.

Szóba kerültek a posztcovidosok is. Azoknak van nagyobb esélyük elhúzódó tünetekre, akiknél súlyosabb volt a betegség. Zacher szerint az alvászavarok, rémálmok viszonylag jól kezelhetőek voltak, a memóriazavaroknál egyelőre nem látnak semmiféle változást. Az ízlelés könnyebben visszajön, a szaglás viszont nem. A szívnél azt tapasztalják, hogy sok beteg panaszkodik arra, hogy érzi a szívverését, ami nyilván furcsa érzés, de ez gyógyszerekkel jól karban tartható. A tüdőkárosodás az, amivel egyelőre nem tudnak mit kezdeni.

Arról egyelőre nincs elég tapasztalat, hogy a 2. oltás után megbetegedőknél milyen eséllyel alakul ki long vagy posztcovid.

Az oltáselleneseken mind felhúzták magukat. Zacher úgy fogalmazott, hogy olyan velük vitatkozni, mint galambokkal sakkozni, „felborogatják a bábukat, és a végén még oda is szarnak, észérvek nem hatnak rájuk”.

Jakab szerint természetesen most még nem lehet megmondani, hogy hosszú távon okoz-e mellékhatást az mRNS-vakcina. A privát véleménye az, hogy nem, mert ismeri a gyártási folyamatot, és szerinte nincs olyan összetevő benne, ami ilyet okozhatna. Ami viszont egészen biztos: most van egy probléma, amit orvosolni lehet vele. Ennek elmulasztásával már rövid távon sokkal nagyobb bajba kerülhetünk, mint majd 20 év múlva egy esetleges mellékhatástól.

Jakab szerint a társadalom a bizalomra épül. Megbízunk a fodrászunkban, amikor hajfestéket készít, az ügyvédünkben egy-egy bonyolultabb ingatlanvásárlásnál, de „ha a kutató azt mondja, hogy itt van a vakcina, add be, megvéd, akkor miért nem hisznek neki? Szerte a világon kutatók 100 ezrei, milliói azon dolgoznak, hogy az embereket megvédjék, könyörgöm, higgyünk nekik, és adjuk be az oltást!”