Rövid idő alatt súlyossá válhat a járványhelyzet, írja a Portfolión megjelent cikkében Röst Gergely matematikus, a járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport tagja.

„Ha sikerülne újra felpörgetni az oltási kampányt, az nagyon sokat segítene abban, hogy nyugodtabb telünk legyen, elkerüljünk újabb hullámokat, és végre kikecmeregjünk a pandémiából” - írja Röst, az oltottakat pedig arra biztatja, minél hamarabb adassák be a harmadik dózist. Ugyanakkor egy új oltási kampány nem tudja rövid távon befolyásolni az eseményeket, ezért Röst szerint

szélesebb körű maszkhasználatra „és egyéb kockázatarányos célzott intézkedésekre” van szükség, ha jelentősen enyhíteni szeretnénk a negyedik hullám csúcsát. A kormány múlt héten lehetővé tette a munkáltatóknak, hogy előírják az oltást a dolgozóik számára, az állam pedig a közszféra számos területén meg is tette, de mint korábban írtuk, ez inkább középtávon segítheti a vírussal szembeni küzdelmet. Sokan év végén vagy január elején kaphatják meg a második dózist, attól is függően, hogy milyen vakcinát választanak.

A kötelező maszkviselést viszont egyelőre csak a tömegközlekedésen írták elő - egészségügyi intézményekben, idősotthonokban eddig is hordani kellett -, és hiába kérdeztük Gulyás Gergely minisztert, nem tudott szakmai indokot mondani arra, miért nem tették kötelezővé más zárt terekben is. Szakértők mindenesetre hetek óta ezt javasolják, az Orvosi Kamarától a Tudományos Akadémiáig.

Röst az izraeli példát hozta fel, ahol nyáron szintén 60 százalékos oltottság mellett futott fel a járvány. Akkor néhány hét alatt újraoltották a lakosság egyharmadát, és szigorítottak is.

Mi történhetett?

Röst sorra veszi, milyen okai lehetnek a járvány október eleji gyors felfutásának, ami nemcsak Magyarországon, hanem egész Közép-Európában érzékelhető.

A szerinte lehetséges magyarázatok:

• külső hatások: az alacsony oltottságú balkáni országokban súlyos a járványhelyzet, elképzelhető, hogy a behurcolásnak is szerepe van,
• gyengülő immunitás: az oltások hosszú távon védenek a súlyos megbetegedéssel szemben, a fertőződéssel szembeni védettség viszont néhány hónap után visszaesik,
• versengés a légúti vírusok között: elképzelhető, hogy szeptemberben más légúti vírusok akadályozták a koronavírus terjedését, ezért voltak alacsonyabbak a számok, bár most is keringenek más vírusok,
• társadalmi heterogenitás: lehet, hogy a negyedik hullám most ért el alacsonyabb oltottságú, sérülékeny csoportokhoz,
• szezonalitás, környezeti hatások: az utóbbi időben nem változott radikálisan az időjárás, de a páratartalom, a hőmérséklet, az emberi immunrendszer szezonalitása és a rosszul szellőző, zárt terekben töltött idő növekedése egyaránt szerepet játszhat.

Röst kizárt egyes népszerű magyarázatokat is, például, hogy magasabb tesztelés miatt lenne több a megtalált fertőzött, mert épp fordított a helyzet: a több fertőzött miatt nő a tesztek száma. Ezt bizonyítja, hogy az elvégzett teszteken belül egyre nagyobb a pozitívak aránya, a szerdai adatok szerint minden ötödik minta pozitív. Annak sincs jele, hogy újabb variáns jelen volna meg.