• Szakértők hetek óta javasolják az általános maszkviselést, a kormány végül csak a tömegközlekedésben rendelte el.
• Gulyás Gergely miniszter nem tudta megmondani, milyen szakmai érvek szóltak amellett, hogy máshol ne írják elő. Azt sem árulta el, kik azok a szakértők, akikkel konzultáltak.
• A lassú döntéshozatal a második és a harmadik hullámra is jellemző volt, ilyen szempontból nincs újdonság.
• A térségben ugyan magasnak számít az 59 százalékos oltottság, de a negyedik hullámban ez kevés lesz, ezért a munkáltatók hamarosan kötelezővé tehetik az oltást a dolgozóik számára.
• Nem tudjuk, hol mekkora az oltottság az országban, de Gulyás azt ígérte, megpróbálja elintézni, hogy közzétegyék.

Kósa Lajos az operatív törzs tagjaként szerdán azt mondta, a járvány elleni védekezés mostani szintje bőségesen elegendő. Ehhez képest a kormány szerdán intézkedést hozott arról, hogy

• a munkáltatók hamarosan előírhatják alkalmazottaiknak a koronavírus elleni oltást, és
• kötelező lesz az oltás az állami szektorban is, beleértve a közoktatástól a rendőrségen át a tűzoltókig a közszféra minden területét.

Gulyás Gergely miniszter ismertette ezeket a döntéseket a mai kormányinfón. Azt mondta, az érintetteknek december 15-ig kell beadatniuk az első adagot, aki pedig nem hajlandó rá, azt fizetés nélküli szabadságra küldhetik, majd egy év után el is bocsáthatják. A kormány szerint az intézkedés nem törvénysértő, de Gulyás alkotmánymódosítást sem zárt ki arra az esetre, ha az Alkotmánybíróság másként látná.

Ha ezzel a módszerrel sikerül növelni az oltottságot, az egyértelműen segíti a járvánnyal szembeni küzdelmet, de inkább középtávon, mint azonnal. A Gulyás által említett határidő alapján sokan év végén vagy január elején kaphatják meg a második dózist, attól is függően, hogy milyen vakcinát választanak. Utána is időre van szükség, hogy kialakuljon az elérhető védettség, így a rendelet hatályba lépésétől mérve legalább hetekre, de inkább hónapokra lesz szükség, hogy ennek mérhető hatása legyen a vírus terjedésére és a megbetegedésekre.

A kormány arról is döntött, hogy novembertől ismét kötelező lesz maszkot hordani a tömegközlekedési eszközökön. Ez is váratlan ahhoz képest, hogy a Koronavírus Sajtóközpont két napja írásba adta: a védekezés oltásalapú, senkit sem akarnak korlátozni, a maszkviselés pedig egyéni döntés kérdése.

Mi változott? - kérdeztük Gulyástól a kormányinfón. „Annyi változott, hogy a legzsúfoltabb helyeken, ami leginkább azért a tömegközlekedési eszközöket jelenti, ezt előírtuk, a többinél pedig továbbra is azt mondjuk, hogy mindenki el tudja dönteni, hogy hord maszkot vagy sem.”

Szakértők már hetek óta javasolják, hogy mindenki hordjon maszkot zárt, zsúfolt terekben, nemcsak tömegközlekedésen. Kíváncsiak voltunk, vajon az operatív törzsnek tanácsot adó szakértők ezzel szemben elegendőnek látták-e, ha a tömegközlekedésben hoznak ilyen döntést.

Gulyás azt mondta, az operatív törzs sokakat meghallgat, köztük a Nemzeti Népegészségügyi Központot is, ezért sokféle vélemény van. „(...) aztán a politikai döntés felelőssége már a kormányé” - válaszolta Gulyás.

Mivel nem tagja az operatív törzsnek, nem tudja, elhangzott-e olyan szakvélemény, ami csak a tömegközlekedésre koncentrálná a maszkviselést.„Azt feltételezem, hogy bizonyára volt olyan, aki azt mondta, hogy még várhatunk, bizonyára volt olyan, aki ezt javasolta, és lehet, hogy olyan is volt, aki azt mondta, hogy általános maszkviselési kötelezettséget rendeljünk el.”

Gulyás elmondása szerint csak akkor találkozik a járványügyi szakértőkkel, amikor Orbán Viktor is. Ezért azt sem tudja, milyen szakmai érvek merültek fel a napokban, amikor a maszkviselésről tanácskoztak. „Javaslom az ő megkeresésüket” - ajánlotta.

Szerinte mindenki számára ismert, milyen szakértői körrel konzultálnak, mégsem volt hajlandó senkit megnevezni közülük, arra hivatkozva, hogy megsértené azokat, akiket kifelejt. Ugyanezt mondta egy évvel ezelőtt is, a második hullámban.Gulyás szerint a tévében is láthatók ezek a szakértők, de valójában a járvány másfél éve alatt senkit sem ismertünk meg, aki rendszeresen, tudományos alapon igazolná a kormány döntéseit a nyilvánosság előtt. (Tavaly októberben Müller Cecíliáról írtuk, hogy ő a kormány utolsó járványszakértője, de őt másfél éve nem lehetett élesben kérdezni, és hónapok óta másképp sem. Az általa vezetett hivatal, hasonlóan más állami intézményekhez, általában nem válaszol a kérdéseinkre.)

Összességében tehát nem tudjuk, miért pont most, milyen alapon korlátozzák a maszkviselést a tömegközlekedésre. Ezzel szemben a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, a Magyar Orvosi Kamara és más szakértők hetek-hónapok óta szorgalmazzák, hogy minden zárt, zsúfolt térben hordjunk maszkot. Gulyás erre sem szakmai ellenérvvel reagált, hanem így:

„Valaki ezt mondja, valaki nem. Én értem, hogy ön mindent szabályozni akar, és restrikció és parancsok és előírás, mi alapvetően ennél szabadabb, ha szabad mondani, a szó klasszikus értelmében liberálisabb gondolkodásmóddal vagyunk megáldva, mint ön. (...) Ott írjuk elő, ahol úgy látjuk, hogy a fertőzés kockázata, és ezt valóban szakmai konzultációk előzik meg, a legnagyobb (...)”Gulyás végül igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezek szerint a tömegközlekedési eszközöket kockázatosabbnak látják más zsúfolt terekhez képest.

link Forrás

Máshol magasabb oltottság mellett is elvárják a maszkviselést

Mostanáig a magyarok 59 százaléka kapta meg mindkét oltását. Az uniós átlag 65 százalék, Spanyolország a 80-at közelíti, Portugália a 90-et. Mégis mindkét országban maszkot kell viselni a zárt, nyilvános terekben. Dániában, ahol 75 százalékos az oltottság, nem muszáj felvenni a tömegközlekedésen, de a boltok, éttermek, kávézók, klubok előírhatják a vendégeik számára.

Ausztria 62 százalékos oltottsága valamivel magasabb a mienknél, de FFP2-es maszkot kell hordani például a tömegközlekedésen és a szupermarketekben. Számos nyilvános helyen oltási igazolványt vagy negatív tesztet kell felmutatni belépéskor.

Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja múlt héten arról beszélt egy konferencián, hogy 80 százalékos oltottság alatt maszkra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet. (Orosz azon kevesek egyike, akikről tudni lehet, hogy részt vesznek a minisztériumi háttérmunkában. Szerettünk volna már vele interjút is készíteni, de a kormány nem reagált a megkeresésünkre. Ezért kénytelenek vagyunk arra támaszkodni, amit néhány havonta elmond egy-egy konferencián.)

Kiemelte, hogy „a magas kockázatú csoportok optimálisnál alacsonyabb védettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járvány pályáját”. Ha korosztályok szerint nézzük, a 70-79 évesek oltottsága a legmagasabb itthon (87 százalék), a 60-asoké és a 80 felettieké nem éri el a 80-at. Más országokban 90 százalékos oltottságra is találunk példát az idősek közt, sőt Ausztria és Csehország is jobban áll ebből a szempontból, miközben a teljes oltottságuk nem tér el jelentősen a magyartól.

link Forrás

Azt sajnos nem tudjuk, mekkora az oltottság Magyarország különböző területein. Utoljára július közepén kaptunk egy térképet a Miniszterelnökségtől, miután külön kértük a kormányinfón. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ korábban azt állította, nincsenek ilyen adatok.)

Akkor Budapesten volt a legmagasabb az oltottsági arány (61 százalék), egyetlen másik megyében sem érte el a 60 százalékot. Azóta biztosan mindenhol javult a helyzet, de továbbra is jelentős különbségek lehetnek, akár egy-egy megyén belül, kisebb és nagyobb települések között is.

Gulyás most azt mondta, csak a budapesti oltottsági arány közelíti a 80 százalékot a 12 év felettieknél.Megkérdeztük, miért nem teszik közzé ezeket az adatokat folyamatosan, mire azt ígérte, igyekszik elintézni, hogy követhető legyen.

Se tesztek, se adatok

A héten több mint húsz szakértő tett közzé járványügyi javaslatcsomagot a kormány számára. Az általános maszkviselés mellett többnyire olyasmit hiányolnak, ami az első három hullámban is hiányzott.

„Hozzanak létre lakóhely közeli, ingyenes tesztelési pontokat az ország minden részén a fertőzési gócok hatékony felismerésére, a kórokozó szóródásának megakadályozására” - írták, miközben az elmúlt másfél évben világossá vált, hogy a kormány valamiért ódzkodik a széles körű teszteléstől.

Amikor Gulyást ingyenes PCR-tesztekről kérdezték a kormányinfón, a PCR-gyártók lobbiját emlegette.

Az ingyenes tesztnek nemzetközi szinten is szigorú feltételei vannak Magyarországon, a szoros kontaktokat nem tesztelik automatikusan, ahogy a fertőzöttek elkülönítését és a kontaktutatás rendszerét sem sikerült kicsiszolni a járvány kezdete óta.

„Működtessenek hatékony hatósági karantén rendszert a fertőzöttekre és kontakjaira vonatkozóan. Megengedhetetlen, hogy hazánkban immár egy éve kisebb a karanténban lévő személyek száma, mint a fertőzötteké. A kontaktok eredményes izolálása így pusztán illúzió” - áll a szakértői anyagban. Szerintük az oltott kontaktokat is karanténra, majd tesztre kellene kötelezni.

Követelik a járványadatok rendszeres, feldolgozásra alkalmas publikálását is. „Csak a semleges szakértők által megerősített járványadatokra épülően alakítható ki az a társadalmi bizalom, amely elengedhetetlen a járványkezelés sikeréhez, az átoltottság növeléséhez.”

Az operatív törzs honlapján máig nem találunk egyetlen grafikont sem, ezért a 444 járványoldalán érdemes követni az aktuális helyzetet és a hosszú távútrendeket. Sok mindenről még mindig fogalmunk sincs. A területi oltási adatok mellett azt sem tudjuk például, hány százaléka oltatlan a kórházban fekvő betegeknek. Gulyás szeptemberben azt mondta, a kórházaknál biztosan van ilyen adat, az Országos Kórházi Főigazgatóság mégsem tudta kiadni Szél Bernadettnek. Gulyás később 55 százalékról beszélt, de mint kiderült, ezt egyetlen kórházigazgató elmondására alapozta.

Továbbra sem ismerjük azokat a részletes kórházi adatokat sem, amiket hónapok óta próbálunk megszerezni az államtól, hogy részletesebben feltárhassuk a harmadik hullám eseményeit.

Korábban is vonakodva döntöttek

Nem újdonság, hogy a kormány a szakértők javaslataihoz képest lassan hoz döntéseket a járványban.

Tavaly ilyenkor, a második hullámban már kimagasló volt a magyar koronavírusos halálozás, de csak azután rendelték el a maszkviselést szabadtéri rendezvényeken, hogy Gulyás Gergely minisztert a telt házas Fradi-Újpest meccsről kérdeztük. Akkor már a kormánynak tanácsot adó szakértők is hetek óta figyelmeztettek az egyre súlyosabb járványhelyzetre, hiányolták a tesztelést és a korlátozásokat, hiába.

Ez éles váltás volt a vírus első felbukkanásához képest, amikor a kezdeti tétovázás után Orbán Viktor mégis rászánta magát az intézkedésekre, részben a közvélemény és szokatlan módon a KDNP-s képviselők nyomására. A miniszterelnök a második hullám idején már hibásnak látta korábbi döntését, ezért inkább a gazdasági szempontokra helyezte a hangsúlyt, a stratégiai irányvonalat pedig egyre inkább pénzügyi és politikai érvek határozták meg.

A második hullám idén januárban csengett le, de valójában sosem ért véget, mert a brit variáns félúton berobbantotta a harmadikat. A kormány február 17-én publikálta a nyitásról szóló nemzeti konzultáció kérdéseit, mire másnap Müller Cecília tisztifőorvos hivatalosan bejelentette a harmadik hullám érkezését. Akkor már rég látványosan emelkedtek a számok, és a kormány összességében másfél hónapot csúszott az intézkedésekkel. A következő hónapokban sosem látott mértékben pusztított a vírus az országban, a kórházak hetekig a kapacitásaik határán, vagy azon túl működtek, és 30 ezerre nőtt az áldozatok száma is.

Ezen az ábrán végigkövethető, mikor, milyen helyzetben szigorított a kormány:

link Forrás

A maszkviselés az oltás mellett is fontos védekezési eszköz. Sem a nemzetközi, sem a hazai szakértők nem állították, hogy a vakcinák birtokában örökre elengedhetnénk akár a maszkviselést, akár más intézkedéseket. Ráadásul a kilátásainkat újra és újra felül kell vizsgálnunk az oltottság mértéke, a vakcinák hatékonysága és az új vírusvariánsok felbukkanása szerint.

Az Egyesült Államokban például úgy tűnt, az mRNS-vakcináknak köszönhetően zárt térben sem kell többé maszkot viselniük az oltottaknak, ám a delta variáns átrajzolta a terveket. Fertőzöttebb térségekben most már azoknak is ajánlják a maszkviselést, akik mindkét adagot megkapták. Ez a mutáció a korábban jól teljesítő vagy éppen nagy oltottságú országok védekezését is kikezdte, a nyájimmunitás határa sem ott van már, ahol valaha, az eredeti vírusnál elképzeltük.

Kemenesi Gábor virológus többször írt arról, hogy a járvány elleni védekezés olyan, mint a svájci sajt. A távolságtartástól a vakcináig minden eszköz felfogható egy-egy lyukas sajtlapkaként: minél többet rakunk egymás mögé, annál jobban zárnak, de önmagában mindegyik ereszt valamennyire. A különböző intézkedések persze nem egyformán megterhelők a gazdaságra vagy a mentális egészségünkre nézve, nincs is értelme mindig mindet egyszerre érvényben hagyni.

A maszkviselés viszont pont olyan, ami olcsó, elviselhető, és közben a vírus terjedését is jelentősen képes visszafogni.A csütörtöki bejelentésig mégis úgy kommunikált erről a kormány, mintha oltás és maszkviselés kizárnék egymást. Orbán augusztusban azt mondta, szeretnék elkerülni a kötelező maszkviselést, „(...) mert a maszkviselés nem fog segíteni. Tehát ami segít, az az oltás”. Korábban Gulyás is azt mondta, azért nem hord maszkot sehol, mert már megkapta az oltást. Egészségügyi és szociális intézményeken kívül nem is kötelezi erre semmilyen szabály.

A maszkkal egyrészt védhetjük a körülöttünk levőket, akkor is, ha már megkaptuk az oltást. Másrészt, ha FFP2-maszkot (vagy KN95-öt, N95-öt) hordunk a kockázatosabb helyszíneken, magunkkal is jót teszünk, hiszen ezek nagy hatékonysággal szűrik azokat az aeroszolokat és cseppeket, amikkel a vírus is terjed. Akár van oltásunk, akár nincs, ezek a maszkok jelentősen védenek a megfertőződéstől, csökkentve a terjedést is, ami mindenkinek jó.

Egyre rosszabb a helyzet

Az utóbbi időben látványosan romlanak a járványadatok. Legutóbb fél éve jelentettek egy nap alatt annyi új fertőzöttet, mint szerdán, a hétfői adatokban pedig látszott, hogy még sosem nőtt ilyen tempóban a fertőzöttek száma járványos időszakban. A teszteken belül a pozitívak aránya 14 százalék felett van, ami az április közepi szintnek, vagyis a harmadik hullám leszálló ágának felel meg.

Mindez egyértelműen jelzi a vírus gyors terjedését, ami egy elképzelt, nagyon magas oltottság mellett kevésbé lenne ijesztő. Bár a romániai katasztrófából látjuk, hogy az 59 százalékos oltottság mennyivel jobb a fele akkoránál, így is biztosak lehetünk benne, hogy a következő hetekben egyre többen fognak kórházba kerülni, és emelkedni fog a halálozások száma is.

Most majdnem 2000 beteget ápolnak kórházban, annyit, mint május közepén, és az elmúlt héten naponta átlagosan 32-en haltak meg. Mindkét adat kedvezőbb annál, amit tavaly ilyenkor láttunk.

link Forrás