Ahol 80 százalék alatt van az oltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: közösségi maszkhasználatra, távolságtartásra és a védettségi igazolványra is szükség lehet a koronavírus visszaszorításához, mondta egy konferencián Oroszi Beatrix epidemiológus, a kormánynak tanácsot adó elemzőcsapat tagja.

A Portfolio beszámolója szerint Oroszi - akivel mi is szerettünk volna már interjút készíteni, de a minisztérium nem reagált a megkeresésünkre - három forgatókönyvet vázolt fel:

• legjobb esetben lapos lesz a járványgörbe, és lassan elfogynak a fertőzésre fogékonyak (vagy az oltás miatt, vagy azért, mert átestek a betegségen),
• rosszabb esetben fennmaradnak a földrajzi különbségek az átoltottságban, idővel csökken az immunitás, növekszik a terjedés sebessége, és lassan, de emelkedik a kórházi esetek és a halálozások száma - ebben az esetben nem lesz szükség lezárásokra, más típusú intézkedésekre viszont igen,
• legrosszabb esetben kimerül az egészségügy, jelentős fogékony populációt ér el a vírus, és jelentkezik egy új variáns vagy influenzajárvány.

Az aktuális adatok alapján elmondta, hogy a mostani járványhullám sokkal kevésbé meredek a korábbiakhoz képest. Most 1,1-1,25 lehet a vírus terjedését mutató R-érték, a fentiek közül a legjobb forgatókönyvben meg is marad ezen a szinten.

Ugyanakkor a számok másképp alakulnak, mint a nemzetközi tapasztalatok alapján számíthatnánk rá. Az oltások birtokában ugyanis logikus lenne, hogy miközben erősen emelkedik a fertőzöttek száma, a halálozások száma ettől jelentősen lemarad. Itthon egyelőre nem vált el élesen egymástól ez a két mutató, nem lőtt ki úgy a fertőzési görbe, mint máshol.

Szerinte a lassabb terjedésben szerepet játszhat az oltás mellett az eltérő tesztelési gyakorlat (többször foglalkoztunk vele, miért lenne fontos többet tesztelni), és az is, hogy sokan már átestek a betegségen. Utóbbiról nincsenek átfogó adataink, hiszen utoljára az első hullám után készült erről reprezentatív mérés a Semmelweis Egyetem vezetésével. Azóta többször ígértek hasonló kutatást, mégsem valósult meg.

Oroszi szerint „a magas kockázatú csoportok optimálisnál alacsonyabb védettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja a járvány pályáját”.Az országos oltottsági arány egyelőre messze van az általa említett 80 százaléktól. Mostanáig a lakosság 61 százaléka kapott legalább egy dózist, és 59 százalék kettőt. (Zajlik a harmadik oltások beadása is, Oroszi szerint elképzelhető, hogy ez végül nem emlékeztetőoltás lesz, hanem része lesz az alapimmunizálásnak. Vagyis aki három adagot kapott, annak lehet, hogy évekig nem kell majd újraoltania.)

Korosztályok szerint nézve egyedül a 70-79 évesek átoltottsága haladja meg a 80 százalékot, az idősebbek közül a 80 felettiek és a 60-69 évesek oltottsága is alacsonyabb ennél.

Földrajzi adataink sajnos nincsenek, mert nem közlik őket, utoljára július közepén kaptunk egy térképet a Miniszterelnökségtől, miután külön kértük a kormányinfón. (A Nemzeti Népegészségügyi Központ korábban azt állította, nincsenek ilyen adatok.) Három hónapja Budapesten volt a legmagasabb az oltottsági arány (61 százalék), egyetlen másik megyében sem érte el a 60 százalékot. Azóta biztosan mindenhol javult a helyzet, de továbbra is jelentős területi különbségek lehetnek, akár egy-egy megyén belül, kisebb és nagyobb települések között is.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a kormány készülne az Oroszi által említett intézkedésekre. Orbán Viktor és Gulyás Gergely is úgy beszélt, mintha az oltás mellett nem lenne szükség maszkviselésre. Múlt héten Karácsony Gergely kérését is elutasították, aki szerette volna elérni, hogy az önkormányzatok szabályozhassák a kérdést.

Szakértők szerint a maszk az oltással együtt is sokat segíthetne, nem véletlen, hogy nálunk magasabb oltottságú országokban is hordani kell bizonyos helyeken. A Magyar Tudományos Akadémia zárt terekben, rendezvényeken, tömegközlekedési eszközökön javasolja a maszkviselést.