A magyar járványkezelés valamiért kezdettől fogva ódzkodik a széleskörű teszteléstől, hiába javasolták többször a kormány szakértői is. Az oktatásban és a szociális szférában rendezett néhány napos tömeges teszteléseket leszámítva végig csak a gyanús esetektől vettek mintát kötelezően, vagyis azoktól, akik tüneteket produkáltak, és szoros kontaktban voltak egy fertőzöttel. Sosem volt elég egyik vagy másik, mindig mindkettőnek teljesülnie kellett.

Számos más országban ennél lazább feltételei vannak az ingyenes tesztnek, és pénzért is könnyebb hozzáférni, akár szupermarketekben. Az államok ösztönzik az embereket, hogy vizsgálják magukat rendszeresen, ezzel is lassítva a fertőzés terjedését, miközben itthon még mindig csak 10 ezer forint felett lehet gyorsteszthez vagy PCR-hez jutni.

A vakcinák megjelenésével át kellett gondolni, mi legyen a teszteléssel, a Nemzeti Népegészségügyi Központ pedig a korábbi utat követte.

Az előírás szerint 10 napos karanténba kell vonulniuk azoknak, akik igazolt fertőzöttel kerültek szoros kapcsolatba, függetlenül attól, hogy vannak-e tüneteik. Mentességet ad az oltás, pontosabban a védettségi igazolvány, amit már az első adag után meg lehet szerezni.

Az oltottak nagy eséllyel megússzák a súlyos betegséget, de ettől még elkaphatják a vírust, és tovább is adhatják. Sokan bizonyára észrevétlenül teszik, hiszen tünetek nélkül vészelik át a fertőzést. Tünetek híján viszont - hiába voltak kontaktszemélyek - nem jogosultak ingyen tesztre. Enyhébb tünetekkel már igen, de akkor is hosszas utánajárást, telefonálgatást igényel, időbe telik, amíg elrendelik, és az is, mire megjön az eredmény. Összességében napokat vehet igénybe a dolog, és addig az ember könnyedén megfertőzhet másokat.

A fizetős teszt sokaknak eleve drága, vagy nem szívesen fizetik ki, pláne úgy, hogy közben semmi bajuk nincs. Ha kíváncsiságból és egyéni felelősségvállalásból mégis megteszik, azzal a karantént kockáztatják, pozitív eredmény esetén ugyanis muszáj elkülöníteni magukat.

Az oltottak tehát abban érdekeltek, hogy elkerüljék a tesztet, és ha egy fertőzöttel való találkozás után vannak is enyhe tüneteik, hallgassanak róla.Erre persze csak az jelentene megoldást, ha minden szoros kontaktot automatikusan tesztelnének, függetlenül attól, hogy be vannak-e oltva, és vannak-e tüneteik, majd a pozitívakat karanténba küldenék,.

Az oltásoknak köszönhetően az lenne logikus, hogy a fertőzés dinamikus terjedése mellett is csak lassan emelkedjenek a kórházi és halálozási mutatók. De mint a Portfolio is írt róla, ez nincs így: a fertőzési adatok alapján visszafogottabbnak tűnik a járvány, mint tavaly ilyenkor, miközben majdnem ugyanannyian vannak kórházban, és még többen lélegeztetőgépen.

Valószínűleg ez is az alacsony tesztelésből fakad: az oltott fertőzöttek többsége nem jelenik meg a statisztikában, és valójában sokkal rosszabb a fertőzéshelyzet, mint az adatok mutatják. Ezt támasztják alá a Válasz Online által idézett osztrák adatok is. Ausztriában sokkal több teszttel sokkal több fertőzöttet azonosítanak, miközben a kórházi és halálozási mutatóink elég hasonlóak.

Novák Katalin miniszter nemrég azt mondta, a járvány mostani szakaszában elsősorban nem a regisztrált fertőzöttek számát, hanem a kórházi adatokat fogják figyelni az intézkedéseknél. Mivel az oltások elsődleges előnye, hogy nagy hatékonysággal védenek a súlyos megbetegedéstől, ez érthető lépés, ugyanakkor a széles körben elérhető tesztelés továbbra is hasznos eszköz lenne a járvány lassításához, akárcsak a maszkviselés.

Az újonnan beadott oltások száma jóformán hónapok óta stagnál, így milliók maradtak védtelenek a minden korábbinál gyorsabban terjedő delta variánssal szemben. Ők továbbra is könnyen elkaphatják a vírust, és hamar rossz állapotba kerülhetnek.