• A második hullám indulásakor meredekebb volt a fertőzésgörbe, mint most, a negyedik elején.
• Lehet, hogy csak azért tűnik így, mert az oltottak tünetek nékül esnek át a betegségen, és nem jelennek meg a statisztikában.
• Jó jel viszont, hogy a teszteken belül most arányaiban kevesebb a pozitív.
• A kórházi adatok eddig rosszabbul festenek idén.

Más helyzetből, más tapasztalatokkal és érzésekkel vágunk most neki a járvány negyedik hullámának, mint tavaly ilyenkor a másodiknak. Az első hullám jóformán nem is létezett Magyarországon, a szigorú korlátozások után viszonylag szabadon telt a nyár, ehhez képest megrázó volt, ami ősszel következett. Augusztusban eleinte csak lassan, aztán egyre gyorsabban romlottak a fertőzésszámok, ami csak fokozódott októberben és novemberben.

Az idei harmadik hullám a másodiknál is sokkal súlyosabb volt. Már tudjuk, milyen az, amikor a kórházakban a kapacitások határán dolgoznak, és naponta százával veszítik el a betegeket. Az oltásokkal és a járvány lecsengésével ismét könnyebb volt a nyár, és most sok szempontból jobban állunk, mint eddig bármikor. Ugyanakkor világos, hogy az oltatlanok közt tarolhat a vírus, ami ráadásul gyorsabban terjed, mint eddig bármikor.

Idén nyáron végig magasabb szinten stagnált a magyar fertőzésgörbe, mint tavaly ugyanebben az időszakban. A második és a negyedik járványhullám elején is augusztus 20-a után kezdtek romlani az adatok, de úgy tűnik, most enyhébb a növekedés, mint egy évvel ezelőtt.

Kérdés, hogy ez azért van-e, mert kevésbé terjed a járvány, vagy azért, mert az oltottak jellemzően tünetek nélkül vagy enyhébb tünetekkel esnek át a betegségen, ezért nem tesztelik őket, így nincs is róluk tudomásunk. Tavaly ilyenkor naponta átlagosan 5 ezer tesztet végeztek, idén nyáron 6-7 ezret, mostanában 9 ezret. Széleskörű teszteléssel pontosabb képünk lehetne a helyzetről.

Még egy módon következtethetünk arra, hogy az oltottak közt jobbára észrevétlenül terjed a vírus.

A magyar adatszolgáltatásból sajnos nem számítható ki, hogy az aktuálisan fertőzöttek közül mennyien vannak kórházban. Megnézhetjük viszont, hogy az elmúlt két hétben hány fertőzöttet azonosítottak (2259), és hogy aránylik ehhez a kórházban levők száma (6,5 százaléka). Tavaly ugyanebben az időszakban ez 1921 és 5,2 százalék volt.

Most tehát magasabb az arány, ami akár arra is utalhat, hogy az oltottak kevésbé jelennek meg bárhol a statisztikában. (Vagy elvileg akár azt is jelentheti, hogy a delta variáns súlyosabb betegséget okoz az oltatlanoknál, mint tavaly a vírus eredeti változata.)

Ennek valamelyest ellentmond a pozitív tesztarány, ami szintén fontos mutatója a járvány terjedésének. A WHO szerint amíg a teszteken belül a pozitívak aránya 5 százalék alatt van, mondhatjuk, hogy kontroll alatt tartjuk a járványt. Ez az utóbbi hetekben lassan, de tendenciaszerűen növekszik, most 2 százalék felett van. Egy éve szeptember elején már elértük, és meg is haladtuk az 5 százalékot.

A kórházi statisztika viszont egyértelműen rosszabbul fest, mint tavaly ilyenkor. A pénteki adatok szerint 149 ember szorul ápolásra, tavaly ilyenkor 100-nál tartottunk. 2020-ban szeptember közepén már elértük a 300-at, ami a növekedés tempóját látva idén sem tűnik elképzelhetetlennek. Az oltottak majdnem biztosak lehetnek benne, hogy ha elkapják a fertőzést, megússzák súlyos betegség nélkül, az oltatlanok közt viszont gyorsan terjedhet a delta variáns, amit ráadásul az oltottak is továbbadhatnak.

Az operatív törzstől hiába kérdeztük, hogy a kórházban fekvők hány százaléka nem kapott oltást, Szlávik János főorvos 90 százalékról beszélt, de nem világos, hogy ezek országos adatok-e.

Külföldi tapasztalatok alapján is feltételezhetjük, hogy leginkább az oltatlanok kerülnek súlyos állapotba, és ezt támasztják alá azok az adatok is, amiket csütörtökön mutattunk be. Az Országos Kórházi Főigazgatóság táblázata alapján nyár közepéig a kétszer oltottak 0,013 százaléka került kórházba koronavírussal. Azt viszont nem hozták nyilvánosságra, hogy nem oltottak milyen arányban betegedtek meg.